TÁJKÉP ÚTKÖZBEN

Néztem soká lenti képet,

e kép énrám visszanézett,
e képből lett ez idézet :

Estfényben tündöklő végtelen táj.
Vonulnak velem az útmenti fák.

Kékszürke homájló egek alatt,
vöröslő tavakba fut be patak.

Repülnek a réz madarak,
ficánkolnak arany halak.

Kerek léptű autóm suhan.
öreg vadnyúl legyint : – ugyan !

Harmatos füveket kaszál a szél,
motorhang úttal s velem beszél.

Rigófütty az ingó ágon.
jár erre e kultúrtájon.

Trillája terül pitypangos réten,
búcsút int,ellebeg átható égen.

” El kell indulni minden útra,
az embert minden úton várják.
Nincs halálos érv a maradásra,
csak a találkozásra, s a kalandra. ”

Balassa Zoltán

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék