Élet 3.0: Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában

A COVIR-19 okozta járvány miatti kényszerű otthonmaradásunk jó alkalmat teremtett arra, hogy kiolvassuk azokat a könyveket, melyek a szokásosnál kissé nagyobb odafigyelést igényelnek, de amelyek bőven megérik a rá fordított időt és energiát, mert elképesztő gazdaságban tartalmazza azokat az információkat, melyeket a legújabb kori tudomány feltárt, s amelyek gyökeresen megváltoztathatják már a jövőnket. Oly annyira, hogy a szemünk láttára jön létre az életnek nevezett, máig is nehezen értelmezhető létforma. Olyan, amit Max Tegmark mutat be az Élet 3.0 – embernek lenni a mesterséges intelligencia korában című 2017-es kiadású könyvében, mely a HVG Kiadó jóvoltából 2018 óta magyarul is olvasható.

 

 

 

 

Áttekintés és összefoglaló egy lenyűgözően jó könyvről

A szerző, az 1967. május 5-én született Max Tegmark svéd-amerikai fizikus, kozmológus és gépi tanulás kutatója. A Massachusetts Technológiai Intézet professzora, a „Future of Life Institute” társalapítója és a hatékony altruizmus mozgalom támogatója. Az intézet Jelentős  adományokat kapott  a fejlett mesterséges intelligencia egzisztenciális kockázatának vizsgálatára, többek között Elon Musk-tól, aki 1995-ben  10 millió dollárt adományozott egy kutatásra.  Tegmark két könyvet és több mint 200 műszaki anyagot írt a kozmológiától a mesterséges intelligenciáig terjedő témákban. Rendkívüli elképzelései és az intellektuális kalandozás iránti szenvedélye miatt „Mad Max” néven ismert.

 

Egy új Prométheusz

A könyv bevezetése, a „AZ OMEGA-CSOPORT MESÉJE” olyan, mint egy sci-fi. Az Omega-csoport volt a vállalat lelke. A cég többi része megtermelte a működéshez szükséges pénzt a szűk mesterséges intelligencia (MI) különféle kereskedelmi alkalmazásainak segítségével, miközben az Omega-csoport a vezérigazgató legfőbb álmáért: az általános mesterséges intelligencia megalkotásáért küzdött. A többi alkalmazott „az omegákat” – ahogy elnézően nevezték őket – jobbára fellegekben járó fantasztáknak tartotta, akiket hosszú évtizedek választottak el céljuk elérésétől. Persze szívesen a kedvükre tettek, mert az omegák csúcstechnológiát képviselő munkája presztízst jelentett a cég számára, és azokat a továbbfejlesztett algoritmusokat is nagyra értékelték, amelyeket hébe-hóba a csoporttól kaptak. Azzal azonban a többi részlegnél aligha voltak tisztában, hogy a gondosan kialakított arculat mögött titok rejlik: az omegák ugyanis rendkívül közel kerültek az emberi történelem legmerészebb tervének megvalósításához.

Elkészítettek ugyanis a Prometheusnak nevezett Mesterséges intelligenciát (MI), amely fokozatosan meghódította a civilizációnk minden egyes szegmensét: a gazdaságtól a politikáig mindent. Néhány év elteltével eljutottak idáig, hogyhogy egy – a lakosság széles támogatást élvező Világkormány alakuljon. E példatörténet szerint az omegák végrehajtottál a világtörténelem legnagyobb rendszerváltását.

*

A könyv további része egy másik „mese” – amelyet még senki sem írt meg: jövőnk a mesterséges intelligencia (MI) korában. Milyennek szeretnénk látni? Kialakulhat-e olyasmi, ami akár távolról is hasonlít az Omega történetére, és ha igen, valóban ezt szeretnénk?

„Hogyan hasson az MI a munka világára, a törvényekre vagy a fegyverekre az elkövetkező évtizedben? Még távolabbra tekintve: hogyan írnánk meg a befejezést? Ez a mese valóban kozmikus méreteket ölt, mivel nem kevesebbről szól, mint az élet sorsáról univerzumunkban. És ezt a történetet nekünk kell megírnunk,” szögezi le a szerző.

 

Mi az élet?

Könyvének első fejezete, mely az „ÜDVÖZÖLJÜK KORUNK LEGFONTOSABB VITÁJÁN!” címet viseli a szerző már keményen belemegy a témába. „A technológia segítségével az élet soha nem látott virágzásnak indulhat – de el is pusztíthatja önmagát” – idézi a cikk elején már említett „Future of Life Institute” szlogenjét.

