Újabb irodalmi Nobel díjasunk lett

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a napokban jelentette be, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat Krasznahorkai Lászlónak ítélték oda. A 71 éves magyar író a második magyar díjazott az irodalmi kategóriában, Kertész Imre 2002-es elismerése után. A világsajtó kiemelten foglalkozott a friss Nobel-díjassal. Egyébként az elmúlt esztendőben jelent meg magyarul a legújabb könyve – címe: Zsömle odavan (magyarul), angolul „Zsömle is Waiting”. Egyelőre nem lehet kapni, mert minden példány elfogyott, azért némi informálissal azért szolgálunk Olvasóinknak…

Információnk szerint Krasznahorkai a valóság vizsgálatát tűzte ki célul a regényeivel. James Wood irodalomkritikus korábban úgy fogalmazott, hogy az író könyveit egykor „ritka valutaként adták kézről kézre”, amikor még csak néhány művét fordították le angol nyelvre. A France 24 „az apokalipszis mesterének” nevezte az írót, és idézte a Nobel Alapítvány interjújában tett kijelentését, amelyben Krasznahorkai fő ihletforrásának „a keserűséget” nevezte meg, leírva a jelenlegi időszakot, mint „nagyon, nagyon sötét” korszakot.

A Nobel Bizottság hivatalos indoklása szerint: „Lenyűgöző és víziószerű életművéért, amely az apokaliptikus rémület közepette is megerősíti a művészet erejét.”

Krasznahorkai 1954-ben született Gyulán, és 1985-ös első regényével, a Sátántangóval hívta fel magára a figyelmet – ebben egy összeomló, pusztuló közösséget mutat be látomásos erővel. A Sátántangóból Tarr Béla rendezett híres, hét és fél órás filmet. Megjegyezzük, hogy kettejük hosszú alkotói együttműködése is legendás. Természetesen pályájára utazásai is hatottak: 1987-ben hagyta el először a kommunista Magyarországot, amikor ösztöndíjjal egy évet töltött Nyugat-Berlinben, s erről az időszakról így mesélt: „Először voltam a nyugati külföldön. S úgy tapasztaltam meg, mit jelent a politikai szabadság, éspedig úgy, hogy nem tudtam, mi az. És először tapasztaltam meg, hogy egy város demokratikus szerkezetben él. Ez azt jelentette Nyugat-Berlinben, hogy amikor az akkor már nemzetközi hírnévvel valamelyest bíró Jim Jarmusch, Tom Waits – és még sok nevet kellene felsorolnom – a társaságába fogadott, s találkoztunk egy csehóban, akkor a mellettünk ülő hatvannyolcas vagy ötvenhármas csávónak pontosan annyi joga volt egy áthallatszó beszélgetésben részt venni, ami a mi asztalunknál zajlott, mint ezeknek a hírneves embereknek. Mindenki egyenlő jogokkal bírt, mint az athéni agórán – bódítóan hatott rám.”

Később Kelet-Ázsia – különösen Mongólia és Kína – inspirálta műveit. Sokat utazott
Európában, egy ideig pedig Allen Ginsberg New York-i lakásában is élt. Regényeinek
jellemzője a hosszú, hömpölygő mondatok áradása, a disztópikus és melankolikus
témaválasztás.

Miről szól „Zsömle odavan”? Nos, a részletes tartalma nem ismert még széles
körben, de ami biztosan tudható:

• A főszereplő Kada József („Józsi bácsi”), egy 91 éves nyugdíjas villanyszerelő. Van egy kutyája, Zsömle. LINK
• Józsi bácsi családja régen titokban tartja, hogy IV. Béla és Dzsingisz kán leszármazottja, tehát Árpád-házi I. József néven trónra jogosultnak tartja magát. LINK
• Eleinte Józsi bácsi szeretne elkerülni minden nyilvánosságot, de követői megtalálják; vannak, akik monarchisták, mások extrém politikai nézeteket hordoznak, van fegyveres csoportosulás is. LINK
• A narratíva szatirikus, groteszk elemekkel, az időskor magányával és az elmagányosodással. LINK
• A regény tematikája: politikai abszurdum, hatalomvágy, identitás, valóság és hamisság keveredése. LINK

A Magvető könyves magazínban úgy írják, hogy:

• A regény egyszerre vicces és nyomasztó. A hatalmi próbálkozások, ideológiai elemek karikatúrája mellett az időskor elmagányosodása az, ami igazán megérint. LINK
• A történet abszurd elemei — pl. egy nyugdíjas villanyszerelő monarchista ügye — képesek szórakoztatni, de ugyanakkor a mélyebb társadalmi és személyes dilemmák is felvetődnek. LINK

Magyar Narancs: “A király és a komédiás”

• Leírják, hogy a történet 2010-es években játszódik. Józsi bácsihez különféle karakterek csatlakoznak: autószerelő, ménesgazda, tanár, stb., akiknek célja a királyság visszaállítása. LINK
• Feszültségek alakulnak ki — belső és külső — a követők között; fegyverarzenál felhalmozása, politikai ambíciók, de még hit kérdései is játékban vannak. LINK

Bárkaonline: “Az öregség agóniája, avagy ‘nincs út, amelyik kivezetne”

• Jellemzik a könyvet mint az író egyik viszonylag „olvasmányosabb” darabját — könnyebben követhető, mint néhány korábbi műve. LINK
• Ugyanakkor megmarad Krasznahorkai sajátos hangja: a sötét színezet, a magány, az elmúlás érzése. Józsi bácsi fizikai elszigeteltségét és társadalmi perifériáját is hangsúlyozzák. LINK

K.T.

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék