Tavaly egymilliónál is több látogató

Örvendetes a hír, miszerint tavaly egy millió 36 ezer látogatója volt a Fővárosi Állat- és Növénykertnek, amely továbbra is az ország leglátogatottabb kulturális intézménye. A nagy múltú bemutatóhelyen 859 állatfaj több mint 11 ezer egyedével találkozhatnak a látogatók. A
múlt esztendőben is számos kisállat jött a világra, és jelentős eredményeket értek el a veszélyeztetett fajok szaporítása illetve a vadállatmentés terén is. A társadalmi felelősségvállalás jegyében fogyatékossággal élő, hátrányos helyzetű gyermekeknek külön programokat is szerveztek.

Ami a legfontosabb, hogy a látogatottság visszatérni látszik a koronavírus világjárvány kitörése előtti szintre. Mint ismeretes, a járványvédelmi intézkedések miatt 2020/2021-ben is voltak olyan, több hónapon át tartó időszakok, amikor az Állatkert egyáltalán nem fogadhatott látogatókat. A járvány kitörése óta a tavalyi év volt az első, amikor nem került sor ilyen korlátozásokra.
A hazai állatkertek közül a budapestiben lehet a legtöbb féle állatot látni! Számszerűen ez 859 állatfaj 11.192 egyedét, illetve a nem egyedileg nyilvántartott állatok 96 tenyészetét jelenti. Az emlősöket 128 faj 1251 egyede, a madarakat 165 faj 1233, a hüllőket 126 faj 803 egyede, a kétéltűeket 27 faj 236 egyede, a különféle halakat pedig 222 faj 7014 egyede képviseli. Emellett a gerinctelenek 191 fajával is foglalkoznak, közülük 95 faj esetében van egyedi nyilvántartás, 655 egyeddel, további 96, nagy tömegben szaporodó fajnál – nagyrészt rovaroknál – pedig nincs értelme az egyedi nyilvántartásnak, ezért őket tenyészetenként tartják nyilván.
A nemzetközi összehasonlításban is igen változatosnak számító állatgyűjtemény megfelel annak a célkitűzésnek, hogy a Budapesti Állatkert a biodiverzitás, azaz az élővilág sokfélesége minél szélesebb keresztmetszetét igyekszik bemutatni a nagyközönségnek. Ezért több olyan állatcsoporttal is foglalkoznak, amelyeknek a legtöbb állatkertben alig szentelnek figyelmet. Az élővilág sokféleségét bemutató szemlélet nemcsak az állat-, hanem a növényvilágra is kiterjedt, hiszen a városligeti intézmény egyben növénykert, botanikus kert is, amint erre az állat- és növénykert elnevezés is utal. A bemutatott növényfajok, fajták és változatok száma valójában még az állatokét is meghaladja.

Sokféle kisállatban gyönyörködhettek az Állatkert látogatói a 2022-es évben. Szaporulat volt többek között a rókakuzuknál, a vombatoknál (pontosabban a kölyök még 2021-ben született, de már 2022-ben merészkedett elő az erszényből), az éji majmoknál, az arany oroszlánmajmocskáknál, a pusztai macskáknál, a tatuk közé tartozó matakóknál, a lajhároknál, a muntyákszarvasoknál, a nagy maráknál, a csupasz turkálóknál, a gundiknál, a jácintkék aráknál, a sárga-kék aráknál, a tarvarjaknál, a borzas és a rózsás gödényeknél és az üregi baglyoknál is. A rózsás flamingóknál 26 fióka kelt ki a tojásból.
A sokféle állat és növény mellett az egyedülálló épített környezet is az Állatkert látnivalói közé tartozik.
A magyar főváros állatkertje az egyik legrégebbi ilyen intézmény a világon: 1866. augusztus 9-e óta fogad látogatókat, tehát az idei évben fogja ünnepelni megnyitásának 157. évfordulóját. Az épületek, állatházak nagy részét az 1909 és 1912 közötti átépítés idején emelték, nagyrészt Kós Károly és Zrumeczky Dezső, Neuschloss Kornél, illetve Végh Gyula tervei szerint. Ezek közül a legismertebben a Főkapu (Neuschloss), az Elefántház (Neuschloss), az eredetileg Madárháznak épült jelenlegi Ausztrálház (Kós-Zrumeczky), valamint a Pálmaház és az Akvárium együttese (Végh). A XX. század elején emelt állatházak közül az 1950-es és ’60-as években többet lebontottak, különösen azokat, amelyek a második világháborúban komolyan megsérültek, és a helyükre új épületeket emeltek a kor jellemző stílusában. Az 1970-es évek végére azonban döntés született arról, hogy az Állatkert a régi
épületek megtartásával, a műemléki keretek között lássa el közhasznú feladatait, ami természetesen nagy szakmai kihívást jelent.

Az állatok és a növények bemutatásán túl rengeteg közönségprogrammal és élménnyel is várta a látogatókat az Állatkert a 2022-es évben. A szezon során minden egyes nap számos látványetetést, állatbemutatót, állattréninget és más közönségprogramot tartottak, amelyek közül az oroszlánfókák és az elefántok tréningje, illetve a Cápasuliban a merüléses cápaetetés volt a legnépszerűbb. A közönségprogramokat „Légy ott!” néven, előre meghirdetett időpontokban tartották meg, úgy, hogy délelőtt 10-től délután fél 5-ig minden egész és fél órában volt valamilyen érdekes esemény.
Az óévben több jeles napon extra programok is várták a látogatókat. Ilyen volt január és február fordulóján a Mackófarsang, márciusban a Vadvilág Nap, áprilisban a Föld Fesztivál, illetve a fenntarthatósági témahét, májusban a biodiverzitás napja, júniusban a szentivánéki programok, augusztusban az Állatkert Fesztivál és az Állatkertek Éjszakája, szeptemberben a Kutatók Éjszakája, októberben az Állat- és Növényszeretet Ünnep és az Állatkerti Halloween, novemberben a Törpeegér Gála és Forgatag, decemberben pedig az állatkerti Mikulás. A Kutatók Éjszakáján 2022-ben vett részt először az Állatkert önálló programmal.
Az intézmény zoopedagógusai 2022-ben is változatos kínálattal várták azokat a tanulmányi
csoportokat, akik speciális állatkerti szakvezetésen, foglalkozáson szerettek volna részt venni. A tematikus kínálat igazodik a Nemzeti alaptantervhez, illetve az Óvodai nevelés országos
alapprogramjához, számos állatokkal, növényekkel, természetvédelemmel, állatvédelemmel
kapcsolatos, és jó néhány további témakörben. Az ismeretterjesztő munka kiemelt témakörei között volt az élővilág sokfélesége, illetve annak védelme, valamint a tengerek élővilága is. Ezeket a témákat különösen fontosnak tartja a városligeti intézmény, ezért is csatlakozott az „Együtt a biológiai sokféleségért!” nemzetközi koalícióhoz, illetve az ENSZ Óceánok Évtizede programhoz is.

Társadalmi felelősségvállalás
Ahogy a korábbi esztendőkben, 2022-ben is sokat tett az Állatkert a társadalmi felelősségvállalás terén. Egy csaknem két évtizedes hagyományt folytatva ebben az évben is megtartották az Áloméj az állatkertben elnevezésű eseményt, amelyen az Állatkert partnere a Zsótér Pál Alapítvány, illetve a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény volt. Rajtuk keresztük félszáz mozgáskorlátozott gyermeket hívtak meg névre szóló meghívóval, természetesen a szülőkkel, testvérekkel együtt, így végül 195 főt láttak vendégül.
Az Áloméj az Állatkert esti zárása után, 19 órakor kezdődött, sok-sok különleges, „állati” élménnyel.
Szeptember 12-én tartották meg a XXX. Sérült Gyermekek Napját az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetségével (ÉFOÉSZ) közös szervezésben. A rendezvényre, amelyet 1992 óta tartanak meg rendszeresen, 7286 fő jött el: fogyatékossággal élő gyermeket nevelő családok, illetve fogyatékossággal élő gyermekekkel, fiatalokkal foglalkozó intézmények csoportjai az ország minden tájáról.
2022-ben is folytatódott az Állatkert és a Fővárosi Önkormányzat 2021-ben elindított
kezdeményezése, a VakációZoo, amelynek keretében hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű családok általános iskolás korú gyermekei számára szerveznek ingyenes állatkerti tábort a nyári időszakban. A résztvevő gyermekeket az egyes budapesti kerületek gyermekjóléti központjai delegálják. Az év során összesen 454 gyermek vett részt a VakációZoo turnusaiban, köztük 39-en voltak Kárpátaljáról Magyarországra menekült családok gyermekei.

Természetvédelem és fenntarthatóság
Az Állatkert számos feladata mellett kiterjedt természetvédelmi tevékenységet is folytat. Ennek egyik fontos területe a veszélyeztetett fajok ex situ, vagyis a természetes élőhelyen kívüli szaporítása, illetve a részvétel e fajok nemzetközi állatkerti tenyészprogramjában. A 2022-es évben sikeresen szaporított fajok közül a mérsékelten fenyegetett borzas gödényeknél és matakóknál, a sebezhető jácintkék aráknál, illetve a veszélyeztetett pápaszemes pingvineknél, tarvarjaknál és arany oroszlánmajmocskáknál elért eredményeknek van a legnagyobb természetvédelmi jelentőségük.
Fontos eredmény az is, hogy a vadonban már kihalt, de az Állatkertben évek óta sikeresen szaporított, ritka mhorr gazelláknál egy új tenyészhímet sikerült beszerezni, így az állatkerti szakemberek arra számítanak, hogy a jövőben újabb mhorr gazellák születhetnek Budapesten.

A természetvédelmi munka része a vadállatmentés is, amelynek során Magyarországon honos, védett vagy fokozottan védett állatfajokhoz tartozó, bajba került egyedeknek segítenek az Állatkert munkatársai, a törött szárnyú gólyáktól a mérgezett sasokon át az elárvult kismókusokig. A sérült, illetve beteg állatokat meggyógyítják, az árvákat felnevelik, a legyengülteket pedig felerősítik, hogy a sikeres rehabilitáció végén visszaengedjék őket természetes élőhelyükre. A 2022-es évben 2513 mentett állat kapott második esélyt az Állatkert vadállatmentéssel foglalkozó csapatának köszönhetően, összesen 113 különböző fajból. A mentett állatok közül 84 faj 1228 egyede volt madár, 19 faj 1100 egyede pedig emlős, sőt még 185 hüllő és kétéltű is bekerült az Állatkert vadállatmentő központjába.
A természetvédelem mellett az Állatkert sokat foglalkozik az állatvédelem, illetve a környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdéseivel is. Nemcsak az ismeretterjesztő, szemléletformáló munka területen, hanem az intézmény napi működésében is. A fenntarthatóság jegyében az Állatkert – európai uniós támogatással – már korábban kiépített egy olyan fűtési rendszert, amely az állatházak fűtésére részben a Széchenyi Fürdő termálvizének hulladékhőjét hasznosítja. Emellett a 2022-es évben az energiaárak emelkedése miatt az intézmény különböző energiatakarékossági intézkedéseket is életbe
léptetett. Bár erre a lehetőségek viszonylag korlátozottak, hiszen alapelv, hogy ez az állatokról való gondoskodást ez nem érintheti, az intézmény jelentős megtakarítást ért el az előző évhez képest.
2022-ben az Állatkert 13 %-kal kevesebb földgázt, 38 %-kal kevesebb távhőt, és 22 %-kal kevesebb villamos energiát fogyasztott, mint a megelőző évben.

Az Állatkert az európai élmezőnyben
A Fővárosi Állat- és Növénykert a hazai állatkertek közül az első, Európa 126 vezető állatkertje közül pedig a tizenötödik helyen áll az európai állatkertek nem hivatalos ranglistáján, az úgynevezett Sheridan-listán. Ez ranglista a brit Anthony Sheridan nevéhez kötődik, aki rendszeresen felkeresi Európa legjelentősebb állatkertjeit, és egy több szempontot mérlegelő pontozási rendszer keretében értékeli is azokat. Bár a ranglista nem hivatalos, állatkerti szakmai körökben mértékadónak számít.
Mivel a Sheridan-listán értékelt 126 állatkert között méret, látogatottság és több más szempont szerint is igen nagy különbségek vannak, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért a szerző öt csoportra osztja a vizsgált állatkerteket. A budapesti ezek közül az „A” csoportba, a milliós látogatottságú állatkertek közé tartozik, amelyek nagy része nagy népességű nyugat-európai nagyvárosokban működő, nagymúltú intézmény. A magyar főváros állatkertje ebben a mezőnyben – akárcsak az összesítésben – előkelő tizenötödik helyével csak néhány ponttal marad el Basel, Rotterdam vagy Köln állatkertjétől, megelőzi viszont Koppenhágát, Dublint, Amszterdamot, Hannovert, Nürnberget, Hamburgot és Londont is.

Sz.A.

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék