Az élővizek városa, a víz, a zene és a virág városa, vagy ahogyan a régi rómaiak nevezték: a Boldogság tava. Itt található az ország legrégebben működő szállodája (1770 óta), a legelső angol stílusú parkja, és az egyik legidősebb mesterséges tava, amely még a honfoglalás előtt készült.
Tata igazi városi jellegét az Esterházyak grófi ágának köszönheti. Az ő korukban épült számos templom, a „Kiskastély”, amit nyári laknak használtak, illetve a hozzá tartozó angolkert – vagy tájképi kert -, ami feltehetőleg az egész városra kiterjedt. A kert kialakításához kedvezett a feltörő források vize és a Cseke tó. A tervezésnél figyelembe vették az angolparkra oly jellemző hagyományt, íratlan szabályt. A fák és díszcserjék szabálytalansága, a virágok elszórtsága a természetszerűségre utal.
A parkból nem hiányozhat egy festői rom sem, a háromhajós templom maradványait akkori birtokukról, a romos Vértesszentkereszt-i bencés apátság köveiből építették. A nyári lak előtti lankás oldalon színielőadásokat tartottak. Az angolparkban látható még a gyönyörűen felújított pálmaház, amit a park érzékenyebb növényeinek téli tárolására használtak. E komplexum az Öreg-tó partjára épült, amely a hozzá tartozó mocsárrendszerrel együtt a vár védelmét szolgálta.
A várat Luxemburgi Zsigmond király építette a XIV. század végén. Zsigmond és Mátyás alatt Tata királyi birtok volt (királyi nyaralóként), a Gerecse és Vértes közelsége miatt vadászlakként szolgált.
Mátyás halála után II. Ulászló vette meg, aki huzamosabb ideig tartózkodott itt az udvartartásával. A pestis miatt 1510-ben ide gyűlt össze az országgyűlés, később a török időkben végvárként szolgált – Győr védelmét biztosítva. 1727-ben az Esterházyak családi birtokközpontja lett. A tó akkori területe 600 hold körül lehetett. Az uradalomban halastóként használták, de számos vízimalom, vízi vágóhíd is volt itt.
Az Öreg tó hazánk legrégebbi mesterséges halas-tava, az Által-éren épített völgyzárógát segítségével duzzasztották fel. A tó és környéke és a Fényes Tanösvény természetvédelmi terület, a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik – ez a világ legértékesebb vizes élőhelyeinek megőrzésére elfogadott egyezmény – amihez Magyarország 1979-ben csatlakozott. A tavon az őszi-tavaszi madárvonulások idején több ezer madár (nyári lúd, réce és más vízimadár) pihen meg.
A Fényesen a múlt század elején az enyhén szénsavas 20-22 C fokos forrástavaknak köszönhetően strandfürdőt alakítottak ki. A kellemesen meleg vízben búvárkodni is lehetett, a közelében lévő Feneketlen-tó hideg és nagyon mély vizében horgásztak. Az 1950-60-as évek iparfejlesztési politikája támogatta a mélyművelésű szénkitermelést a tatai szénmedencében, aminek következtében a környék – a Dunántúli-középhegység és a tatai források – karsztvizei elapadtak. Ám az 1980-as évek végére a szénkészlet kimerült és a bányákat be kellett zárni. Hála a természet megújulásának, a kiapadtnak hitt források 2001-től lassan-lassan újraéledtek. Ma 42 forrásban van víz, amelyek naponta 30 ezer köbméter vizet hoznak felszínre. A forrásvizeknek köszönhetően újraéledt a régi lápmező, a Fényes. Naponta 2400 m3 karsztvíz tör fel itt a mélyből, 20-22 C fokos vize télen is jégmentesen tartja a láp nagy részét.
Lépjünk be ebbe a különlegesen szép és páratlan lápvilágba, amit az 1350 méter hosszan cölöpökre épített „fasétányon” körbesétálhatunk. De mi is ez a láperdő? A csaknem állandóan víz alatt álló erdő, aminek fája az enyves éger. A sok-sok éven keresztül víz nélkül maradt erdőséget a hirtelen feltörő karsztvíz 1-2 méterrel ellepte, és a fák nagy része szinte megfulladt, nagy területen elpusztulva. Sajnos ennek a nyomát ma is láthatjuk. A lápvidék gazdag, változatos flórával rendelkezik: több, mint 300 növényfaj található itt, ezek között 30 védett.
A növények között sok-sok állat, főleg madár él (béka, teknős, hal, nutria, a madarak közül a fülesbagoly, fakopáncs, füzike, vízityúk, gém, kócsag, cigányréce). Ezt a páratlan látványt a természetfotósok is megörökíthetik a lápban megépített „fotóslesben”. Ha belepillantunk a tiszta vízbe, szabad szemmel is jól látható fehér kvarchomok bugyog fel, és ezernyi buborék száll fel a forrás felszínére. A gyerekeknek vízi játszóteret alakítottak ki, a tavon kötélpályás-csónakos átkelés és a tó felett átívelő függőhíd teszi izgalmasabbá a tanösvényt.
Magyar Éva
Hegyekben vagy a vízparton nyaraljunk, hol töltsük el a szabadidőnket? Ezt a döntést nem kell meghoznunk Ausztria déli tartományában, Karintiában...