Tegetthoff expedició az északi sarkra
A győzelmes osztrák tengernagy nevét viselő Tegetthoff expedició 1872. június 13-án indult útnak a németországi Bremerhaven kikötőjéből és július 14-én Norvégia Tromsö kikötőjéből vett irányt az Arktisz felé. Az expedíciót gróf Johann Wilczek, a bécsi Földrajzi Társaság elnöke és Zichy Ödön gróf költségén szervezték, de az Osztrák–Magyar Monarchia kormányának támogatását is sikerült hozzá megszerezni. Az út célja a Távol-Keletre vezető északkeleti átjáró felkutatása volt. Hajózható útvonalat kerestek az Atlanti-óceántól Szibéria partjai mellett a Csendes-óceánra.
Az expediciót nagy nemzetközi érdeklődés kísérte, a Tegetthoff közismert fogalom volt a magyar újságolvasók előtt is. A hajón volt Julius Payer főhadnagy, természetbúvár, aki korábban már részt vett egy hasonló német expedíción, Karl Weyprecht tengerész-tiszt, és Dr. Kepes Gyula magyar honvéd ezredorvos, aki az élelmezésért és a vitaminellátásért is felelős volt. A 24 fős legénység fele dalmát tengerész volt. A Barents tengerben, a jéggel körülzárt hajót 1874-ben elhagyta a kapitány, a hajóorvos, a tisztek és a teljes legénység. A tenger jégpáncélján szánon vitt csónakkal, élelemmel, de gyalogolva találtak egy földet, kitűzték a zászlót és azt „Ferencz – József földnek” elnevezve, Osztrák – Magyar Kül-birtokaként foglalták el. Az 1867. évi kiegyezés után ez volt az első jelentősebb vállalkozás az Osztrák – Magyar Monarchiában.
A történet Jókai Mór érdeklődését is felkeltette. Ő alapította 1858-ban az ÜSTÖKÖS című hetilapot, és annak tulajdonosa, főszerkesztője is volt. A folyóiratban megjelentette az általa kiszínezett, izgalmassá tett történetet. Az „Ottfelejtett matróz története” után nem akarta folytatni, de olyan nagy volt az olvasói érdeklődés, hogy nem tudta abbahagyni. 150 évvel ezelőtt, az ÜSTÖKÖS 1875. évi 1-25. számában folytatásokban jelent meg a kiszínezett történet. Egy évvel később, könyv formában való megjelenéskor az író kereste a jó címet, és szokatlan módon hármas cím került nyomtatásba: „Egész az Északi pólusig” vagy „Mi lett tovább a Tegetthoffal” című történet, „Regény egy a hajón hátra maradt matróz feljegyzései után”, alcímmel. Jókai az egész történetet humorosnak szánta. Könyv alakban történt megjelenés után hamarosan németül, oroszul, lengyelül is kiadták az izgalmas regényt.
A hivatalos újsághírek szerint Dr. Kepes Gyula hajóorvos úgy nyilatkozott, hogy a tiszteket és a teljes legénységet, 1 fő, Krisch hajógépész kivételével hazahoztak. Ez a tény a körülményeket, a fagyos időt, az élelmezés nehézségeit, főleg vitaminhiányt figyelembe véve, az ő sikere volt. Ünnepelték, kitüntették és magasabb rangot kapott a honvédségnél. Jókai a halott hajógépész helyett megalkotta a fiumei magyar Galiba Peti alakját. Poénként leírta: a létszám ellenőrzést a mínusz 40 fokos hidegben úgy tudták végrehajtani, hogy mércéjük a kolbász volt. „Egy méter hosszúságú füstölt kolbász 25 ember adagja volt. A kolbászból sorra mindenki harapott, de egy ember csak 4 cm kolbászt tudott leharapni. A négy centiméternyi plusz jelentette, az 1 embernyi mínuszt.”
Galiba Peti fiumei magyar matróz elaludt, ott felejtették élelem nélkül tehát biztosan meghalt, a hivatalos beszámolók szerint. Jókai azonban feltámasztotta (felébresztette) és csodás történetek hősévé tette!!!!
Az Üstökösben vicces illusztrációk, tréfás, szatirikus írások is megjelentek, így Jókai Mór megtehette, hogy egy hirdetést közölt lapjában, mely szerint
„Táncz-mester kerestetik, ki hajlandó a FERENCZ-JÓZSEF földre menni. A vállalkozónak igen jó haszna kínálkozik, a mennyiben ott még táncz-mester nincs – medve pedig annyi van, hogy – sok.”
A veszélyes, később Galiba Petivel megbarátkozó, tilinkó szóra táncoló jegesmedvék, a kristálybarlangban talált, majd felélesztett húsz-ezer éves menyasszony és apja története nagyon izgalmassá és tréfássá tették a sztorit.
A történet végén még meg kellett oldani, hogy az író, az Üstökös-, később a regény olvasói, hogyan értesülhettek a hihetetlen történetről?
A megoldás: miután Galiba Peti már elfogyasztott minden elfogható vadludat, a többi meg útnak eredt, egyet megőrzött és a tollazatába rejtette a napról napra vezetett naplóját, és útnak eresztette a postást. A sok viszontagság után megérkezett lúd-posta üzenetet az egész Világon egyedül csak az Üstökös Szerkesztőségében sikerült megfejteni! Galiba Peti, ősi-menyasszonyával alapított családja talán még mindig várja az Északi sark magyar telepeseit megmentő expedíciót!
Mintha Jókai Mór forgatókönyvet írt volna egy mai TV sorozathoz. Amíg nem készül el a filmsorozat, addig – jó humorérzékkel rendelkezőknek – érdemes elolvasni „Egész az északi pólusig!” című Jókai Mór regényt.
A Ferenc József Föld, a Barents tenger egy szigetcsoportja, 19.000 km2, kb. száz szigetből áll, de területének 90%-át jég borítja. Itt van a Világ legészakibb meteorológiai állomása.
Dr. Véghelyi Klára
Forrás: Julius Payer, Nordpol – Expedition
Related Posts Title
Rekreátor magazin. Alapítva 2006. |
