SZÜLETÉSNAPRA

Az alábbi versecskét magazinunk egyik külső munkatársa/szerzője küldte figyelmességből, amelyet sajnos nem tudunk viszonozni illetve legalább is nem garantálható – e nemes tulajdonság hiányában:

              Évek hegyén múltba málló,
            évgyűrűkön körbe járó
            felcsigázott emlékezet
            kivetített tűnt képeket :

            Anno régen tollat fogtál,
            tollból kinőtt madár voltál.
            Átröppentél időt, távot,
            s kijelölték fenn a sávot.

            Rendezgesd éveid sorba,
            szedd össze, fűzd fel csokorba.
            Fonj körül jelent a múlttal,
            vess össze szépet a rúttal.

           Ifjúkort söpörjed össze,
           hézagot ez majd kitöltse.
           Ürítsed poharad félig, ám
           repülj el: mond azt, hogy szép itt.

           Kopogtat hetvennégy éved,
           ropog és nyikorog térded.
           Felkarod karikás ostor,
           csattan és villámlik sokszor.

          Paplanod takarjon délig,
          szemedet nyissad ki félig.
          Hangodat köszörüld gyakran,
          oda ülj le csak, ahol pad van.

          Küldöm Neked Mayer vizét,
          kortyolgasd és érezd ízét.
          Ne törjön Rád a szomjú vész,
          tartson soká – ameddig élsz!

           Ha apadtra ittad a tavat;
          ne búsulj, itt van a tavasz.
          Eső jön, feltölti öntöző kádad,
          s neked csak ki kell nyitni a szádat!           

Balassa Zoltán

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék