További érdekességek a Biodómról

A biodómok és a hozzájuk hasonló összefüggő ökológiai bemutatóterek az állatkerti állatbemutatás egyik korszerű irányzatát képviselik. Az ilyen típusú bemutatóhelyek előképének sokan az 1992-ben, egy eredetileg más célra készült építményben kialakított montreáli Biodómot tekintik, de biodóm típusú komplexumok már az 1980-as években is épültek az Egyesült Államokban. Európában az első biodóm jellegű állatkerti építmény a hollandiai Arnhem állatkertjében 1988-ban megnyílt 1,5 hektáros Burger’s Bush volt. De ebbe a sorba illeszkedik két másik, később elkészült arnhemi létesítmény, a Zürichi Állatkertben 2003-ban átadott Masoala Rainforest Hall, a Lipcsei Állatkertben 2011 óta működő Gondwanaland, és a lengyelországi Wroclaw (Boroszló) állatkertjében 2014-ben elkészült Afrykarium is.

A Budapesti Állatkert Biodómjáról, illetve a hozzá kapcsolódó fejlesztések megvalósításáról több lépésben a 2010-es évek elején született döntés. A 2014-es és 2015-ös év a tervek elkészítésének, illetve az engedélyezési eljárások lefolytatásának az időszaka volt. A terveket egy nagy létszámú, húsz építészből és mintegy száz szakági tervezőből álló csapat készítette a három vezető tervező, dr. Paulinyi Gergely, dr. Reith András és dr. Anthony Gall irányításával. A 2016-es év nagyrészt a terület előkészítéséről, a szükséges bontásokról, illetve a közművek áthelyezéséről szólt.

A tulajdonképpeni építéskivitelezés a 2017-es esztendőben kezdődött meg a felvonulással, a munkagödör elhatárolással és a földmunkákkal. Az építkezés a 2018-as és a 2019-es esztendőben tovább folytatódott, majd 2020 őszén fejeződött be. A létesítmény műszaki készültsége ekkor kb. 80 %-os volt. Hátra volt még egyes burkolatok, álmennyezetek és egyéb felületek kialakítása, a díszletezés, a műsziklák építése, a termőföld behordása és a növénytelepítés, a különféle gépészeti rendszerek, különösen az akvárium gépészet üzempróbája és próbaüzeme, az információs rendszerek kiépítése, illetve az állatok beköltöztetése. A beruházás megvalósítására előirányzott 43,7 milliárd forintból az építéskivitelezés lezárultáig mintegy 38 milliárd forintot használtak fel.

Amióta az Állatkert jelenlegi főigazgatója, dr. Sós Endre az intézmény élére került, ő és az általa vezetett csapat folyamatosan azon dolgozott, hogy a beruházás elakadása ellenére az Állatkert programokat, látnivalókat, élményeket kínáljon a nagyközönségnek a Biodóm térségében is, ésszerű, és az intézmény profiljába illeszkedő módon hasznosítva létesítményt. Ennek részeként 2023 végén, illetve a 2024-es és a 2025-ös évben is számos program és időszaki látnivaló volt a Biodómban, a lampionfesztiváltól a fényművészeti tárlaton és fotókiállításokon át egészen az időszaki őslény kiállításig.

A fenti programokra mindösszesen több mint 200 ezer fő volt kíváncsi, sőt, ha a Biodóm térségéhez tartozó külső tereket is hozzászámoljuk, 2023 decembere óta összesen 311 ezer látogató fordult meg ezeken a programokon. Vagyis a Biodómhoz kapcsolódó éves látogatottság ebben az időszakban éves szinten megfelelt egy közepes magyarországi állatkert éves látogatottságának.

Emellett 2024 augusztusára benépesültek a Biodómhoz tartozó szabadtéri kifutók is, amivel az Állatkert közönség számára látogatható területe nagyjából egy hektárral gyarapodott, ideértve az állatok kifutóit, a sétányokat és az újonnan kialakított zöldfelületeket, parkrészeket is. A Biodómot övező zöldfelületek egy részét BeporZoona néven tematikus beporzóbarát kertként alakították ki. Ennek átadására 2026. április 18-án került sor. A Biodóm központi csarnokában most megnyitott Városi Oázis bemutatóhely fontos mérföldkő abban a folyamatban, amelynek során az Állatkert egyre több látnivalót és szolgáltatást kínál a látogatóknak a Biodóm térségében. Az ennek érdekében az elmúlt hónapok során végzett munkálatok nettó 350 millió forintos költségvetésből valósultak meg. Ebből az összegből 300 millió forint az Állatkert múlt évi saját működési bevételéből származik, 50 millió forintot pedig az intézmény fenntartója, a Fővárosi Önkormányzat biztosított erre a célra.

A Biodóm központi építménye – a hozzá tartozó szabadtéri kifutók nélkül – 1,7 hektárnyi területet foglal el. Az épület tetőszerkezetének acélváza 1505 tartószerkezeti acélrúdból és 539 szerkezeti csomópontból áll, amelyek 964 háromszögletű mezőt fognak közre. Ezekben a mezőkben háromrétegű, fényáteresztő ETFE (etilén-tetrafluoretilén kopolimer, a teflonnal rokon anyag) fóliapárnák helyezkednek el, tehát a fényáteresztő szerkezet nem üveg vagy plexi, hanem ETFE fólia. Ez az anyag nemcsak sokkal könnyebb az üvegnél, hanem fényáteresztő képessége is kedvezőbb az épületben tenyésző növények szempontjából.

A téli időszakban az épület fűtéséhez – az üvegházhatáson keresztül – a napsugárzás jelentős mértékben hozzájárul. Emellett – az Állatkert régebbi épületeihez hasonlóan – a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hulladékhőjét használják fűtésre. A Biodóm távhővezetékkel is el van látva, ennek használatára azonban – kiegészítő jelleggel – csak a fűtési szezon leghidegebb napjain szokott szükség lenni. A fóliapárnák úgy vannak kialakítva, hogy hóterhelés esetén mozgásba lehet hozni őket, lerázva a rájuk tapadt havat.

A nyári időszakban az épület hűtéséről részint a napsugárzást csökkentő árnyékoló vitorlákkal, részben passzív rendszerekkel gondoskodnak, de szükség esetén a gépészeti légkezelő rendszerek segítségével is lehet hűteni a levegőt.

Végül néhány informális kiegészítésképpen:

Nagyon szép pálma házakat építettek már évszázaddal korábban is kontinensünkön. Azt, hogy most ezt elnevezték “bio”dom-nak, attól még nem lesz az a sok beton és gipsz dísz miatt. Igazából nem a bio itt a látványosság (ami a Sas hegyen eredetibb), hanem  – nekünk európaiaknak (Északi Féltekéseknek) –  az egzotikus volta. Merthogy a trópusi növényzet és állatvilág mesterséges, de élő környezetben való a megjelenítése. Ehhez – sokak szerint – nem illenek a beton és műanyag anyagok (utak, homok, kavics), inkább háncs és döngölt föld kellene, s nem részben igazi kő, vagy esetleg műkő, de nem papírmasé gipszben…

Az élő környezet megteremtésében nagy jók voltak a Habsburgok. Nevezetesen íme néhány példa: Schönbrunn Pálmaház, Bécs Lepkeház, Bodeni tó Virágsziget
(Reichenau) Pálmaháza. Ezek közül leginkább tükrözi a trópusok biodiverzitását az említett első Schönbrunni Pálmaház, amely 1881-82. években épült.

M.J.

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék