Újranyitott a Tutanhamon kiállítás!

Megfelelő biztonsági intézkedések mellett nyitották meg újra Budapesten ( a Király utcában) a nagy sikerű, gyerekeket és felnőtteket egyaránt lenyűgöző kiállítást, a Tutanhamon rejtélye és kincsei című régészeti rekonstrukciós programot. Azért rekonstrukciós, mert az eredeti kincsek törvényileg nem vihetők ki az országból, azok csak a kairói múzeumban tekinthetők meg, de egyrészt nem ebben az elrendezésben – itt teljesebb képet kapunk. Másrészt emellett jó néhány olyan tárgyat is láthatnak a kíváncsi tekintetek, amik ott nincsenek közszemlére téve. Így a felfedező kíváncsiságtól vezérelve lelünk rá a felbecsülhetetlen értékű kincsre, amit kétszer is megpróbáltak kirabolni, de sikertelenül – ez az egyetlen teljes épségében megmaradt fáraó sír.

Akörülbelül 3350 évvel ezelőtt uralkodott Tutanhamon, aki kilenc évesen trónra kerülve nem akarta folytatni apja egyistenhitű vallási reformját, így a nevét is megváltoztatta Aton napisten élő képmásáról (Tutanhuaton) Tutanhamonra – a régi istenek, köztük Ámon tiszteletének helyreállításáért. Az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának egyik utolsó fáraója tizenkilenc évesen már el is távozott az élők világából, halálának pontos oka máig ismeretlen, mégsem ezért lett híres. Azért sem, mintha történelmi szempontból fontos uralkodó lett volna, mert csak közepesen volt jelentős. Hírneve annak köszönhető nagyrészt, hogy sírja az egyetlen teljes épségben megmaradt fáraósír. Igaz, hogy ez a legkisebb a Királyok Völgyében lévő fáraó sírok között, de – hiába kezdték meg már a fáraó trónra lépésétől a túlvilági életre való felkészülést, nem volt idejük befejezni – ezért csak a szentély fala van festve. Feltételezhető, hogy ez a sírkamra nem is neki, hanem egy főemberének készülhetett – csak a fáraó idejekorán eltávozott.
Erre a Királyok völgyében Howard Carter, a rajzolóból lett amatőr egyiptológus megszállottan kutatva 1922-ben bukkant rá. A fáraó aranymaszkja, hordozó ládája, hármas koporsója, halotti amulettjei, kanopus tartó edényei, meteoritból (!) készített tőre, két koraszülött lánya (nagyjából 4 ill 7 hónaposak lehettek), a 413 (túlvilági szolgák) szobrai, illatos kenőcsök alabástrom tartói, sakkhoz hasonló társasjátékai stb. az ókori egyiptomi mesterek rendkívüli tudományát bizonyítják. S ekkor még meg sem említettük a teljességében megtalált, majd összeállított harci szekeret, ami egyedülállónak számít.
Ami megdöbbentett Elter Tamás történész-kurátor sajtóbejáráson hallott vezetéséből, hogy nem a rabszolgák építették a piramisokat, ahogy tanítják az iskolában mindenkinek, hanem nagy tudású szabad emberek, nagy megbecsülést illetve fizetést kapva. Egyébiránt a piramis építéshez megvolt mind a mérnöki tudás és a szakismeret, mind a lelemény és a technika – csupán mindez feledésbe merülhetett…

A képhez tartozó alt jellemző üres; IMG_20200727_114621-1024x768.jpg a fájlnév

A kiállításon a gyerekek nagyon élvezik a kis foglalkoztató füzet kitöltését, a 3D-s virtuális valóságot a sok kincs mellett. Nyolc pecsétet összegyűjtve, beváltva kapnak egy kis ajándékot. Egy ötéves apróság úgy emlékezett vissza a kiállításra, hogy „ott kaptam egy csoki pénzt”… Nála nem merült ez a feledés homályába. Így megmarad, amit látott, talán majd javítja esetleg a tanító nénit, ha a rabszolgák piramisépítéséről beszél. De hogy ő mit szól majd hozzá, az más kérdés…

Bodrog Beáta

tabs-top
More in Kultúra
Jövőnk a gyermek. Könyv a demográfia társadalmi hatásairól

 A hétköznapokban az emberek ritkán néznek a gyermekvállalásra úgy, mint társadalmi kérdésre. A legtöbben sokkal inkább két ember, egy család személyes...

Close