Magyarország az I. Világháborúban a vesztes országok között volt, melynek következtében a Trianoni békeszerződés szerint területének és lakosságának jelentős részét elvesztette. Ám, hogy ez így alakult, abban jelentős szerepe volt annak, hogy Oroszország a bolsevik hatalomátvétel, majd az ezt követő Breszt-litovszki béke következményeként nem ült a győztesek asztalánál. De vajon mi lett volna, ha mindez nem következik be? Hogyan alakult volna Európa, s ezen belül Magyarország sorsa, ha minden az antant Kelet-Európában egyértelműen nagyhatalma, Oroszország igényei szerint valósult volna meg?
Az első világháború kitörésének okait és a háború utáni területei változásokat a legtöbb ember többé-kevésbé ismeri. Azt is tudjuk, hogy a négy éves öldöklést követően Európa sorsát a Versailles-i és a trianoni békeszerződés rögzítette, erőteljesen a francia érdekeknek megfelelően. Az azonban szinte egyáltalán nem ismert, hogy hogyan alakult volna Európa és ezen belül Magyarország sorsa, ha történetesen Oroszország is a győztesek között lett volna.
Miután Oroszország 1905-ben súlyos vereséget szenvedett Japántól, ezért a cári birodalom ázsiai terjeszkedése, mindenekelőtt Mandzsúriában és Koreában lehetetlenné vált. Részben ennek is tudható be, hogy az orosz hadicélok között Európa vált fontossá. Különösen érdekeltek voltak abban, hogy a Balkánon egy pravoszláv vallású, cirill betűket használó és Oroszországhoz feltétlenül hűséges Nagy-Szerbia jöjjön létre és a térség egyik meghatározó hatalma legyen.
Ennek legfőbb akadálya az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország volt. 1914-ben elérkezettnek látszott az idő arra, hogy az ellenséges országokat “megleckéztessék”, amint azt az alábbi, propagandisztikus célból kiadott képeslap is mutatja.
A kérdés ezek után az, hogy a remélt győzelem után hogyan képzelték el a jövő Európáját. Az alábbi, 1915 elején kiadott orosz térkép az orosz ambíciók mértékét mutatja. Sajnos a térkép szélén lévő szöveg nem pontosan azonos a ma használatos orosszal (lehetséges, hogy 1918-ban bevezetett orosz helyesírási reform előttről származik, vagy esetleg ukránul írták), de a lényeg, így is kiderül.
Néhány érdekes részletre érdemes felfigyelni:
Számunkra a legérdekesebb Magyarország leendő sorsa. Nos, e terv szerint Magyarország nem csupán függetlenné válna, hanem megőrizné szinte teljes területét, csupán Horvátország került volna át Nagy-Szerbiához. Felvidék Magyarország része maradna, sőt a jórészt ruszinok (rutének) által lakott Kárpátaljára sem tartottak volna igény. A tervek között nem szerepelt Szlovákia vagy Csehszlovákia létrejötte.
Egy nyitott kérdés azonban még mindig van. A térképen Magyarország és Románia azonos színnel van feltüntetve. Olyan, mintha egy ország lenne.
Sajnos itt nem segít a magyarázó szöveg, ami konkrétan így szól:
Úgy tűnik, hogy Erdély sorsáról még nem kristályosodott ki az orosz álláspont. Ami pedig Bukovinát illeti, itt bizony komoly csúsztatások voltak. Bukovina ugyanis korábban sohasem tartozott Romániához (habár időnként a különféle országok által uralt Moldova része volt), s a lakosságának az 1910-es népszámlálás adatai szerint csupán egyharmada volt román nemzetiségű.
Összegében véve Magyarország számára ez a terv messze előnyösebb, mint a trianoni békediktátum. Az események legmeglepőbb fejleménye lett volna, ha Magyarország a vesztes háborúból független és erős országként kerül volna ki.
Szabó Szilárd
Mindannyian hallottunk már lekicsinylő, gúnyos megjegyzéseket Hitler sikertelen művészi karrierjéről, de most játsszunk el azzal a gondolattal, hogy mi történhetett...