Az “Év pincészete” Magyarországon.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő-és Bortermelők Szövetsége nevében szólt a meghívó (a Bacchus Arts Stúdió szervezésében) az “Év Pincészete 2016” díj átadási ünnepségére, amelyre – október harmadik dekádjában – egy nagy busznyi zsurnaliszta érkezett a helyszínre. A díjat ebben az évben a Tokaji Borvidéken tevékenykedő bodrogkisfaludi székhelyű Patricius Borház nyerte el – gyorsan meg is jegyezzük: teljesen megérdemelten.

Az Év pincészete címmel azokat a pincészeteket díjazzák, akik a legtöbbet tettek itthon és külföldön a magyar bor, a borkultúra és egyáltalán a kulturált borfogyasztás széleskörű népszerűsítéséért az adott évben. Ezt a díjat 2002-ben alapította meg a felvezetőben jelzett három intézmény (a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő és Bortermelők Szövetsége).

A címet meghirdetők a győztest oklevéllel, emlékplakettel és vándordíjjal ismerik el, amely ezúttal is egy világszínvonalú, úgymond mintabirtok kapta. Miként a tavalyi Frittmann illetve a 2014-es Koch Borászat, akik bárhol megállják a helyüket minőségi szolgáltatásuknak köszönhetően. Egyébként a két korábbi/legutóbbi bajnok frontembereivel is találkozhattak a sajtó megjelent képviselői. A Patricius Borházat röviden bemutatjuk Olvasóinknak, akik a világ nagy borversenyein már több, mint harminc aranyéremmel és a 2013-ban elnyert „Év legszebb szőlőbirtoka” címmel is büszkélkedhetnek.

A Bodrogkisfalud határában lévő társaságot a Kékessy család a múlt évszázad avagy évezred utolsó esztendejében (1999-ben) alapította. A család ősei apai és anyai ágon egyaránt már a XVII. századtól ismert szőlőbirtokosok voltak, akik jelentős szőlészeti és borászati hagyományokkal rendelkeztek a tokaji borvidéken. A birtokközpont, a Patritius Borház fogadó épülete a Várhegy dűlőben épült fel. A régi borház teljes rekonstrukciójával visszaállították a régi épület szépségét. A borház verandájáról rálátni a Tokaj-hegyre és a Bodrog-ártérre. Az 1867-ben megjelent Tokaj – Hegyaljai Album is írt az itteni szőlőkről. Egykoron az épület a Wolkenstein grófok, a Falkenheim grófok, a jezsuiták, a Rákócziak, a Széchenyi – Falkensteinek és a Hohenlohek tulajdona is volt. Ám mindig csak egyszerű szőlőfeldolgozóként üzemelt. A fogadó épület mögött épült fel 2005-ben a háromszintes földbe süllyesztett korszerű szőlő- és borfeldolgozó üzem, finoman illeszkedve a történelmi tájba: a zöld dombok és rézsűk alatt, a terméskő támfalak mögé rejtőzködik a földbe süllyesztett félkörívű udvar köré, egy húsz évvel ezelőtt épült erjesztő csarnokkal összekapcsolódva. A szőlő feldolgozásakor gravitációs technológiát alkalmaznak, amely a “legkíméletesebb” gyakorlati módszer. Ez a praktikum lehetővé teszi a szőlőben termett értékek megőrzését, a bor gyümölcsösségét, ráadásul hagyják érvényesülni a talajból származó ásványosságot is.

Ma mintegy 85 hektáron gazdálkodik a vállalkozás hét első osztályú déli fekvésű dűlőben, ami öt településen található. Mindegyik hely megtartotta azt az egyedi karakterét illetve stílusát, ami a helyre oly jellemző. Ezért is dolgozzák fel a dűlők termését külön-külön. Ez a birtokszerkezet kialakítása nem volt véletlen. Mindez nagyon tudatosan történt, ugyanis a sokszínűség és a gazdag talaj adottságok miatt választották ki a több száz éves első osztályú történelmi dűlőket.

A talaj ásványokban rendkívüli gazdag, vulkáni eredetű andezit és riolit tufán helyezkedik el, néhol lösz foltokkal kiegészülve. A termő területeken egyaránt megtalálhatók a fiatal és az idős szőlőtőkék. A térség szőlőfajtáinak nagy része: a furmint, a hárslevelű, a sárga muskotály, a kövérszőlő, a zéta egyaránt. Pincészetük palettáján három kategória található: aszúk, eszenciák, késői szüretek és száraz borok, valamint pezsgők . Az első késői szüretelésű boruk kiváló évjáratban 2003-ban készült, ami a Katinka védjegyet kapta. Aszúboraikat 2, 3 és 4 éves fahordós érlelés után palackozzák.

Megjegyezzük, hogy jövőre már jubileumi lesz az ÉV PINCÉSZETE cím odaitélése, mivel a szóban forgó triumvirátus döntése a sorban a 15.-et fogja jelenteni. Abban pedig biztosak vagyunk, hogy a minőség és az igényesség továbbra is a kiválasztás fő szempontja marad. S ez így is van rendjén, hiszen hagyományunk és adottságunk erre ösztönzi a szakembereket…

Magyar – Szalay

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék