Látogatás Somogyvámoson

Mindenkinek vannak olyan gondolatai, amelyek régóta és mélyen motoszkálnak benne, nem hagyják nyugodni. Időről időre felhorgadnak benne. Ilyen a tökéletesség elérése iránti vágy, a világ mozgató rúgójának megismerésére vonatkozó szándék, amelynek révén megszületik a békességben élés a világgal.

A nagy kérdés, hogy különböző perspektívákból szemléljük-e a világot, vagy rátalálva a helyesnek vélt útra, magyarázatra, kövessük-e valamelyik tant.

Az én generációmat Georges Harrison, az ex-Beatle vezette közel a krisnásokhoz mikor megénekelte imájukat. Az akkor összekapcsolódott a háborúellenesség és az éhezés elleni tiltakozással. Őt egy életre megfogta gondolkodásuk, egy skóciai farmot is ajándékozott nekik. Bennünk meg tovább él a dala.

A somogyi dombok között indiai ékszerdoboz található mosolygó arcú emberekkel, akik különféle színű selymekben, vásznakban lebbennek a színes házak, apró szentélyek, szobrok, tavak, rétek vidékén és legelésző bocik társaságában élik mindennapjaikat. Az itt élő több száz ember Ő Isteni Kegyelme A. C. Bhaktivednata Swami Prabhupádá követői Somogyvámoson.

Ő úgy tartja, többek vagyunk egy halom atomnál, és kémiai folyamatok összességénél, és az embernek a tökéletes tudást kell megtalálnia. Az ehhez vezető utat keresik és járják a somogyi krisnások is szigorú napi és életrend szerint élnek imától imáig.

A falubeliekkel jó a viszonyuk, megszűntek a betörések, a lopások, békében megférnek egymás szomszédságában. A gazdálkodó, földműves tevékenységet végzők a lelki életet előnyben részesítő krisna-tudatú hívők szívesen fogadnak be a világi élettől elfordulókat. Mindig akad a szentélyben beavatást végző, lelkét átformáló férfi és nő, akik szoktatják szívüket, lelküket egy új életmódhoz. A tökéletesség útjának legfontosabb eleme, hogy lecsillapodjon az emberben az érzéki vágy, mert az gyengíti a szellemi kapcsolódást, hisz nem segíti a teljes lelki megbékélést, mint testetlen Istenük. Ehhez kapcsolódik, hogy a testi szerelem csak gyereknemzés céljából megengedett elvrendszerükben.

Aki elakad a tökéletesség felé vezető úton, és nem vállalja a misszionárius életet, megtalálja ennek is a módját. Kapcsolatban maradnak, akár az ajándék bolt vezetője is lehet, vagy valamilyen más munkát is találhat Krisna-völgyben.

Belépve a kertjükbe és végigsétálva a virágos pihenőkkel tarkított utakon, lépcsőkön, tradicionális viseletbe öltözött Krisna hívőket látunk. Az indiai kelmék és a füstölők illata már sejteti, hogy elértük célunkat. Eljutottunk a templom bejáratához. Krisna-völgy e legfontosabb szent épületét más néven Mandírnak hívják.

A látogatásoknak tervezett rendje van. Vezető érkezik, aki elmeséli az itt élők napirendjét, és beavat a titokba, ami rabul ejtette a Krisna-hívők szívét. A misztikum iránti vonzalom nagy szerepet játszik a helyiek gondolkodásában. Van olyan papjuk, aki – miután leszolgálta a katonaidőt -, akkor csatlakozott hozzájuk. Őt a seregben egy asztaltáncoltatás igézte meg, és gondolta, megkeresi a tökéletes utat. Először egy kerengőbe megyünk, melynek falait színes domborművek díszítik, valamint egy virágokkal ékesített tavat és egy teraszt öveznek.

A távol keleti hangulat hatalmába kerít minket. De mi lehet különleges ebben szentélyben? A hívek úgy tartják, hogy itt lakik valaki… Úgy tartják, a templomban mindig vár ránk valaki… Lehet szemnek láthatatlan, de körülnézve a templomszobában, valami mégis feltűnik. Vezetőnk megmutatja, hol imádkoznak reggelente, mantráznak, erőt merítenek a nap további részéhez. Ennek megfelelően ápolják a kapcsolatot a mindenki szívében élő Istennel, mely az oltáron Krisna képében jelenik meg. Körbe nézve, a boltíves, üvegtetős, világos szentélyben művészeti alkotásokat látunk. Festményeket, domborműveket, Murti szobrokat, szent növényeket és rengeteg virágdíszt. Vezetőnk a Krisna-hívők kultúrájáról, filozófiájáról beszél. A szerzetesek mozdulataiból, kedvesség és szeretet árad.

Nézzük a hivatalos iratokat a Hare Krisna mozgalomról. Így írnak magukról: A Krisna-tudat a hinduizmusnak az egyik modernizált változata, melyet főleg európai és észak-amerikai területeken népszerűsítenek 1966-óta. A Krisna-tudat Nemzetközi Szervezete (ISKCON – International Society for Krishna Consciousness) a köznyelvben a Hare Krisnások, egy gaudija-vaisnava alapokon álló, hinduizmussal rokon, annak filozófiájából és mitológiájából táplálkozó vallási szervezet. 1966-ban, New Yorkban alakult, A. C. Bhaktivedánta Szvámi Prabhupáda diploma nélküli gyógyszerész alapította.

Legfontosabb vallási szövegeik a Srímad Bhágavatam és a Bhagavad-gíta tradicionális indiai szentírások. Eredetük több mint 5000 évre nyúlik vissza. Az ISKCON ma világméretű szövetség több mint 400 központtal, beleértve a számtalan vallási központot, önellátó gazdaságot, iskolát, ételosztó helyet.

Mivel a vallás gyakorlói többnyire nem hindunak születtek, nem születhettek bele a kasztrendszerbe sem, így a hinduizmus indiai ágai szerint az összes kasztbelihez képest alacsonyabb helyet foglalnak el a világban, nincsenek kaszt szerint besorolva, nem kaptak eredendő, rájuk nézve kötelező törvényeket – ebben a Krisna-tudatúak nem hisznek. A fősodratú hinduizmus nem folytat hittérítő, hitterjesztő tevékenységet (egy indiai hindu nem is érintkezhet európaival), ezzel szemben a krisnások egyik fő hívatása a terjeszkedés, amely részben a kasztrendszerrel kapcsolatos különbségből fakad. A hit követői magukat a Brahmá-Madhva féle hindu láncolathoz tartozónak vallják.

A vallás alaptanítása a – Bhagavad-gítában olvasható, az írás szerint Krisna herceg által megfogalmazott – dharma, vagyis tanítás (Szanátana Dharma – Örök Törvény) és a karma törvénye. A dharmát az egyén szabad akaratából követi, vagy elutasítja – az első esetben az önmegváltáshoz, másodikban a bukáshoz vezet, mivel ezek az ember cselekedeteitől független meghatározói a világnak.

A Krisna-tudatúak több istenben hisznek, akik egymásnak gyakran megszemélyesítői, (re)inkarnációi, vagy avatárjai. A három hindu főisten (Visnu, Brahma és Siva – trimúrti) közül való választásuk alapján a Visnu-követők (vaisnava) a hinduizmus egyik ágának tekintik magukat. Fő istenük Krisna. Bizonyos szempontokból teisták, de panteista–panenteista nézeteket is vallanak. Vallási irataik többsége is erről az – európai emberek számára furcsa és misztikus – istenképről tanúskodik. Minden élőlényt öröktől fogva létező lélekként tartanak számon, hisznek a lélekvándorlásban, ezért vegetáriánusok. Az erőszakmentesség (ahimsza – „nem ártás”) számukra a hitből fakadó erkölcsi irányultság. Legfontosabb szent könyvük a szanszkrit nyelvű Bhagavad-gíta (A magasztos szózata), amely bár a Mahábhárata című eposz egyik betéte, mégis nagyobb ismertségre tett szert, mint az összes többi indiai eredetű vallásos, vagy filozófiai jellegű irodalom – beleértve az írást tartalmazó epikai művet is.

A hindu – benne a Krisna-tudatú – szent hagyomány (szmriti) szövegei közé tartozik a Rámájana című eposz is, amely az ind irodalom két nagy eposzának egyike a Mahábhárata mellett. Ide tartoznak a Puránák is, melyek közül az egyik legismertebb a Bhágavata-purána (Srímad Bhágavatam), amely egy Visnut is bemutató vallásmagyarázó könyvük – a lélek tökéletesítését tanítja kérdés-felelet formájában.

Iskola is található a Völgyben, és az alapfokú oktatást is megszervezik. Középiskolásként a környező településeken tanulnak. Többségük magántanulóként végzi a tanulmányait.

A Krisna-tudat erkölcstana, így a vallás is négy pillérre épül, ezek a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a könyörületesség. A Krisna-hívők négy szabály követését tartják különösen fontosnak, ezek a húsevés mellőzése, a könyörületesség az állatok iránt, a kábító– és mámorítószerektől való tartózkodás, a korlátozott szexualitás, valamint a szerencsejátékok és a pénzügyi spekuláció elkerülése.

Meditációjuk egyik formája a mahá-mantra éneklése (Haré Krisna, Haré Krisna, Krisna Krisna, Haré Haré, Haré Ráma, Haré Ráma, Ráma Ráma, Haré Haré). A mantra minden szava Krisna neve. Az éneklés a tanok szerint megtisztítja a tudatot az anyagi szennyeződésektől, és lelki boldogságot eredményez. Szokták egyedül vagy másokkal közösen énekelni – előbbi neve japa, az utóbbi a bhadzsana. A közösen táncolva énekelt mahá-mantra neve kírtana. Hitük szerint az énekléssel elérhetik az önzetlen, tiszta istenszeretetet.

A meditáció kelléke egy 108 golyóból álló imafüzér, a dzsapa-lánc, a málá. A láncot egy olyan zsákban tartják (dzsapa-zsák), amelynek alakja egy nyíló lótuszra hasonlít. A mantrázás során a zsákot kézben tartják, közben a láncszemek egyenként való megérintése közben elmondják a mahá-mantrát. Ezt nevezik „egy kör” dzsapázásnak. Az avatott hívek számára napi tizenhat kör dzsapázás kötelező, amely másfél-két órát vesz igénybe.

A Krisna-tudatú hívők egyik feltűnő attribútuma egy a homlokon és orron lévő jel, amelyet tilakának neveznek. Ez a bőrfestés azonban nem csupán az említett helyekre kerül fel, hanem a felsőtest további tizenegy pontjára is felfestik. A homlok közepén húzódó két függőleges vonal Krisna lábnyomát jelképezi, az orron látható levélforma pedig a vallás szent tulaszí növényének levelét.

A tilaka valamely szent hely vagy folyó földjéből, agyagából készül. Tisztálkodás után helyezik el a jeleket, miközben Krisna neveit ismételgetik. A test díszítésével arra utalnak, hogy testük uruknak temploma. A házas nők homlokának közepén egy piros színű korong is látható, amely férjezettségüket jelöli, ezt Indiában bindi néven ismerik – ott, ha gyászolnak, fehér színben helyezik fel, esküvőkön pirosban, de színe változhat a ruházattal összhangban is.

Az Indiában hétköznapi szári Európában egzotikumként hat. A vallás nő nemű képviselői ezt a ruhadarabot hordják, amely tarka és sokféle színű lehet. A teljes cölibátusban élő férfiak sáfrányszínű, míg a házasok és a házasulandók fehér ruhát viselnek.

A férfiak kopaszsága a világi élvezetekről és a földi dolgokhoz való ragaszkodásról való lemondást, illetve a tisztaságot jelképezi. A hátsó részen meghagyott (a fejen kerek alappal rendelkező) hajtincs pedig a Krisnába vetett hit szimbóluma, ezzel is jelezni szeretnék a buddhizmustól való tanításbeli különbséget. Polgári házasságot is kötnek, az ezt követő vallási szertartás az indiai házasságkötés mintájára egy életre szól. A válás nem megengedett. Erőteljesen javasolják a hitbéli házastárs választását, azonban a közösséghez tartozás előtt már megkötött házasságok felbontását nem.

Nagyon fontos feladatuknak tekintik a segítségnyújtást, a gondoskodást, az élet krízishelyzeteivel való szembenézést. Naponta országosan több mint 2000 adag meleg étellel segítik hazánk rászoruló lakosságát. De a főszezon a tél. Sok-sok ember köszönhet karácsonykor ételt, és egy kis reményt a krisnásoknak. Én is szívesen adom minden évben adóm egy százalékát nekik.

Haré Krisna!

A beszámoló a szervezet tájékoztatóinak felhasználásával készült.

Novák Imre

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék