Gasztroedukációs roadshow Debrecenben

Csak azért, hogy egy ínyencséget, hírességet együnk és/vagy igyunk, azaz puszta gasztronómiai élményekért valahogy nehezebben mozdulunk ki otthonról. Ha már rendelkezünk némi szabadidővel, akkor inkább az egészségturizmus, az aktív időtöltés, fesztiválok, nagyrendezvények felé kacsingatunk, utána jöhet a család és rokonlátogatás, majd a kulturális örökség felfedezése. Csupán a hatodik helyet érte el a gasztronómia indíttatás, a különlegességek felfedezése – tudtuk meg Galó Anitától, aki sok tisztsége mellett az “Alföld Szíve” Térségi Turisztikai Egyesület titkára. Anita azon a gasztroedukációs roadshow-n osztotta meg felmérésük eredményét, amit a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) megbízásából a Pannon Gasztronómiai Akadémia (PGA) szervezésében tartottak július 21-én a debreceni IKON Étteremben Hajdúszoboszló, Hortobágy és a Tisza-tó kiemelt fejlesztési térség releváns szereplőinek bevonásával.

Foto: Bodrog Beáta

Épp a gasztronómiai élmények méltatlan háttérbe szorulása miatt indította útnak tavaly a gasztroedukációs roadshow sorozatot az MTÜ karöltve a PGA-val. Azt szeretnék elérni az országos szakmai turnén keresztül, hogy a hazai gasztronómiát, a helyi specialitásokat, a minőségi, ínycsiklandó ételeket mind a reggelinél, mind a vacsoránál meg lehessen kóstolni figyelembe véve persze a szezonalitást. Ezt külön hangsúlyozta Csapody Balázs, aki a PGA elnöke és a balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosa. Tehát a helyi termelők előállította alapanyagokat kellene még inkább felkutatni.
A hazai és a regionális gasztronómia meghatározó szereplői tudásukat megosztva népszerűsíteni szeretnék a gasztrokultúrát, mint utazást befolyásoló tényezőt egyrészt úgy, hogy együttműködésre biztassák a hazai és térségi turisztikai és gasztronómia szereplőket előadások és kerekasztal-beszélgetések jegyében. Másrészt úgy szeretnék népszerűsíteni a gasztrokultúrát, hogy közösen térképezzék fel az állomások térségeiben rejlő lehetőségeket.Az idén terveznek még ilyen roadshow-t rendezni a tokaji, a felső-tiszai,a nyírségi és a balatoni kiemelt turisztikai fejlesztési térségben, valamint Budapesten. A roadshow egyes állomásainak programja kiegészült a regionális ízeket bemutató spájzzal, étel- és borkóstolóval a szakma jeles képviselőinek bevonásával, kiterjesztve helyi összefogásokat regionális szintre.

Láthattunk a roadshow-n sikeres egymásra találást: a debreceni Mákvirág cukrászda vezetője, Mercs Emese a kézműves termékeihez szükséges minőségi tejszínhez igen nehezen jut hozzá. Emese és a hasonló helyzetben lévő Thür Ádám, az IKON étterem séfje megbeszélték,hogy együtt intézkednek majd, hiszen így nagyobb mennyiségű tejszínt kérhetnek – ez a tejtermelőknek már jobban megérheti. Thür Ádám séf hangsúlyozta, hogy térségük a minőségi alapanyagokat tekintve nagyon szerencsés, és ők igyekeznek rátalálni a helyi termelőkre, mint amilyen például a Tetétlenben lévő Kövér tanya, többek között ínycsiklandozó mangalica termékeivel. Ugyanakkor Szendrei Balázs, a Szender kert zöld finomságait is szívesen kínálják fel éttermesek, sőt a debreceni bioboltban, a free ponton meg is lehet ezeket vásárolni. Köztük van az ízletes tizenöt napos zöldborsó csíra, a napraforgó csíra, a retek csírát, ami egy reteksalátára rászórva olyan, mint hab a tortán, nem beszélve a Szender kert különleges zamatú nektarinos levendula szörpjéről. Az egyik kistermelő kérésre megosztotta azt az örömét a roadshow-n, hogy az ő kézműves lekvárjait már van, aki árusítja. Mindkét fél elégedett, nem beszélve a vevőkről, ami legalább olyan fontos. De ez csak a kezdet.
Fontos tehát, hogy a helyi termelők megjelenjenek mind a szállodaiparban, mind a gasztronómiában, a fesztiválokon. Gondolunk itt például a zöldség és tejtermék kínálatra, a borkínálatra – ifj. Szepsy István a Szepsy pincészetből kiemeli, hogy Tokaj után itt van a legtöbb bor-megjelenés is, nem beszélve a közeli repülőtérről. Újabb vendégeket kell megszólítani, és elérni, hogy a régióban szinte mindenhol elérhető legyen például az Alföld szíve ízei három fogásos menüsor.

Aki épp Debrecenbe készül, az például beugorhat az IKON Étterembe, ahol olyan különlegességeket kóstolhat, amiket ínyencek is megirigyelhetnek: kacsamáj, rebarbara, véres hurka; borsó veluté, kecskesajt; Ikon brassói, köröm jus.

De milyen kulturális érdekességekre számíthatunk itt?
Debrecen, a cívisváros, Nyilas Misi, Fazekas, Csokonai kollégiuma, a Nagytemplom két tornya, amit Szabó Magda anyjának és apjának tartott -, a 40 protestáns gályarab lelkész emlékoszlopa, ahol ott szerepel Jabloncay néven a híres írónő anyai őse is – meséli Kondor Ibolya, Debrecen szakavatott idegenvezetője, aki érdekes sztorikat mesél a kollégiumi diákok kalandjairól is, akár tárlatvezetés, akár debreceni séta közben.
Debrecen, ami kétszer is volt főváros, Kossuthék idején, és 1944 végétől néhány hónapig. Csak izmos 60 km2-rel kisebb a fővárosnál, ami Budapest területének szűk 90%-a.
Debrecen, ahol híres alkotások csodálhatók meg (Munkácsy), ahol az írók, költők színe java megfordult, sőt szívesen időzött (Krúdy, Móricz, Medgyesi – csak kukkantsanak be az Aranybikába, a Déri, a Medgyesi Múzeumba, Holló László Emlékmúzeumba stb.) és akkor még nem is beszéltünk a Nagyerdőről, Debrecen fürdőiről.
Debrecen, a kálvinista Róma, Mélius Juhász Péter püspök – botanikus – író által összehívott debreceni zsinaton hagyták jóvá a református tanokat. Egymásra találtak Debrecen és a kálvinizmus: ugyan sokat szenvedtek, de mint mindig, most is megújultak, hamvaikból támadnak fel újra és újra – ezért van ott a betlehemi csillagot idéző napra feltekintő főnix Debrecen címerében isten báránya és a kitartást, erőt szimbolizáló pálmafa fölött.
Bodrog Beáta

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék