A Bodrog-parti csodarabbi, aki ezreket vonzott

Bodrogkeresztúr egy kis település a Zemplénben, ahol a 19-20. század fordulóján élt és tevékenykedett egy híres haszid zsidó bölcs, Reb Steiner Sáje, vagy Reb Sájele, ahogy a hívei nevezték. Ő volt a bodrogkeresztúri cádik, a csodatévő rabbi, aki jótékonyságával, tanításaival és csodatételeivel sokakat meggyógyított, segített és inspirált. Halálának évfordulóján, áprilisban, ezrével érkeztek a zarándokok a világ minden tájáról, hogy imádkozzanak a sírjánál, és részesüljenek a rabbi áldásából.

Reb Sájele élete és működése

Reb Sájele 1851-ben született Zborón, egy kis faluban Galíciában. Gyermekkorában a büdszentmihályi jesivában tanult, ahol a Talmudot és a zsidó vallási szabályokat sajátította el. Innen került az olaszliszkai cádikhoz, Friedman Cvi Hirs rabbihoz, aki a magyarországi haszidizmus egyik fontos képviselője volt. A haszidizmus egy vallási irányzat az ortodox zsidóságon belül, amely a szív és az érzelem fontosságát hangsúlyozza az imádságban és az életben. A haszidok nem gépiesen, hanem örömmel, emelkedett hangulatban imádkoznak, és a zsidó törvényeket nem terhet, hanem örömet jelentő parancsolatoknak tekintik. A haszidok vezetőit, a cádikokat, csodatévő, bölcs és szent embereknek tartják, akiknek a tanácsát és a közbenjárását keresik az élet nehézségeiben.

Reb Sájele a liszkai cádik mellett élt és tanult, és a mester viselkedését, szokásait és stílusát is elsajátította. A cádik utódjául saját fia helyett őt nevezte ki, de Reb Sájele nem akart ott maradni, mert üldözéseknek volt kitéve. Ezért Bodrogkeresztúrra költözött, ahol a helyi zsidó hitközség befogadta. Itt alapított egy saját jesivát, ahol a fiatalokat tanította, és egy zsinagógát, ahol a hívekkel imádkozott. A liszkai hívek közül sokan őt tartották a cádik utódjának, és rendszeresen látogatták. A környező településekről is sokan jöttek hozzá, hogy hallgassák a tanításait, és kérjék a segítségét. A rabbi híre egyre terjedt, és más országokból is érkeztek hozzá zarándokok. A rabbi nemcsak a zsidók, hanem a keresztények iránt is jóindulatú volt, és sokszor segített nekik is. A legenda szerint a rabbi olyan csodákat tett, mint a betegek meggyógyítása, a meddők termékenyítése, a szegények meggazdagítása, a börtönben lévők kiszabadítása, a természet erőinek irányítása. A rabbi jótékonysága is ismert volt, ő szervezte meg az első világháború idején ide menekült galíciai zsidók segítését. A rabbi 1925-ben halt meg, és a Dereszla-dombon lévő régi zsidó temetőben temették el.

A zarándoklat hagyománya

Reb Sájele halálának évfordulója, az ijár hó 3-a, a zsidó naptár szerint április 23-a, a legfontosabb zarándoklati időpont Bodrogkeresztúron. Ekkor a rabbi sírja körül egy kis épületet emeltek, amelyet a hívek állandóan látogatnak, és imádkoznak a rabbi lelkéért, és kérnek tőle áldást, bölcsességet, egészséget, szerencsét és üzleti sikereket. A zarándokok gyertyát gyújtanak, pénzt adnak a rabbi alapítványának, és papírra írják a kívánságaikat, amelyeket a sír fölé akasztanak, vagy a sírba dobnak. A zarándokok között vannak ortodox haszidok, akik fekete ruhában, szakállal és kalappal jelennek meg, és vannak reform zsidók, akik modern öltözékben érkeznek. A zarándokok között vannak magyarországiak, akiknek a felmenői innen származnak, és vannak külföldiek, akik New Yorkból, Jeruzsálemből, vagy más országokból jönnek. A zarándokok között vannak férfiak, nők és gyerekek is, akik külön-külön imádkoznak a sírnál. A zarándoklat során a zarándokok nemcsak a sírt látogatják meg, hanem a faluban lévő zsinagógát, a rabbi emlékházát, és a zsidó múzeumot is. A zarándoklat alatt a zarándokok a faluban szállnak meg, ahol a helyi lakosok vendégszeretettel fogadják őket. A zarándoklat alatt a zarándokok közösségi életet is élnek, beszélgetnek, énekelnek, táncolnak, és ünneplik a rabbi emlékét.

A zarándoklat jelentősége

A bodrogkeresztúri zarándoklat tehát nemcsak egy vallási, hanem egy kulturális és történelmi esemény is, amelynek sok értéke és jelentősége van. A zarándoklat által a bodrogkeresztúri rabbi emléke tovább él, és a zsidó közösség összetartozását, hitét és reményét fejezi ki. A zarándoklat által a magyarországi zsidó kultúra gazdagsága és sokszínűsége is bemutatkozik, és a zsidó és a nem zsidó közösségek közötti kapcsolatokat is erősíti. A zarándoklat által a Bodrogkeresztúr nevű kis falu is felkerül a térképre, és a turizmus és a gazdaság fejlődését is elősegíti. A zarándoklat tehát egy olyan esemény, amely mindenkinek érdekes és hasznos lehet, aki nyitott a zsidó hagyományokra, a magyar történelemre, és a kulturális sokféleségre.

Szabó Szilárd

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék