Tisztelet a hősöknek és a városnak

Temesvár kapcsán nagyon sok embernek Tőkés László neve és azoknak a személye jut eszébe, akik 1989-ben elindították a romániai forradalmat. December 15-én ugyanis tiltakozások kezdődtek itt a református lelkész kitelepítése ellen, majd rendszerellenes tüntetésekkel folytatódtak az események…

A forradalom végét pedig ismerjük: sikerül elkergetni a román zsarnokot, Nicolae Ceausescut és elindulhatott az demokratikus átmenet az országban. Azóta nem csak Temesváronés egész Romániában, de szerte Európában emlékeznek a forradalom első napjaira. Ám Temesvár sokkal több, mint ami 1989-ben ott történt. Aki először jár a városban, bizony elbámul: nyugat-európai mércével is mérve gyönyörű települést talál. A magyar határtól néhány kilométerre, Budapesttől három órás autóút után érkezünk meg ide.

 A külvárosban is lehet már érezni, hogy rengeteg a beruházás. Olasz, osztrák, német ipari telepek találhatók mindenfelé. A belváros pedig maga a csoda. Bár a lakosság mindössze 7-8%-a magyar, azért itt mindenfelé magyar emléket találunk. Ezért is furcsálljuk, hogy kevés magyar turistát találunk. A Visit Temesvár munkatársa Dan Jakabházi elmondta, hogy nekik is ez volt a véleményük. Néhány éve szinte csak szerb, osztrák, német vagy olasz turistákat fogadtak, de az idei évben a jó marketing miatt, az idelátogató turisták mintegy öt százaléka már magyar. És ezzel közel sincs vége a felfelé kúszó számoknak. Aki eljött Temesvárra, biztos továbbadja barátainak, ismerőseinek a hírt, s így jutnak el egyre többen a Bánságba. 

Ma már Temesvárott tartják Európa egyik legnagyobb jazz fesztiválját és a cikk megírásának pillanatában már nagyon készültek a temesvári magyar napokra, szeptember végére. Temesváron sétálni olyan, mintha a Monarchia hangulatába csöppennénk. Mindenfelé szecessziós épületeket találunk, látszik, hogy osztrák, német, magyar és román építészek munkáját dicséri a belváros. Budapesten is rengeteg a műemlékvédelmi épület, de képzeljék csak el: Temesváron több van azokból, mint egész Budapesten. A felújításokkal szépen haladnak, de ilyen irdatlan nagy munkához idő kell. Temesvár elvarázsol. Mivel több nemzetiségű a város, így mindenhol más nyelvet hallani.

Természetesen keveredik a szerb, a román, a magyar vagy a német szó. Az étteremben olaszul beszélő családba botlottunk. Nem turisták. A kilencvenes években jöttek nagyszámban beruházásokat kötni, aztán itt maradtak, ők is színesítik a várost. Mint ahogy azok kis hajók (a helyiek vaporettonak mondják), amelyek a Bega folyón várnak bennünket és hangulatos kirándulásokat tehetünk velük. Még a közeli Szerbiába is elmehetünk. Mi az egy órás programot választottuk, a jegyára egy euróba, vagyis alig négyszáz ft-ba került. Az éttermekben, szállodákban sem szálltak el az árak. A közelben található vízi park ( acquapark) pedig kellemes programot kínál a gyerekeknek, felnőtteknek egyaránt. De van más gyerekprogram is. A belvárosban néhány hónapja nyílt egy interaktív gyerek múzeum. A cél, hogy a fiatalok itt játszanak, de a mobiljukat nyomogassák. A múzeum vezetője el is magyarázta, hogy új szegmenst szeretnének megcélozni a turisták közül: a családokat, gyerekekkel.

Ha pedig elfáradunk, irány a zöld. Temesvár a parkok városa, mint egy látható tüdő levegőt juttatva az itt élőknek. Rengeteg a sétálóutca is. Akinek van kedve/kitartása gyalog vagy kerékpárral is bejárhatók a főbb útvonalak. Például az a tér, ahol egykoron a parasztvezért, Dózsa Györgyöt kivégezték a XVI. században. Vagy a Jenő herceg tér, amely nevét a török verő Savoyai Jenőről kapta. De láthatunk emlékeket a Hunyadiaktól vagy Klapka Györgytől is. Utóbbi szülőháza igencsak romos állapotban van, jó lenne, ha valakinek ez feltűnne, s méltó módon felújítaná az 1848-as fővezér családjának egykori házát.

A belváros három nagy tere közül, talán a Losonczy –tér a legszínesebb. Nem messze tőle az Opera, amelynek erkélyéről harsogta a tömeg 1989-ben, hogy Temesvár Románia első szabad városa. Csak a belvárosra 2-3 napot ajánlunk, de aki szeretné látni a közeli Skanzent, a Forradalom Emlékmúzeumát vagy sétálni a Béga parton, nyugodtan 4  nappal is számolhat.

Végül néhány érdekesség, amely még vonzóbbá teszi a várost. Itt helyezték üzembe Európa első utcai villanyvilágítását, 1884-ben. Ifj. Johan Strauss itt adta első koncertjét 1847-ban, méghozzá a sörgyárban. Utóbbi Románia első ilyen gyára volt. A kultúra területén pedig arra büszkék a helyiek, hogy 1953-.ban Temesvár volt az első város, ahol három nyelven (magyarul, szerbül, románul) adták elő a darabokat a színházban.

Sokáig kis Bécsnek nevezték e várost. Sőt, nem túlzók, ha azt mondom: manapság felveszi a versenyt a turizmus  területén az osztrák fővárossal…

Pásztor Zoltán

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék