Cári célok

Magyarország az I. Világháborúban a vesztes országok között volt, melynek következtében a Trianoni békeszerződés szerint területének és lakosságának jelentős részét elvesztette. Ám, hogy ez így alakult, abban jelentős szerepe volt annak, hogy Oroszország a bolsevik hatalomátvétel, majd az ezt követő Breszt-litovszki béke következményeként nem ült a győztesek asztalánál. De vajon mi lett volna, ha mindez nem következik be? Hogyan alakult volna Európa, s ezen belül Magyarország sorsa, ha minden az antant Kelet-Európában egyértelműen nagyhatalma, Oroszország igényei szerint valósult volna meg?

Az első világháború kitörésének okait és a háború utáni területei változásokat a legtöbb ember többé-kevésbé ismeri. Azt is tudjuk, hogy a négy éves öldöklést követően Európa sorsát a Versailles-i és a trianoni békeszerződés rögzítette, erőteljesen a francia érdekeknek megfelelően. Az azonban szinte egyáltalán nem ismert, hogy hogyan alakult volna Európa és ezen belül Magyarország sorsa, ha történetesen Oroszország is a győztesek között lett volna.

Oroszország és az első világháború
Walter Trier gúnyrajza az európai katonai szövetségekről (1914)

Miután Oroszország 1905-ben súlyos vereséget szenvedett Japántól, ezért a cári birodalom ázsiai terjeszkedése, mindenekelőtt Mandzsúriában és Koreában lehetetlenné vált. Részben ennek is tudható be, hogy az orosz hadicélok között Európa vált fontossá. Különösen érdekeltek voltak abban, hogy a Balkánon egy pravoszláv vallású, cirill betűket használó és Oroszországhoz feltétlenül hűséges Nagy-Szerbia jöjjön létre és a térség egyik meghatározó hatalma legyen.

Ennek legfőbb akadálya az Osztrák-Magyar Monarchia és Németország volt. 1914-ben elérkezettnek látszott az idő arra, hogy az ellenséges országokat “megleckéztessék”, amint azt az alábbi, propagandisztikus célból kiadott képeslap is mutatja.

Orosz képeslap (1915)
Orosz képeslap (1915)

A kérdés ezek után az, hogy a remélt győzelem után hogyan képzelték el a jövő Európáját. Az alábbi, 1915 elején kiadott orosz térkép az orosz ambíciók mértékét mutatja. Sajnos a térkép szélén lévő szöveg nem pontosan azonos a ma használatos orosszal (lehetséges, hogy 1918-ban bevezetett orosz helyesírási reform előttről származik, vagy esetleg ukránul írták), de a lényeg, így is kiderül.

A képhez tartozó alt jellemző üres; main-qimg-3b3ff1335e295036d86494c379686651 a fájlnév

Néhány érdekes részletre érdemes felfigyelni:

  • Egész Lengyelországot Oroszországhoz szerették volna csatolni.
  • A Földközi tenger kulcsát jelentő Konstantinápoly megszállása nem szerepel a tervekben. Nehéz eldönteni, hogy ez Törökország védelmi képességének elismerése volt-e a háború kezdetén, vagy a szövetségesek valamilyen diplomáciai nyomásának tükröződése.
  • Egész Írország független lenne. Egyes vélemények szerint Nagy-Britanniát a tengerentúli német gyarmatok átadásával kárpótolták volna.
  • A francia és a belga határok messze túlterjednének Elzász-Lotharingián. Megszerezték volna az iparilag legértékesebb Saar- vidéket is.
  • Olaszország megkapná Korzikát, Tirol nagy részét, Dalmáciát, Albánia egy részét, s talán Kréta szigetét is (ez utóbbit nem látom világosan). Ez a nagyvonalú ígéret igencsak meglepő annak ismeretében, hogy a háború elején Olaszország a tengelyhatalmak része volt. Gyaníthatóan ez “mézesmadzag” volt azért, hogy Olaszország átálljon az Antant oldalára.
  • Szerbia nagy független nemzetté vált volna az Osztrák-magyar monarchia rovására.  A tervek között nem szerepelt a független Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Macedónia és Koszovó. Ezek mind Nagy-Szerbia részét alkották volna.
  • Románia elveszítené a tengerpartját. A Fekete-tengeri part mentén Dobrudzsa néven egy orosz függőségben lévő bábállam jönne létre.
  • Albániát fel kívánták osztani Szerbia, Olaszország és Görögország között.
  • Kelet-Poroszország Oroszország része lett volna.
  • Tirol nagyobbik részét Svájchoz, a többi Olaszországhoz csatolnák.
  • Schleswig-Holstein tartomány Dánia része lenne.
  • Csehország, ideértve az akkoriban német többségű Szudéta-vidéket is, kicsi, de önálló ország lenne.

Számunkra a legérdekesebb Magyarország leendő sorsa. Nos, e terv szerint Magyarország nem csupán függetlenné válna, hanem megőrizné szinte teljes területét, csupán Horvátország került volna át Nagy-Szerbiához. Felvidék Magyarország része maradna, sőt a jórészt ruszinok (rutének) által lakott Kárpátaljára sem tartottak volna igény. A tervek között nem szerepelt Szlovákia vagy Csehszlovákia létrejötte.

Egy nyitott kérdés azonban még mindig van. A térképen Magyarország és Románia azonos színnel van feltüntetve. Olyan, mintha egy ország lenne.

Sajnos itt nem segít a magyarázó szöveg, ami konkrétan így szól:

  • Románia: megszerezi Bukovina és Erdély egy részét, csak azért mert Bukovina valaha Romániáé volt.
  • Magyarország: Budapest fővárossal külön önálló ország lesz a saját népessége szerinti határral, a nép által választott vezetőkkel.

Úgy tűnik, hogy Erdély sorsáról még nem kristályosodott ki az orosz álláspont. Ami pedig Bukovinát illeti, itt bizony komoly csúsztatások voltak. Bukovina ugyanis korábban sohasem tartozott Romániához (habár időnként a különféle országok által uralt Moldova része volt), s a lakosságának az 1910-es népszámlálás adatai szerint csupán egyharmada volt román nemzetiségű.

Összegében véve Magyarország számára ez a terv messze előnyösebb, mint a trianoni békediktátum. Az események legmeglepőbb fejleménye lett volna, ha Magyarország a vesztes háborúból független és erős országként kerül volna ki.

Szabó Szilárd

tabs-top
More in Kultúra
HITLER ÉS/KONTRA FESTÉSZET

Mindannyian hallottunk már lekicsinylő, gúnyos megjegyzéseket Hitler sikertelen művészi karrierjéről, de most játsszunk el azzal a gondolattal, hogy mi történhetett...

Close