Emlékezés Wallenberg küzdőtársára, Ocskay László hős századosra

A II. világháború alatti időkben néha akadtak olyan bátor katonatisztek, akik a nácizmus ellen életüket kockáztatásával is felléptek. Arról viszont csak kevesen tudnak, hogy volt egy olyan horthysta százados, Ocskay László, akit embermentő cselekedeteiért magyar Schindlerként emlegettek és róla utcát is nevezetek el. Ki is volt ő?

A nemesi származású, földbirtokos Ocskay László hasonnevű őse Rákóczi seregében vakmerő brigadérosként harcolt, majd árulása miatt a kurucok elfogták és kivégezték.

Az ettől az ősi családtól eredeztetett volt diáktársunk 1893-ban született Pozsonyban. Birtoka a Felvidéken volt. A piaristáknál (Budapesten) letett érettségije után katonai pályára lépett. Az I. világháborúban huszárhadnagyként megsérülve hadirokkant lett, de tartalékos tiszt maradhatott – századosi rangban. 1943-ban vonakodva fogadta el egy kisegítő – ruhagyűjtéssel, ruhajavítással foglalkozó – munkaszázad parancsnokságát. Előzőleg is a Vacuum Oil nevű jól prosperáló amerikai olajvállalatnál dolgozott jól fizetett főtisztviselőként. Ragyogó anyagi háttere és főleg közvetlen, némi bohósággal vegyített kedves modora révén a befolyásos, felsőbb körökben is járatosan mozgott. Ahol kellett kiváló kapcsolatokat épített ki, még befolyásos SS-tisztekkel is, mely utóbbiakkal való barátságának köszönhetően sok száz ember életét tudta megmenteni.

Ocskay SS-kapcsolata révén elintézte, hogy a ruhagyűjtő század körletében „emberei” biztonságban lehessenek. Majd amikor egyszer távollétében váratlanul nyilas keretlegények jelentek meg, hogy az épületet kiürítve a zsidókat a Duna-partra kísérjék lelövéshez, az utolsó pillanatban sikerült őt telefonon értesíteni. A bátor százados nyakában géppisztollyal nyomban megjelent – motoros német fegyveresek kíséretében, akiknek a határozott fellépésére a nyilasok eltakarodtak. Attól kezdve német őrséget állítottak fel az SS-tisztekkel való jó kapcsolatának köszönhetően, mely őrség biztosította a „hadiüzem” zavartalanságát.

A hadiüzemben sok híresség is védelmet talált, elég Kadosa Pál zeneszerző, Ráday Imre, Simon Zsuzsa színészek, Kellér Dezső humorista, Kabos Endre olimpiai bajnok kardvívó nevét megemlíteni. A hozzá hasonló bátorságú embermentő Wallenberggel szoros kapcsolatban állt, a svéd diplomata eltűnése előtt Ocskay lakásában bujkált.

A „ruhaüzemben” megmentettek számát kétezerre lehet becsülni. Egy másik hasonló embermentést célzó ruhaüzemről is tudunk, ahol Klinda Pál kat. lelkész kezdeményezésére – mentési célra – varroda nyílt. Egyébként a derék lelkész Horthy Miklós feleségének volt a gyóntatója. A lelkész által védett „haditermelésben részes varroda” az Apostoli Nunciatúra védelme alatt állt, így mentve meg sok embert – Ocskay László nemes cselekedetéhez hasonlóan.

A háború után – mint sajnos várható volt – Ocskay érdemet nem ismerték el, sőt ellenséges ügynöknek tartva őt több hónapra börtönbe is zárták, majd 1956-ban György fia után az USA-ba sikerült emigrálnia. Itt szerény körülmények között élt, éjjeliőrként keresve kenyerét. 50 éve halt meg.

1996-ban Göncz Árpád posztumusz arany érdemrenddel tüntette ki. A Zuglói Önkormányzat a Városliget Ajtósi Dürer sor felőli végén Ocskay Lászlóról sétányt nevezett el. A Radnóti Miklós gimnázium oldalfalán lévő emléktábla is neki állított emléket.

Dr. Kölcsei Tamás

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék