A gondolkodó gépek titkai – Benczúr András tudományünnepi előadása videón

Egy chat-robotba oltott Pandacsöki Boborján, vagy a Tesla önvezető rendszere az „igazi” mesterséges intelligencia? Miért kellett húsz évig várni, hogy a sakk után a góban is győzedelmeskedjék a gépi intelligencia az emberiség legjobbjai felett? Benczúr András a mesterséges intelligencia mai helyzetét világítja meg előadásában.

Már az 1960-as években kifejlesztettek egy ELIZA nevű csevegőprogramot, amely pszichoterapeutának kiadva magát, egészen emberszerű kommunikációra volt képes. A program persze hamar lelepleződött, ha valaki kicsit is életszerű beszélgetésbe próbált vele elegyedni – a beépített szófordulatok ezekben a helyzetekben egyszerűen nem működtek. Ez a példa is jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia minőségének megítélése egyáltalán nem egyszerű feladat.

Benczúr András néhány érdekes példával – köztük a fent említett Boborjánt imitáló csevegőprogram és az ismert bútoráruház szilikonagyú asszisztense között lezajlott beszélgetéssel – illusztrálja a problémát, de inkább eltávolodik az elvi kérdésektől, és bemutatja, hogy mire képes ma a mesterséges intelligencia.

Az okos-telefonokon egyre gyakrabban elérhető prediktív szövegbevitel nagyszerű példa a specializált mesterséges intelligencia alkalmazására, mint ahogy a beszédfelismerés, vagy az automatizált fordítás terén is komoly fejleményeket hozott az utóbbi időszak.

Ahol nyerésre állnak a gépek

Azoknál a helyzeteknél, ahol gyors reakciókra, hirtelen elvégzendő bonyolult műveletekre van szükség, a gépi intelligencia előbb-utóbb felülmúlja az emberi képességeket. Jó példa erre a kötött pályás járművek robotpilótája, – ilyen működik már a budapesti 4-es metrón is – vagy a vezetéssegítő technológiák, ahol a gépi szenzorok villámgyorsan érzékelik a környezet változásait, és képesek például eltérő erővel fékezni az egyes kerekeket.

A stratégiai-logikai játékokban a rengeteg lehetséges eset gyors áttekintése előnyt adhat a gépeknek – ez már 1996-ban megmutatkozott, amikor az IBM Deep Blue nevű szuperszámítógépe egy történelmi sakkjátszmában legyőzte Garri Kaszparovot. A go játék lehetséges állásainak száma azonban nagyságrendekkel nagyobb a sakkban elképzelhetőnél. Itt csak húsz év múltán, 2016-ban sikerült egy AlphaGo nevű mesterséges intelligenciának győzedelmeskednie a világ egyik legjobb gojátékosa, Lee Sedol felett. A győzelemben jelentős szerepe volt az úgynevezett mély tanulásnak, amely a hierarchikus rétegekbe szervezett mesterséges neuronhálózatok tanulási képességeire épít. E területen ugrásszerű fejlődésnek lehettünk tanúi az utóbbi években.

A gépi tanulás három alapfeltétele

Benczúr András szerint a gépi intelligencia fejlődése három alapfeltételre épít:

1. Rengeteg tanító adatra van szükség hozzá. Nem is véletlen, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésében élen járó óriásvállalatoknál – mint a Google, a Facebook vagy az önvezető autókat fejlesztő Tesla – elképesztő mennyiségű adat koncentrálódik keresési eredmények, szociális kapcsolati adatok vagy épp a vezetés alatt készülő élő videó-folyam formájában.

2, Fontosak a tanulás matematikai alapjai – e területen hozott komoly előrelépést egyebek mellett a mély tanulás elve.

3. Nem szabad elfeledkezni az eredménnyel szemben támasztott elvárásokról: nem mindegy, hogy szűk területen használható csevegőprogramot, globális problémák megoldására hivatott módszereket vagy „intelligens” fegyverrendszereket szeretnének előállítani.

Névjegy

Benczúr András 1997-ben szerezte PhD-fokozatát a Massachusetts Institute of Technology-n alkalmazott matematikából, azóta az MTA SZTAKI Informatikai Kutatólaboratórium munkatársa, ma vezetője, aki az extrém méretű adatok elemzése és a keresőtechnológiák területén ért el nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő sikereket. 2012-től Lendület-csoportvezetőként óriási méretű adathalmazok feldolgozásának lehetőségeit kutatja.

További információ:

Benczúr András

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

benczur.andras@sztaki.mta.hu

tabs-top
More in Science & tech
Széchenyi a hazai borászatért is sokat tett

Széchenyi István, a „legnagyobb magyar” hihetetlenül gazdag, szerteágazó, nemzetgazdagító tevékenységét a hálás utókor szinte napjainkra sem tudta mélységében és teljes...

Close