Miért kell elhagyni a legfejlettebb országokat?

Simon Jánost (Jay) nemrég ismertem meg a BVSC teniszpályán, akiről hamarosan kiderült a meccsek szünetében, hogy nagy tapasztalatokkal rendelkezik világjáróként és mindenről külön véleménye van, amelyre érdemes odafigyelni. Ezúttal az apropót barátjának Amerikába emigrált családja szolgálta, akinek a neje – diplomás angol tanárként – jelenleg egy holland misszionárius házvezetője…

Amikor négy évtizede elhatározták, hogy lebontják az adófalakat az USA-ban teret engedve a szabad vállalati és ember áramlatnak, megszületett az egyfajta úgynevezett transz nacionalista nagyvállalat. Szabadon oda mentek a multisok, ahol olcsó a munkaerő, ahol könnyedén megszabadult az adóterhek nagy részétől – hiszen munkát hozott a régiónak. A gyártó cégeknek ez a helyzet kánaán/álom lett. Ezért ezek hamarosan elhagyták az Egyesült Államokat, amely folyamat a mai napig megállíthatatlanul folyik. A kérdés csupán annyi: mi történik a világ egyik legnagyobb hatalmával s a hasonló országokkal?
Nos a válasz egyértelmű: felhalmozódik hirtelen jól képzett munkaerőből, akik nem fognak elköltözni a harmadik világba – kivéve csak a betanítás idejére. Tehát a magasan képzett emberek egymás ellen harcolnak ugyanazért az állásért. Így a legtehetségesebb réteg otthon marad, a vesztesek pedig vagy megelégszenek alacsonyabb szellemi színvonalú (s ezért alacsonyabb bérszintű) munkával vagy emigrálnak, ha tudnak. A szakmunkások természetesen ezt ugyan nem tudják megtenni, de élni nekik is kell valahogy. Következésképpen mondjuk lesz belőlük eladó vagy jól képzett kertgondozó kisvállalkozó.
Összességében a multik jóval kevesebb képzett szakembert és sokkal több betanított munkást igényelnek. A munkafolyamatokat feldarabolják: ezáltal be lehet tanítani bárkit bármire, akár a könyvelésre vagy egyéb pénzügyi feladatban is ez megvalósítható. Egy ember csupán célfeladat, s hozzá a szerény bérezés. Az USA ennek következtében szépen folyamatosan elbutul. Az iskolákban preferálják a hiányos tudást, s ezt ott liberális tananyagnak hívják. Majd úgyis megtanulja a mozdulatokat a munkahelyén, feleslegesen nem érdemes, vagyis felesleges képezni.
Mindent az elbutítás szolgálatába kell állítani. Merthogy kiegyenlítődik az egész föld tudás készlete, úgy 200 év alatt. Ez üdvözítő folyamat minden harmadik világbeli országnak. S persze a befektetők iszonyatos profitra tesznek szert. Sajnos már Magyarországon is látni ezt a folyamatot az iskolákban: a tanárok ne akarjanak túlságosan sok mindent a fejekbe tömni, ezért az ő bérezésük sem egy kiemelt feladat, hiszen nincs az államnak igénye túlságos követelményre.
Hát ilyen lett a 21. századunk! – zárta véleményét kettős állampolgárunk.
Sz.A.

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék