Világrangú a veterán teniszverseny

Keszthelyen immáron 45. alkalommal (úgymond fél jubileumi verseny) rendezték meg július közepén Magyarország legrangosabb nemzetközi tenisz szeniorbajnokságát, a Lénárt László Emlékversenyt – méghozzá egy országosan jelzett hőségriadó közepette. Az igen magas, ITF (International Tennis Federation) 1-es nemzetközi besorolású tornán a csodás város Helikon TC és a Sun TC pályáin mérték össze tudásukat a versenyzők.

A szóban forgó bajnokság presztízsét mutatja az is, hogy az Európában tartott öt úgynevezett A- kategóriás verseny egyike e helyszín Svájc vagy Franciaország mellett. A rangos összejövetelen a játékosok egyes, egynemű páros és vegyes páros versenyszámban indulhatnak 35-től 80 éves korig. A hatnapos küzdelem egyébként komoly ranglistapontokért is zajlott.
Ezen a bajnokságon nevezetesen a szenior teniszélet krémje mutatja meg magát, tradicionálisan minden évben. A résztvevők kétharmada általában magyar, köztük nagy arányban külhonról/tengerentúlról ide érkezve. A rangos megmérettetésen már mintegy ötszázan is indultak több mint harminc országot képviselve, ám a pandémia miatt ezúttal e számok felét sem regisztrálhatták a szervezők.
Hazánk legrangosabb, ITF- A besorolású szeniorversenyén tehát a 35 év felettiek indulhatnak női és férfi egyéni, páros, illetve vegyes páros számokban. A tenisz egészségmegőrző szerepét jól mutatja, hogy a szép korúakat is mindig tisztelettel várják a szervezők. A keszthelyit különben a világbajnokságok előversenyének is tekintik (hiszen már több alkalommal is megfordultak itt világbajnokok), ezáltal jól szolgálva a felkészülést a még nagyobb erőpróbákra. Máris megjegyezzük, hogy a világranglista élmezőnyében többször is szerepelt közismert keszthelyi tornatanár Mészáros László (aki az elmúlt évtizedben rendre dobogón zárta a sorozatot) a mostani versenyen ezúttal a második körben kiesett szingliben.
Csupán informálisként jelezzük a profibbaknak, hogy ez évben szeretné a magyar Szenior Tenisz Szövetség (SZTSZ) a világbajnokságokon (Umagban 35-45, Miamiban 50-60 és Mallorcán 65-85 közötti korosztályban) megnövelni a magyar részvételt, ezért kidolgozták a válogatási és támogatási szempontokat. E szerint azon játékosok támogatására is javaslatot dolgozott ki az elnökség, akik nem férnek be a válogatott keretbe. Így 2022-től a szövetség 150 ezer forint értékben finanszíroz egy szabadon választott nemzetközi versenyen való indulást (nevezési díj, szállásköltség, útiköltség – számla ellenében) azon játékosok részére, akik az előző naptári évben legalább tíz hazai versenyen részt vettek, és nem kerültek be az utazó válogatott keretbe.

Mivel e sorok írója életében először indult ilyetén nemzetközi versenyen, ezért engedtessék meg neki, hogy a saját korcsoportját kiemelve adjon némi betekintést a verseny lebonyolításának műhelytitkaiba.
Nos, a 16 indulónak egyenes ágon kiesésben kellett megmérettetni magát, amelyben a fent említett régi harcos (mint az egyik legjobb hazai versenyző, egyként a magyarok sorában 4. kiemeltként) ugyan leiskolázta a debütáló Dr. Váradi Iván párosbani partneremet, ám a következő körben neki is búcsút intettek a folytatást illetően. Miként engem pedig az angol származású Clark Patrick Törökországot képviselve (Izmírből repülve) hengerelt le.
Természetesen az eredmény borítékolható volt az anno kontinens bajnoktól, azért három gémet sikerült bezsebelnem – nagy büszkeséggel, a több mint 30 fokos hőségriadós júliusi napon. Viccesen avagy humornak szánva: némi vigaszt kaptam azáltal, hogy a nálam sokkal nagyobb tudású, sikeresebb és rutinosabb Dr. Almai János szintén az első körben kényszerült távozni a további mérkőzésektől – egy osztrák által. A csoportunk döntőjét egyébiránt a román Raus Valentín vívta a német Metzner Wolfgang győztessel, míg a kiejtőmnek „csak”a bronzérem jutott.

Szalay Attila

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék