Ágnes, a magyar bajnok

Hatvanegy éves volt, amikor szakított a világ törvényszerűségeivel! Azóta egyre kevésbé vonatkoznak reá a megszokott, és köztudat által is elfogadott dolgok. Nem olyan, mint többi kortársa, és nem olyan, mint korábbi önmaga. Mert rátalált egy új életre, újabb önmagára, és ezáltal különbözik sok-sok hasonló korú embertől: négy éve csak fiatalodik!

Elkezdett valamit, valami olyat, amiben azóta már ő a legjobb. Futócipőt húzott, és csupán négy év elteltével, ebben az esztendőben Magyar Bajnok lett! Ő tartja szenior kategóriájában az országos csúcsot félmaratonban , 10 kilométeren pedig szinte verhetetlen a 60+ évesek között.

Győzelmei nem igényelnek célfotókat. Gyakran 5-10 perccel előzi meg a második befutót. Nagy budapesti versenyeken is a legjobbak társaságában fut be, huszonéves és harmincas hölgyek között. Idén, a Tamperei szenior világbajnokságon dobogó közelébe ért volna azzal az időeredménnyel, amit itthon futott. Amúgy Ági egy tündér! Szeret nevetni, imád táncolni, szereti a rendet és a fegyelmet. Szép a lakása, gyönyörű a kertje, fiatalosan sportosan öltözködik. Nagyon sokat kerékpározik, hetente két-három aerobic mellett napi kiadós séták jellemzik. Termete sudár, fiatalos és alkata is ideális a futáshoz. Egészségesen él, ügyel minden apróságra. Példát mutat a környezetében, sok fiatalabb számára ő jelenti a követendő akaratot és kitartást, a bíztató jövőt.

Ma már diadalmenet az övé! Pedig nem így indult a dolog. Évtizedeken át a nemzetiségi tánc, és a heti 2-3 alkalom jóga jelentette számára a rendszeres testmozgást. Szerencsére és közös nagy örömünkre találkoztunk. Hamar elmondtam neki, hogy én nagyon régóta rendszeresen futok. Válaszul azonnal megtudtam, hogy őt is érdekelné a futás. Érez is vágyat az ilyesmire, de félt idősen belekezdeni. Sőt, néhány barátja is az óvatosságra intette. Rövidesen mégis eljött velem egy próbafutásra. Elsőre nem keltett csalódást sem bennem, sem önmagában. Mégis kijelentette, ő bizony versenyeken soha nem akar indulni. Én már akkor ráéreztem, ez bizony nem így lesz…

Hazafi Imre

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék