Üzenet a nyugdíjasoknak

Az alábbi szerzőnk Kabarcz Zoltán író és szociológus, akiről már írtunk
médiumunkban fantasztikus családja illetve aktív élete kapcsán. Most újabb közérdeklődésre számot tartható életszerű szösszenetéből adunk közre Olvasóinknak, bízván a tanulság célba érésében…

Az autómban ültem a minap, és várakoztam kicsit, amikor a járdán elsétált mellettem egy férfi. Azt gondolom, fiatalabb lehetett valamivel nálam, de kissé idősebbnek nézett ki. Figyeltem, ahogy sétál. Az öltözködése kicsit elhanyagolt, a járása kicsit lomha, lelassult, kezében bot, amire láthatóan nemigen volt szüksége a járáshoz, s nem is támaszkodott rá, csak úgy nála volt, mint egy sétapálca.

De nem pálca, bot volt, amit a gyógyászati segédeszközöket forgalmazó boltokban lehet kapni. Az öregember továbbhaladt, és én ott maradtam a gondolataimmal.
Talán nincs igazam, de úgy éreztem, a bácsi saját maga döntött úgy valamikor, hogy ő most már öreg. Magához vette a botot, és használni kezdte. Végül öreges lett az életmódja, a viselkedése, talán a beszéde is, na és a gondolkodásmódja. Gyakran látni ilyet. Régebben a falusi asszonyoknál volt megfigyelhető hasonló, amikor levetették a menyecske ruhát, és feketében kezdtek járni. Ma inkább a túl rövidre nyírt haj árulkodik arról, hogy viselője már öregnek érzi magát.

Van az a mondás: mindenki annyi idős, amennyinek gondolja magát. Mennyire így van ez. Valaki eldönti, hogy öreg, és attól kezdve öregesen viselkedik, és öreggé is válik. Ugyanígy van ez a betegségekkel. Eldöntöd, vagy csak elfogadod, hogy aktuálisan beteg vagy, s ennek megfelelően kezdesz viselkedni, beszélni, élni. Majd tartósan beteg is leszel. Ez lesz a meghatározó jellemződ. A beállítódás persze meghatározó lehet. Ha elfogadsz egy állapotot véglegesnek, az programmá növekszik benned, és a gondolkodásod, de a tested működése is a program hatása alatt történik.

Ha meg szeretnél gyógyulni, a programod a gyógyulásról kell, szóljon. Az állapotod szerint úton vagy a gyógyulás felé. Napról napra jobb és jobb, könnyebb és könnyebb. Ez egy döntés kérdése, amihez aztán ragaszkodnod illik! Idősödő asszonyoknak ajánlom: vegyenek maguknak egy piros szoknyát, és növesszék meg a hajukat! Nekem van piros nadrágom, viselem is tavasztól késő őszig. Hogy télen miért nem? Nem is tudom. Netán önkorlátozó program?

Sz.A.

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék