A tudomány az ember szolgálatában

Nemrég ért véget a 27. Nemzetközi Energia és Innovációs Fórum, ami több szempontból is kuriózum értékű találkozónak bizonyult. Egyrészt a világjárvány okozta szervezési nehézségek leküzdése adta fel a leckét a nemzetközi találkozó létrehozása során, másrészt a választott témakör is olyan területeket érint, ami majdhogynem tabu témának számít.

A találkozó a Pandémiának köszönhetően ezúttal az online térben valósult meg, ennek minden előnyével. Hiszen ezáltal még kevésbé számítottak az országhatárok az előadók tekintetében. Ugyanakkor az előadások realtime, azaz élőben juthattak el a világ minden pontjára. Regisztrációval ugyanis bárki csatlakozhatott a magas színvonalú konferenciához, akit vonzott a téma. Ugyanakkor kétségtelen tény, hogy a személyes jelenlét, a konferencia szüneteiben máskor zajló találkozások, konzultációk ezúttal nem valósulhattak meg. Maga a szakmai találkozó is 1 naposra szorítkozott a korábbiakhoz képest. Mindazonáltal olyan újdonságokkal és kutatási eredményekkel ismerkedhettünk meg, amik nagy valószínűséggel átrendezhetik a klíma és környezetvédelem eddig ismert palettáját.
Prof. Dr. Steier József nem csak szervezője az immár több, mint fél évszázados múltra visszatekintő konferencia sorozatnak, hanem előadásával is jócskán hozzájárult az energetika innovációs szemléletmódjának alakításához. Nem kis munkát fektetve abba is, hogy a döntéshozók számára a leg naprakészebben mutassa be azokat a klíma és környezetvédelmi újításokat és fejlesztéseket, amelyek a Földi élet és az emberiség fennmaradásának is záloga lehet.

– Az idei előadások kicsit talán szokatlan megközelítést tártak fel olyan, nem ritkán feszültségforrásként jelentkező témában, mint az atomenergia használata a hétköznapi felhasználás terén. Hogy kerül ez a terület az innovációs és energetikai fórumra?

– Talán valóban nem hétköznapi a megközelítés. Ugyanakkor úgy gondolom a konferencia összességét figyelembe véve, hogy helyénvaló volt a nukleáris energia felhasználásával kezdeni az előadásokat, a zöldítés és fenntarthatóság innovációs formáit tárgyaló eseményen. Mi szakemberként és szervezőként is valljuk, hogy a tudományt és annak jelenlegi, rendkívüli dinamizmusát ötvözni kell az energetika terén. A 27 éve töretlenül tartó konferencia sorozat életében, az elmúlt 17 évben örömtelien megnövekedett azoknak a száma, akik folyamatosan követik és támogatják a munkánkat. Az innováció tehát ezen a téren is jelen van, ami biztosítja többek között a folyamatos tudás megosztást. A digitális megvalósulás okozott szervezési kihívásokat, ugyanakkor nagyban megsokszorozta azt az elérési spektrumot, amit az offline találkozó esetén korábban csak a rögzített előadások megosztásával tudtunk biztosítani. Ezeket a tudományos előadásokat Norvégiából, Németországból, az Emirátusokból, Olaszországból is élőben hallgatták a regisztrált résztvevők.

Paks II. szerepét tudományos, a klíma és környezetvédelmi hatásait is bemutató előadás, mint a találkozó kezdő pontja, felütése, egészen nagyívű dimenziókat nyitott meg. Dr. Hugyecz Attila az előadása során arra is rámutatott, hogy már Paks I. is komoly szerepet játszik abban, hogy Magyarország karbon lábnyoma lényegesen kisebb lett az atomerőműnek köszönhetően. Paks II. beindításával pedig 16 millió tonnával lesz kisebb ez a karbon lábnyom. Ez pedig nagyon meghatározó adat. A hidrogén az atomenergiával is összefonódik. Szerepe, amiről a konferencia során is szó esett, ebben és a zöld energia tárolásában, valamint a kiszabályozásban lesz egyébként jelentős. Hiszen a hidrogén nem csak tároló és üzemanyag közeg, hanem energia cellával azonnal visszaalakítható áramtömeget jelent. Terveink szerint Nagypáliban építjük meg a Sunwo Zrt-vel az első hidrogén alapú kisközösségi áramtároló rendszert. A már kiépült napelemes rendszerek többlet termelését fogja tárolni és a hálózat, valamint a fogyasztó szempontjából elérhetővé tenni.

A nukleáris kutatások új dimenzióját mutatta be Dr. Kroó Norbert fizikus, kutató professzor „Nanoplazmonikus lézeres fúziós program” című előadása. Ehhez a témához kapcsolódott Norvégiából, Bergenből Dr. Csernai László professzor úr is. Az entrópia elméletek alakulására is rámutató előadása részletesen mutatta be új tudományos irányokkal kiegészítve a fejlesztéseket, kutatásokat.
Dr. Kovács Antal Ferenc a hidrogénipar szerepére hívta fel a figyelmet, amely szintén új lehetőségek tárházát nyithatja meg Magyarország számára. Ennek a témakörnek a fontosságát jelzi, hogy a megújuló energiában a szállítás és a tárolás kérdése legalább annyira fajsúlyos elem, mint az előállítás és a felhasználás kérdésköre. A megújuló energiatermelésben tapasztalható egyenetlenség kiegyensúlyozására a hidrogén kiválóan alkalmas. Egyébként ez a kutatási és fejlesztési terület az Európai Unióban is kitüntetett figyelmet kap. Magyarország az elsők között lehet a tárolás és a logisztika terén szükséges megoldások kidolgozásában. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy akár a 2020-as évek közepére kialakulhat az a szükséglet, ami nélkülözhetetlenné teszi ennek a területnek a működőképessé tételét.
Rohid Prasad előadása kapcsolódott a témához, aki a hidrogéncellák szerepét mutatta be. Jelentőségét a kistermelők bekapcsolása jelenti az energia programba. Modul rendszerüknek köszönhetően a háztartási energia és kiserőművek szintjéhez is könnyen installálhatók.
A saját előadásom a Mátrai Erőmű különleges zöldítésével és egy karbon negatív erőmű lehetőségével -víziójával és magas profittermelő képességével- foglalkozott. Ez is azok közé a témák közé tartozik, ami egyrészt égetően sürgető megoldást kíván, másrészt pedig feszegeti azokat a téma határokat, amelyekről nem szívesen beszélnek. Az Erőmű megmaradása, működése körülbelül 25 000 ember életét érinti közvetlenül. Az ott lévő 2 000 munkavállalónak és családjuknak az életét, beszállítók tömegeit, akik az Erőmű működését jelenleg biztosítják. Ez a direkt kapcsolati szám. Azonban ennél sokkal többről van szó. Ugyanis a széndioxid dilemma véleményem szerint hibás nézeten alapul. A széndioxid paradigma váltása meg kell történjen.

A föld történetében nem elválasztható az élettől a széndioxid jelenléte. A fotószintézis különböző szintjei transzformálják értékké. A Mátrai Erőmű évente 6 millió tonna széndioxidot bocsájt ki. Ennek hasznosítása megoldható lenne például a karbonklíma ültetvényeken történő széndioxid öntözéssel. Ezzel egy környezetkímélő, abszolút zöld megoldást hozhatunk létre. Az Erőmű által termelt széndioxid mennyiség tárolásával lehetővé tehetjük, hogy a mezőgazdaság által az év körülbelül 6 hónapja során felhasználható széndioxid bármikor rendelkezésre álljon. A CCS rendszer, a széndioxid befogására és föld alatti tárolásának megoldására irányuló kutatások már korábban megkezdődtek az Európai Unióban. Ennek a fejlesztésnek köszönhetően a folyamatból leválasztott széndioxid biztonságos és folyamatos hozzáférése könnyen megoldható. A CCS rendszer egyébként nem csupán Magyarország számára értéktöbblet teremtő. Bértárolással akár Szlovákia, Lengyelország, vagy más környező országok részére nyújthatunk segítséget, ami önmagában is GDP növelő bevételt jelenthet az országnak. A Sunwo Zrt a széndioxid öntözés technológiájával egyébként olyan hatékony felhasználási területet hozott létre, amellyel a Mátrai Erőmű által kibocsájtott széndioxid mennyiség abszolút mértékben hasznossá válik. Tehát aktív részévé válhat a környezet és klímavédelemnek. Mindegy 180 ezer hektárt tudnánk öntözni a széndioxiddal a karbon farmokon. Az ültetvényeken megtermelt biomassza pedig az Erőműbe visszakerülve mint tüzelőanyag, egy természetes körforgással, valóban energetikai innovációként fenntarthatóságot, zöld energiafelhasználást eredményez. Ezáltal a Mátrai Erőmű környezetszennyező tényezőből, minden tekintetben zöld erőművé válhat. Ez már önmagában sem kis eredmény. Ennek megvalósulása esetén kiemelkedő bevételi forrás is, hiszen ezzel önmagában 300 millió Euró/év bevételt generál az Erőműnek. Ez azt jelenti, hogy Magyarország egyik leg profitábilisabb, legnagyobb eredményt termelő egysége lehet az Erőmű, amennyiben a rákapcsolódó rendszerek fejlesztése megtörténik.

– Nem hagyható ki az energiafelhasználásban a társasházak hőenergiájával való ellátása sem. Hogyan illeszthető be ez a terület az energia innovációba?

– Valóban szorosan kapcsolódik a témához. Ezért beszélt előadásában Orbán Tibor a FŐTÁV Zrt műszaki vezérigazgató-helyettese a Zöld Távhő Programról. A geotermikus energia és a szilárd hulladék hasznosítás, valamint a széndioxid kibocsájtás csökkentése is jelentős mértékben járul hozzá a zöld koncepcióhoz. Közösen kutatjuk a további környezetkímélő megoldásokat. Nagy előrelépés lehetne, viszont tetemes beruházási költséget jelent Budapest esetében a jelenlegi 5 hőkörzet összekapcsolása. Megkezdődtek e tekintetben a munkák, de a nagyságrend nem teszi gyorssá a végleges megoldást. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a lakások bekötési aránya viszonylag alacsony. Még nagyon sok az egyedi fűtéssel, például gázkonvektorral rendelkező otthon, aminek a fűtés következtében létrejövő környezetszennyező hatása bizony jelentős mértékű. A szmog terhelés, a levegő minősége tehát nagymértékben függ mindkét fűtési konstrukciótól. Ez közös felelősség. Tehát a FŐTÁV és az egyedi fűtések korszerűsítése már rövid távon is jelentős terhelés csökkenést jelentenének. A megfelelő módszer kidolgozás után egyébként multiplikálható, tehát más nagyvárosok számára is megoldást jelenthet. Egyébként megfontolásra érdemes PAKS II. bevonása ebbe a folyamatba. Nem csak Budapest, hanem például Szászhalombatta, Dunaújváros, Szekszárd, Pécs és akár Kecskemét is profitálhatna a Paksi Atomerőmű hőfeleslegéből a távhő szolgáltatásban, ami karbonmentes megoldás lehetne. Rengeteg fosszilis energiát, földgázt lehetne ezzel a megoldással megspórolni. Azonban jelenleg ez a hőfelesleg a Dunába távozik. A biomassza alapú tüzelés lehetőségéről sem szabad megfeledkezni, különösen faszén gázosítással összefüggésben megvalósítva. Nem kevesebb, mint 2 millió tonna biomassza nem kerül jelenleg felhasználásra erdő szerte. Ausztriában, Németországban, Svédországban, Finnországban már felismerték ennek a jelentőségét. Az erdők karbantartásához ezekben az országokban hozzátartozik a felesleges hulladék felhasználása. Természetesen nem a fák kivágását értjük ezalatt. Az erdőknek szüksége van egy saját öko-struktúrára, bennmaradó öko-hulladék mennyiségre. Az ezen felüli többlet azonban már széndioxid forrás, ami ezáltal betegség forrás is. Emellett kiváló táptalaja a mostanában egyre több erdőtűznek, ami ökológiai veszélyt jelent. A biomassza erőművek azonban ezt a felesleges öko-hulladékot fel tudnák használni. Gazdaságos és a szimbiotikus értékrendet képviselő megoldás lehetne az erdők ilyen szempontú kitakarítása, karbantartása. Jelenleg azonban erre nincs megfelelő döntéshozói szándék.

– Milyen energia innovációs érdekességekkel találkozhattak még a résztvevők?

– Resszer Viktória angol nyelvű előadását említeném, amely a fenntarthatóság szempontjából felelősen gondolkodó cégek számára jelenthet komoly felhívást. A Green CSR, a zöld társadalmi felelősségvállalási program fontosságára hívva fel a figyelmet. Ma még nem egységesen elfogadott az a szemlélet, hogy a társadalmi felelősségvállalásban betöltött szerep költségeit ne tehertételként, hanem a jövőbe történő befektetésként kezeljék a cégek, vállalatok. Az előadás éppen arra mutatott rá, hogy a Green CSR-t lehet profittermelő formában is csinálni. Azok a cégek, akik már azonosulni tudtak a fentartható tudatosság, a zöld tudatosság szemléletmóddal, megtapasztalhatták, hogy a brand értékük is jelentősen emelkedett ezáltal. Az előadás egyébként éppen azért történt angol nyelven, hogy minél szélesebb körben váljon ismertté a felhívás. Egyébként Magyarországon is számos olyan multi cég van jelen, amely a társadalmi felelősségvállalásban részt vesz, azonban ennek zöld tudatossági formáival még kevéssé találkozott. Úgy véljük úttörő jelentőségű, hogy egy energia és innovációs konferencián egy ilyen témájú előadás helyet kaphatott, s ezáltal a célcsoport elérhetővé válik.

A konferencia előadásai itt tekinthetők meg: https://youtu.be/WFHs9pHg6X8

Csaba Beatrix

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék