Cicu tovább él
Mosolyod nem rajzolja tavaszi álom,
merev lett, mint benned a mozdulat.
könnyű léptedet hiába várom,
kinyúltál nyögő lomb alatt.
Fedeles dobozban elhoztam veled
kertünkbe a csendet,
kis sárga macidat melléd fektetem,
tenisz labdád gurítja múltad,
– őt is melléd...