Eddigi ismereteink alapján annyit tudunk, hogy a kozmikus történelmünk 1,8 milliárd évvel ezelőtt kezdődött az Ősrobbanással. Sokszáz millió évnek kellett eltelne ahhoz, hogy kialakuljanak a atomok, megszülessenek a galaxisok, a naprendszerek és a bolygók, majd további többszáz millió év elteltével egy atomcsoport meghatározott komplex struktúrába rendeződött, amely képes volt fenntartani és sokszorozni önmagát. Kialakult földön az élet.

Az élet meghatározásának kérdése hírhedten ellentmondásos. Rengeteg egymással versengő definíció létezik, és némelyik igencsak specifikus követelményeket támaszt. Az egyik a sejtes felépítés, feltétele, amely kizárhatja a jövő intelligens gépeit és a földön kívüli civilizációkat.

A szerző az életet úgy definiálja, hogy az lényegében az a folyamat, amely képes fenntartani és növelni a komplexitását és sokszorozódni tud. E meghatározás szerint nem az (atomokból felépülő) anyag sokszorozódik, hanem a (bitekből álló) információ, amely meghatározza az atomok elrendezését. Amikor egy másolatát készít a saját DNS-éről nem új atomok keletkeznek, hanem egy újabb sor atom rendeződik át ugyanabba a mintázatba, mint az eredeti, lemásolva ezzel információt.

Ezzel a gondolatsorral a szerző egészen újszerű értelmezését ad az életnek. Nem valami isteni lehelet kedvezményének tekinti, nem is valami rejtélyes, az matematika eszközeivel leírhatatlan jelenségnek, hanem egy logikus értelmezését adja ennek. Olyannak, ami messze túlmutat spekulatív magyarázatoknak, hanem olyannak, ami már előrevetíti az élet egy újabb, fejlettebb formáját. Olyat, melyet olvasóink jelentős része személyesen is meg fog tapasztalni.

Az élet története három nagyobb szakaszra osztható:
– az Élet 1.0 (biológiai szakasz) az evolúció eredményeként létrejött élet (se a hardvert – a testet -, se a szoftvert – az “agyat” – nem tudjuk alakítani),
– az Élet 2.0 (kulturális szakasz) zajlik éppen most velünk, az emberekkel (a hardvert alig-alig tudjuk módosítani – művégtag, fogtömés, csípőprotézis, implantátum -, a szoftvert viszont a kultúra minden erejével alkotjuk),
– az Élet 3.0 (technológiai szakasz) akkor lesz, ha a szoftver mellett a hardvert (azaz a testünket) is tetszőlegesen alakítjuk.

Közel az az idők, amikor a gépek megértik a világunkat. Lehetséges, hogy a közeljövőben a mesterséges intelligenciával egyenlő partnerként fogunk dolgozni. Ez az ötlet az embereket két csoportra osztotta. Egyesek azt várják el, hogy az androidok rabszolgáink lesznek, mások azt gondolják, hogy az emberek az MI-ért fognak dolgozni.

Hogyan kell megközelíteni ezt az új korszakot? Meg kell semmisítenünk az összes elektronikát, vagy keményebben kell dolgoznunk az MI hatalmasabbá tétele érdekében a lehető leghamarabb? A szerző minden lehetséges érvről és szempontról beszél az MI-vel kapcsolatban.

 

Konkluzió

A szerző csodálatos munkát végzett, és a lehető legbonyolultabb eredményeket olyan egyszerű összehasonlításokkal magyarázta meg, hogy még a technológiai ismeretekkel nem rendelkező nagymamák megértsék azt. Akit a részletek is érdekelnek számos videót talál a közösségi médiában. Néhány ezek közül:

Nem véletlen, hogy a legendás Stephen Hawking, elméleti fizikus, a Cambridge-i Elméleti Központ néhai kutatási igazgatója a következőket mondta Tegmark könyvéről:

„Mindannyiunknak – nemcsak a tudósoknak, iparági szakembereknek és hadvezéreknek – meg kell vizsgálnunk mit tehetünk már most annak érdekében, hogy a jövőben nagyobb eséllyel profitálhassunk az MI-ből és elkerülhessük a buktatókat. Ez korunk legfontosabb párbeszéde, és Tegmark gondolatébresztő könyve lehetővé teszi, hogy ebben mi is részt vegyünk.”

Szabó Szilárd

 

 

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék