Svejk Sátoraljaújhelyen – templombilincs és társai

“Bejártam az egész világot, de olyan helyet, ahol ilyen kis területen ennyi szépség látható, még sehol nem találtam”

“Amerikában – úgymond – sok hazugság van elterjedve… De remélhetőleg ott is nemsokára világosan fogják látni a helyzetet, és az egész amerikai közvélemény mellettünk fog állást foglalni.” – olvashatjuk a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum jó két évvel korábbi Facebook bejegyzésben, mely a Felső-Magyarországi Hírlap 1914. november 13-i számát idézi. Ugyanis Amerika legismertebb neveinek egyike, New York legolvasottabb írónője, Nelli Bly jegyzetelgetett haditudósítóként városukban – a Zemplén fővárosa akkor ugyanis jelentős közlekedési elosztó központ volt, a trianoni békediktátum nyomorította csak meg. Amikor ezt a rejtélyes pepita ruhás hölgyet gyanús idegenként bekísérték a rendőrségre, és a frissen szerzett tolmács kiderítette az őt körüllengő titkokat, “a rendőrkapitány sajnálkozását fejezte ki a bekísértetés felett, az érdekes vendég mosolyogva mondta: – Sőt ellenkezőleg, a csendőr körültekintő óvatossága és buzgalma csak elismerést érdemel. Nagyon helyesen tette, hogy a gyanús idegent bekísérte. Én ezt egyáltalán nem veszem tőle rossz néven.”

A korabeli körökben ismert írónő mellett Svejk is járt Sátoraljaújhelyen – már jó tizenöt esztendeje emléktáblát is kapott az állomáson, annak ellenére, hogy a derék katona igazi kultusza Csehország és Szlovákia mellett Lengyelországban alakult ki. Svejk katonai alakulatával a prágai Kehely vendéglőből épp a keleti front felé tartott a galíciai Przemyslbe, amikor viszonylag hosszú ideig időzött Sátoraljaújhely állomásán. Jaroslav Hasek világhírű regényéből részleteket is megtudhatunk: “Aztán tovább vitték a gulyást Tiszaluc és Mezőzombor felé, s amikor már senki se várta, hogy kiosztják, a vonat megállt Sátoraljaújhelyen, ismét tüzet raktak a kondérok alatt, felmelegítették, és végül kiosztották a menázsit”.
Svejk itt szembesült először a háborús pusztítással: repülőgép- és ágyúroncsok meredeztek vagonokba pakolva. Dub hadnagy szerint ez hadizsákmány, ám Svejk a roncsokon olvasható “k. u. k. Artilleriedivison”-feliratra mutatva, főnökét megpillantva így magyarázza a dolgot . “… ez valószínűleg úgy van, hogy ez az ágyú az oroszok kezébe került, és nekünk vissza kellett szerezni, és az ilyen zsákmány sokkal értékesebb…” A válasz erre a szokásos: “Svejk, tűnjön el innen egykettőre, hogy meg ne lássam még egyszer!”.

A két történetből az elsőre akkor bukkantak rá a Kazinczy Ferenc Múzeum munkatársai, amikor Sátoraljaújhely 1914 és 1918 közötti sajtótörténeteit teljesen feldolgozták. A “Nagy Háború”-val a Kazinczy Ferenc Múzeum interaktív kiállításán ismerkedhetünk, ahol gyerekek számára is ügyesen kialakított részlegek kötik le a kisebb nebulókat, óvodásokat is. Emellett ne felejtsük el azt, hogy Sátoraljaújhelyen található Magyarország egyik legnagyobb első világháborús katonai temetője, amelyben 1600 katona nyugszik kényszerű békét kötve egymással és a világgal.

A háború kézzelfogható szemléltetése mellett olyan érdekességekkel is szolgál a Kazinczy Ferenc Múzeum, mint a névadó nyelvújító, Kazinczy bemutatása többek között interaktív táblákkal, korabeli légkört megidéző fotókkal. A legkedveltebb rész között néhány érdekes nyelvújító szavát is megmerhetjük. Olyat, hogy beszéd (az oratio helyett), részlet (a partitio helyett), nyilatkozat (a pátens helyett), őrmester (a strázsa helyett), kórház (az ispotály helyett), amikről ma már nemigen mondanánk, hogy nyelvújítás-korabeliek. De vannak fantasztikus kazinczys szóalkotások is. Ilyen az, hogy “templombilincs”. Mit jelenthet ez? Meg hogy “csorogcsepp”? Mit gondolnak?

Nos, ezek a szavak nem honosodtak meg, hiába ötletesek és képes jelentésűek, azért nemigen gyullad ki a mécses fénye az agyunkban. Ezek helyett maradtak az “unalmas” eredeti szavak, a képet nélkülöző esküvő, noha az tényleg bizonyos értelemben bilincs. A csorogcsepp képi erejét mellőzi a szürke “mellékjövedelem”, hiszen az bizony csurran-cseppen, azaz főnévként valóban csorogcsepp, nem? Így járt a látodalom is, aminek képi ereje ellenére sem sikerült kiszorítania a theatrumot.

Most online nyitva tart a múzeum, így sok-sok érdekességre lelhetünk a Facebook oldalán. Olvashatunk többek között a korábban a föld alatt megbúvó, mára már jelentős mértékben feltárt vár legújabb leleteiről, például a már restaurált, spirálisan felvitt pontozással díszített három gyűszűről. Ezekből kettő hengeres, domború fejű, míg a harmadik csonkakúp alakú.
Más friss olvasnivaló a természettudományi részhez, a földtörténetihez, az állati hangokhoz, a kitömött gerincesekhez kapcsolódik, például a 2021-ben az “Év halának” választott jászkeszeghez.

Ha majd fizikailag újra nyit a múzeum, akkor arra készüljünk, hogy nem lehet elintézni egy-két órás látogatással. Ide akár minden rövidebb ideig tartó program után visszatérhetünk majd (hétfő kivételével 18 óráig).

A múzeumtól karnyújtásnyira egyedülálló játszótér csalogatja a múzeumban feltöltekezett örökmozgó kicsiket: fel lehet kepesztetniük akár kötélbe kapaszkodva a Magyar Kálváriára. Onnan seperc alatt bekukkanthatnak a Bortemplomba is –erre a felnőtteknek még várniuk kell. Ugyanis az elkészült látványterv alapján ennek az egyedülálló épületnek a felújítása, funkcióval való megtöltése most fog következni. Aztán illa berek, nádak erek, már le is csúszdáznak a kicsik, csak győzzük őket szemmel tartani. Érdemes nem rejtőzködő színű ruházatot rájuk adni, ha meg akarjuk könnyíteni a dolgunkat – a piros mindig dobogós helyezett. Nagyon tetszik nekik a kézzel megfogdosható vármakett is, ami a föld fogságából kiszabadított várba kalauzolja be őket, felfedve számukra a kívülálló felnőtt számára rejtett titkokat. A gyerekek boldogságát látva a szülők, nagyszülők, barátok, ismerősök is elkötelezettek érzik magukat a vár megóvásában a “Mentsük meg a várat” feliratot magukénak érezve.
Érdemes e játszótérre két heti hideg élelmet hozni magunkkal, mert a gyerkőc itt elfelejti, hogy éhes és fáradt, viszont nekünk meg rögtön eszünkbe jut a megtett sok kilométer és az egész napos időnként kissé fárasztó játék a gyermekkel. Szerencsére van pad, ahonnan egyezkedhetünk a kicsivel. Ha elég jóba vagyunk vele, talán még arra is hajlandó, hogy alkut kössön velünk, hányszor akar lecsúszni, és hány utolsó lesz még… Aztán ha szerencsénk van, az alkut meg is tartja.

A természet kedvelőinek igazi paradicsom a Zemplén. Egy angol újságíró, aki a trianoni diktátum után Sátoraljaújhelyen ellenőrizte az elszakításokat, a szabályok betartását, azt írta, hogy bejárta az egész világot, de olyan helyet, ahol ilyen kis területen ennyi szépség látható, még sehol nem talált – mesélte kísérőnk, a Zemplén alapos ismerője.

Ugyan most még szinte minden zárva tart, de Sátoraljaújhely közvetlen közelében gyermekkorunk mesebeli erdői várnak ránk. Érdemes például kocsival elindulnunk a sípálya felé, leparkolnunk az úttest szélén, és nekivágunk az erdőnek. Ha máshol sár, eső lenne, itt nagyobb eséllyel szállingózhat a hó vagy töretlen takaróval hívogat, hogy hersegve nyomot hagyjunk benne. Ha tanösvényre vágyunk, a tizenöt állomásos Magas-hegyi tanösvényre csatlakozhatunk rá, mely Széphalomból, a Kazinczy kerttől indul. A tanösvény mentén az egykori vulkán kalderáját körbejárva mi is érintettük a Cholnoky-gejzírkúpot, hol néhány millió éve még forró gőz lövellt az égig. Ha sétánk közben gyönyörű éneket hallunk, arra rögtön rájövünk,hogy nem szirének akarnak elcsábítani minket, de hogy egy “fiatalember” dalol faaprítás közben, arra nem gondolnánk. Gyuri bácsi, örömmel hívja meg egy-egy saját készítésű finom italra az erre tévedőket, akik akár saját készítésű almaecetjéből is vásárolhatnak. Pici, jó száz éves vityillóját ősi magyar almafajták erdeje veszi körül. Ezek terméséből készül a csodanedű. Egy kis feltöltekező beszélgetés után elgondolkozunk, akár neheztelhetünk is azokra, akik fittyet hányva más munkájára rendre felforgatják a „bandalakot”, eltüzelik a fából készült használati tárgyakat és szemetet hagynak hátra. Arra sem gondolnak, hogy mindez nem magától teremtődött oda, ez valakinek pénzébe, sok munkájába került. Az, hogy az elhasznált fáért pénzt hagyjon ott, egyszer fordult elő, talán még időszámításunk előtt…
Nekünk ottjártunkkor szerencsénk volt, mert a tél szebbik arcát mutatta meg: gyönyörű árnyékos erdőben, az ezüsterdőben indultunk el, ki-kitekinthettünk a napban ragyogó részekre, az aranyerdőre – a mesék csodás világába csöppentünk bele.

Érdemes egy tájoló programot letölteni a telefonunkra, vagy a My Tracksot, vagy a Locus mapot, kinek mit sikerül. Ez ugyanis írja, merre megyünk, tehát nyugodtan kóvályoghatunk, amerre tetszik, vissza fogunk találni a kocsihoz.

Ha nem vagyunk annyira bevállalósak, kezdjünk a Zemplén ékszerdobozával, a térség egyik legszebb kastélyával, az erdők ölelésében, a neoreneszánsz-romantikus stílusú füzérradványi ősi Károlyi- kastéllyal, ahol Karády Katalin főszereplésével forgatták a Kísértés című filmet 1942-ben. A kastélyt hozzá méltóangolpark veszi körbe, ahol kiadósat sétálhatunk.
A kastély kihasználja a járvány miatti átmeneti zárlatot, hogy megújuljon – a rendhagyó tárlatvezetésű kiállítás előreláthatólag 2021 második felétől nyílik majd meg a látogatók előtt.
Bodrog Beáta

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék