Kisbér, Kincsem, Imperiál és egy ménes kalandos sorsa

Rendkívüli könyv született nemrégiben, amely hiszem, hogy nagyon sok ember számára tartogat izgalmas meglepetéseket. A kötet a Kisbéri Ménes történetét dolgozza fel. A szerzők különös gonddal szántak időt a kutatómunkára, így nem csak egy szakkönyv született, hanem olyan kuriózum, amely némiképp fellebbenti a történelem fátylát is. Hiszen a magyar történelem és a lótenyésztés, a versenyeztetés és a ménes sorsa gyakorlatilag elválaszthatatlanok egymástól.

Az exkluzív fotók mellett olyan korabeli dokumentumok is bekerültek a kötetbe, amelyek Kincsem, a magyar csodaló származására és születési helyére is fényt derítenek. Pedig ebben a kérdésben nagyon sokáig volt bizonytalanság. A szakemberek véleménye eltért egymástól. A Kisbéri Ménes története című könyvben található dokumentumok azonban úgy tűnik, egyértelműen eldöntik a vitatott kérdést. Az is kiderül, hogy Kincsem elvitathatatlan sikerei mellett, több olyan nemes paripa is született a Kisbéri Ménesben, amelyek méltán öregbítették a magyar lótenyésztés és a lóversenyek során szerzett hírnevet. A különös gonddal, hosszú évekig tartó kutatómunkával feltárt dokumentumok alapján szerkesztett mű, ezért sokkal szélesebb körű érdeklődésre érdemes, mintsem csupán a lótenyésztés iránt fogékony szakemberek kíváncsiságára méltó.

Brenyó József, a könyv egyik szerkesztője, a Kisbéri Ménes történetének megörökítését elindító inspirátorként, maga is írt jó néhány fejezetet. A kötet megszületésére nem csak a személyes, családi érintettség volt az indíték. Hanem az, hogy a méltatlanul háttérbe szorult, majd a régi formájában megszűnt Kisbéri Ménesnek, a ménesben született eredményeknek méltó emléket állítsanak, rávilágítva a kultúrtörténeti és sporttörténeti kapcsolódásokra is.

A kötet tele van elképesztő korabeli fotóval és számos, eredeti dokumentumról készített képpel. Honnan sikerült megszerezni ezeket a ritkaságokat?

Egyrészt Csiszár nagyapám családi archívumból, másrészt Hegedűs Pál kisbéri helytörténésznek köszönhető nagyon sok korabeli kép és dokumentum jutott el hozzánk, amelyeket felhasználtunk a szerkesztés során. Dr. Bódai József, – akinek a Kisbéri Ménes állatorvosaként Imperiál világra jöttét köszönhetjük,- maga is értékes anyagokkal gazdagította a könyvet. Meg kell említeni még Rádoki Józsefet, Imperiál tenyésztőjét, a ménes utolsó parancsnokát is, aki szintén komoly segítséget nyújtott a kötet elkészítéséhez. Dr. Gaál Szabolcs a könyv lektorálásában, Hesp József pedig a kutató munka során nyújtott segítséget. Tőle olyan ritkaságot kaptam például, mint Imperiál Washington DC-beli 1963-as versenyének korabeli képes tudósítását, illetve Rádoki József korabeli éves jelentéseit, amelyeket a Magyar Lóversenyvállalatnak küldött. De megtaláltuk a Batthyány kastély eredeti, német nyelvű leltárát is 1851-ből, amiből nagyon sok információra derült fény, hiszen a Batthyány családnak 1848 előtt, már évtizedek óta virágzó ménese volt Kisbéren. Tehát mondhatjuk, hogy a történelmi és szakmai kor-dokumentumokban történő merítésünk, meglehetősen széles körű alapokra épült. Olyan érdekességet is beleértve, mint az 1960-ban készült állomány tábla, amelyen minden akkor, ott dolgozó neve, beosztása, iskolai végzettsége, katonai rangja és számos személyes adata is szerepelt. Így tulajdonképpen a kezdetektől a megszűntetéséig nyomon lehet követni a Kisbéri Ménes sorsát, az itt tenyésztett lovak származási vérvonalát, felmenőit és utódait is beleértve. A könyv emléket állít a kiemelkedő tehetséggel bíró lovak mellett a Kisbéren dolgozó szakembereknek, tenyésztőknek is, akiket az olvasó megismerhet a kötetnek köszönhetően. A történelmi összefüggésekbe, a mindenkori döntéshozók gondolkodásába is betekintést enged a könyv, amely több korszakot is átölel. I. Ferenc József császár döntésétől kezdve, amivel megalapította Kisbéren az állami ménest, egészen 1962-ben történt megszűnésig.

Brenyó József kiváló szakembereket választott maga mellé ehhez az elképesztő munkához, amely több, mint 450 oldalon foglalja össze Kisbér szerepét a magyarországi angol telivér tenyésztésben és a versenyeztetésben. Dr. Hecker Walter hippológus professzor jelentős részt vállalt a könyv megírásában.

Mi volt az apropója a szerepvállalásnak?

Örömmel tettem eleget a felkérésnek, hiszen ez az első olyan nagyívű keresztmetszet, amely feldolgozza a Kisbéri Ménes történetét. Volt olyan időszak, amikor nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is ismerték Kisbér nevét. Olyan lovak tartoztak a méneshez, amelyek nemzetközi versenyeket nyertek. Ilyen volt az itt tenyésztett Kisbér, amely 1876-ban az Angol Derby, és a Párizsi Grand Prix megnyerésével történelmet írt, a magyarok számára pedig világhírt hozott. De nem csak a versenyeken elért sikerek tekintetében foglalt el kiemelkedő helyet a ménes. A lótenyésztésben is olyan eredményeket értek el a szakemberek, amelyek méltán hoztak nemzetközi elismerést.

Kihagyhatatlan érdeme a könyvnek az a történelmi ív, amit óhatatlanul nyomon követhetünk az olvasás során. Ez a háttérben húzódó információ halmaz megváltoztatja-e az általános képet a magyar lótenyésztéssel kapcsolatban, annak jelentőségét illetően?

Mi nagyon örülnénk, ha ez megvalósulna. Ehhez természetesen az kell, hogy mind a szakemberekhez, mind a téma iránt érdeklődő olvasókhoz eljusson ez az impozáns kötet. Széles körben ismerjék meg, beszéljenek róla, kerüljön be a köztudatba az a nemes, és komoly értéket képviselő munka, ami az 1800-as évek közepétől, egészen az 1960-as évek elejéig fémjelezte a Kisbéri Ménest.

A szerkesztő trió harmadik tagja Dr. Pataki Balázs, a Kisbéri-félvér Tenyésztő Egyesület alapító elnöke.

A könyv mely része kötődik Önhöz?

A ménes történetének az utolsó szakasza, ami a II. Világháború utáni időszakot öleli fel. Az újjászervezés és a megszűnés eseményeit, valamint a Kisbér-félvér Tenyésztő Egyesület megalapítását érintve.

Milyen következményei voltak a Kisbéri Ménes megszűnésének a tenyésztés és a versenyeztetés terén?

Nagyon súlyosak. Azonban lassan következtek be, nem rögtön a megszűnést követően. Így inkább hosszú távú hatásról beszélhetünk. A jó hírű, eredményes törzstenyészeteket átkeresztezték, így nem maradtak fenn fajta tisztán. Emellett kiváló genetikájú lovak kiöregedtek anélkül, hogy megtörtént volna utódok nemzése. Szépen fokozatosan tönkrement az állomány. Ez azért járt tragikus következményekkel, mert a magyar sportló fajtának a legsikeresebb egyedei Kisbéri vérvonalból származnak. Azonban ezek a kancák már nem magyar sikereket arattak, hanem Nyugat-Európai sportlóként hozták másoknak az eredményeket.

Milyen lehetőséget látnak arra, hogy a ménes újra éledjen és ismét a régihez hasonló eredmények születhessenek?

Alapvetően a szándék megszületése a kulcsa annak, hogy a mai kor feltételeinek megfelelően, fel lehessen éleszteni a Kisbéri Ménest. Kellő elkötelezettséggel sikerülhet ez az álom.

Csaba Beatrix

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék