SÁTORALJAÚJHELY, a Zemplén fővárosa

Munkatársunk fényképezővel a kezében annak járt a nyomában, miként lehet romokban egy régész karrierje, milyen kiemelt világörökségi helyszínek várnak itt, a Tokaji borvidékhez tartozó Zemplén fővárosában minket. Na és hogyan tölthetünk el akár egy hetet is itt, egy karnyújtásnyira a felvidéki Borsitól, vezérlő fejedelmünk szülővárosától – ha már lehet szabadon járni-kelni…

A15 ezer lakosú, 2021-ben 760 éves hangulatos kisváros sokáig Tokaj-Hegyalja kereskedelmi központja, Zemplén vármegye székhelye. A kamionok járta főutcából sétálóutcává vedlett hangulatos, Kossuthról elnevezett utcán az egykori nemes vármegyeháza eleganciája (ma önkormányzat) bejárata felé igyekszik Kazinczy, aki itt volt napibérszámos. Kúriája, mauzóleuma, szépen felújított kertje a Magyar Nyelv Múzeumával, minden korosztálynak érdekes játékaival, kiállításaival Széphalmon várja a látogatókat.

A Magyar Nyelv Múzeumában Széphalmon sok érdekes dologra bukkanhatunk

Unokatestvérének, Istvánnak a fia, Kazinczy Gábor Petőfit is vendégül látta. Az erről szóló emléktábla a zempléni élővilágot hangokkal , kőzetekkel és játékokkal is bemutató Kazincy Múzeum falán olvasható. Aki a természet fogságából kiszabadított várromot is meg szeretné nézni a Magas-hegyen, annak érdemes először az itteni várkiállítást is megtekintenie (erről később írunk)

Ma is ott áll a városháza jobbja közelében a sétálóutcának nevet adó Kossuth szobra, aki Turini leveliben írja ” életem legelső emlékezetei Újhelyhez csatolnak… Újhely volt gyermekkorom bölcsője… és ami a madárfióknak első bizonytalan szárnypróbálgatásainál az anyai fészek, nekem ez Újhely volt…S büszke vagyok arra, hogy magamat újhelyi magyar embernek nevezhetem.” Ezt az emlékmű hátoldalán is olvashatunk.

Itt indult Kossuth politikai pályafutása, itt szólt a vármegyeháza erkélyéről először nyilvánosan 1830-ban az összegyűltekhez. Kossuth mellett a Andrássy Gyula zempléni követnek, a későbbi külügyminiszternek is itt kezdődött a pályafutása. De visszatérve Kossuthoz: a legenda szerint járt az újhelyi csodarabbinál. Az egyik változat szerint a beteg gyermek Kossuthot gyógyította meg, és áldotta meg egy bibliai mondattal. A másik szerint Kossuth sátoraljaújhelyi gimnazista korában, felkereste a papot. Mikor tisztelettudóan levette a kalapját az ajtóban. a rabbi hozzá sietett, és a fejére tette a kezét, és megáldotta ezekkel a szavakkal:”Olyan leszel, mint aki meglátta az égő csipkebokrot. A szavad kiáltani fog, a seregek Ura naggyá tesz, és hosszú életet ad neked Bábel vizei mellett”. (Ma, Móse Teitelbaum rabbi sírját mondják a Hegyalja legismertebb zsidó zarándokhelyének.)

Sátoraljaújhely történelmi hangulatához ezek mellett több ” apróság” is hozzájárul. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ilyen például, a Honfoglaló magyarok, mely az 1927-ben a Megyei Pénzügyi Igazgatóság számára épült, ma a Középiskolai és Szlovák Nemzetiségi Kollégium oromzatán látható: ott fogja közre a megye címerét a két honfoglaló magyar katona.

Ami a bor számpontjából különösen érdekes nekünk Sátoraljaújhelyen, az maga a hagyomány. Eszerint Lorántffy Zsuzsannához ( I. Rákóczi György erdélyi fejedelem felesége), és református udvari lelkészéhez, a későbbi erdőbényei prédikátorhoz, Szepsi Laczkó Mátéhoz köthető a “borok királya, királyok bora”, vagyis a tokaji aszú születése is. Eszerint Zsuzsanna asszony sátoraljaújhelyi Oremus szőlőjéből készítette az első aszút novemberre halasztva a szüretet a prédikátor 1621-ben. (Ennek emlékezetét őrzi a “Bortemplom” és az egykori vármegyeházával nagyjából szemben álló, erről szóló emléktábla a Kossuth utcán.) Húsvétkor ezzel a pompás itallal állt úrnője elé. Többször felvetődik az a kérdés, hogy ha nem Tokajban készítették igazolható módon az első aszúbort, hanem Sátoraljaújhelyen, akkor miért Tokaji a bor neve, miért nem Újhelyi?

“Asszú” borokat különben már ötven évvel korábbi iratok is említenek, akkor viszont azoknak nem volt olyan történelemben betöltött szerepük. mint itt Lorántffy Zsuzsannának és általa a Tokaji aszúnak. De gondolkoztak-e már azon, milyen is lehet az élete egy aszúszemnek? A sátoraljaújhelyi önkormányzat már igen. Ugyanis úgy tervezi, hogy a Bortemplomban épp azt élheti át majd a látogató, hogyan is alakul egy aszúszem élete. Mintha mi lennénk az a bizonyos szem, úgy járjuk majd be a Bortemplomot! Gondoljunk csak bele, hogyan jut el a szőlőtőkétől a borban való kiteljesedésig! Van ott bőven szenvedés (időjárás viszontagságok, kipréselés), fejlődés (erjesztés), türelmes várakozás (érlelés). A Bortemplomot, ami lényegében Állami Közpincének épült, megfelelő funkcióval szeretné tehát működtetni az önkormányzat, mely a Tokaj-Hegyalja mint kultúrtáj világörökségi terület igényének is megfelelne.

A kalotaszegi templomokat idéző Bortemplom 2020 telén

Sátoraljaújhely az egyetlen város az országban, ahol „templomot emeltek” a bornak . A Thoroczkay-Wigand Ede által tervezett tornyos épület a helyi borpincék egyik leggazdagabbika fölött áll, a falán a hegyaljai települések címerei láthatók. A felső szinteken felügyelői és pincemesteri lakások, irodák, árverezési és borkóstoló termek épültek. Itt működött a szőlőtermelést is ellenőrző Szőlészeti és Borászati Felügyelőség. Az alsó szinten hordógőzölő, palackmosó és 400 ezer darabos palacktár, csomagoló szolgálta a borkereskedelmet. Az ősi helyi borkultúra tanúi az eredetileg 37 ágú pince, amihez külön ipari vágány is vezetett – több mint 1 millió liter bort tároltak itt.. 1990 után a Tokaj Kereskedőház Rt. eladta, többször gazdát cserélt. Sajnos napjainkban üresen állnak pincéi, felépítményei, de hasznosítására már kész a tervpályázat (amiről épp az előbb olvastunk)– tudtam meg Bartus István főépítésztől. Ugyanis az önkormányzatnak sikerült 2015-ben megvásárolnia a bortemplom ötven százalékát, a másik felét pedig tartósan bérelni a tulajdonos cégtől.

Látványterve a Bortemplomnak, még változhat, alakulhat


Sátoraljaújhely híres borpincékkel rendelkezik, közöttük a zsólyomkai és az ungvári pincékkel. Az utóbbi pincesor kiemelt világörökségi helyszín a hercegkúti pincesorral és tokaji Rákóczi pincével együtt. Itt, a borvidék egyik magas minőségű borokat képviselő Szilágyi pincészetbe lehet ellátogatni. A hét hektáron gazdálkodó, évi negyvenezer körüli palackot előállító Szilágyi László öt esztendeje nem gyomirtózik, hanem kaszálással védekezik a gaz ellen a dűlőin, melyek között van az Oremus, a Szemszúró és a Esztáva. Terméskorlátozási módszerekkel metszenek, hisz a minőségre törekszenek (több zamatanyag), nem a mennyiségre. Borászatában jelen van mind a modern technológia (kellemes savak, illatos, gyümölcsös íz), mind a hagyományos: száz-százhúsz éves tőkéi, melyek gyökerei akár 15-20 méterre is lekúszhatnak, ha a talaj ezt engedi. Ezekből született meg a 2012-es öregtőkés Furmint. De van a lányáról, aki a jövőben a segítője lesz, elnevezett bora is, a Zsófia cuvée. Sőt az is kiderült, hogy a különleges mézeket készítő méhész barátjával, Tepliczky Balázzsal, a Genfi tó partján lévő monreaux-i karácsonyi vásárra kilátogatva sikerült egy svájci borkereskedésbe bekerülnie. (Hihetetlennek tűnik, de a méz is illik bizonyos édes borokhoz.)

Az ungvári pincesoron a Szilágyi pincében

De népszerű még a lengyel, ukrán, szlovák borturizmus is, bár az utóbbiak nem mindig törekednek eleget tenni azoknak a minőségű feltételeknek, amik szükségesek ahhoz, hogy a számukra korábban engedélyezett Tokaj nevet használathassák.

A minőség védjegye lehet az, ahogy a Szilágyi pincészet készíti a borait: többnyire három évnyi tölgyfa hordós érlelés után minimum egy év palackban történő érlelés következik, és csak utána a piac. Minimum négy év után jön csak a pénzéhez a borász, addig meg kell előlegeznie mindezt. Ez azért is nehéz, mert sokszor nem kedvez az időjárás a szőlőnek: az idén a fekete rothadásé volt a szó főleg a peronoszpóra és a lisztharmat mellett – kinn is hagyták a szőlőt a tőkén, mert nem lett volna belőle jó bor.

Négyszintes pincéjét meg is mutatja a vendégeknek, miközben elmeséli, hogy 25-40 fős csoportok külön pincében kóstolhatják meg a nemes nedűt. Közben megtudja tőle a vendég, hogy összesen mintegy 12,5 kilométernyi, négy-ötszintes pincerendszer található az Ungvári pincesoron, melyet a pálos szerzetesek (az egyetlen magyar alapítású férfi remete szerzetesrend) kezdték kivájni a vulkáni tufába a XIII. században – nemhiába lett kiemelt világörökségi helyszín. Ehhez még az is hozzájárul, hogy az itt, az Oremus dűlőben készült az első tokaji aszú. Az ungvári pincesor útba esett a boros szekereknek– innen indult a híres borút a lengyel, orosz piac felé. Sátoraljaújhelyen, mint vármegyeszékhelyen különösen fontos volt a bor tárolása, mely az állandó 7-10 fokos, 95 fok körüli páratartalmat nyújtó pincékben ideális. A Szilágyi pincészet tároló és érlelő pincéjében vastag fekete nemespenész lepi be a falakat, mely a tölgyfahordókból kipárolgó borgőzzel szimbiózisban keletkezett. Kóstoló pincéjében is épp emiatt meg lehet csodálni ezt a nemespenész fajtát, csak valamelyest vékonyabb rétegben az itt megforduló emberek miatt – a kóstoló vendégek belehelik a helyiséget.
Aki még a közelben szeretne még bort kóstolgatni másnap is, az ugorjon át a szomszédban lévő , közel 700 lakosú Hercegkútra, mely a 37-es főút Sárospatakkal szembeni oldalán várja a különleges pincesort látni vágyókat. Ezt már jó néhány csendet, szépet, Tokajit szerető turista kereste fel az idén a Covid veszélye ellenére, mert aki egyszer látta a négy sorban, helyi kőből épült pincesor, a gomboshegyi és a kőporosi háromszög tetejű pincéit a Magyar Turisztikai Ügynökség 2020 tavaszán készített népszerűsítő filmjében, élőben is rá akar csodálkozni. Sőt, a faluhoz tartozó Gombos-hegyi Kálváriát sem hagyja ki. Mivel Hercegkút 1908-ban a zárt Tokaj-Hegyaljai borvidék tagja lett, így a tíz-negyven méter mélyen a domboldalba kúszó pinceágak többszintes rendszere a Világörökség részévé vált a borvidék részeként 2002-ben Kultúrtáj kategóriában. Később lett kiemelt helyszín a pincesor közel 200 (195) pincéjével, a szomszéd sátoraljaújhelyi Ungvári Pincesorával együtt.

Hajnal a hercegkúti Kőporosi pincesoron A pirkadatot a Helén panzióból jól lehet látni.

A Tokaji kóstolgatás után a Zemplén várai felé tekintgethetünk (Füzér, Regéc, Boldogkővár, Sárospatak, Szerencs), de nemigen találjuk közéjük sorolva a sátoraljaújhelyi várat. Pedig itt is van erődítmény. Sőt, az itteni várnak egyre inkább nő a jelentősége, köszönhetően a régészeti feltárásoknak és feldolgozásoknak.

A 334 méter magas Vár hegyen várja a kíváncsiskodókat a fák, bokrok és az évszázados földlerakódások fogságából kiszabadult erődítmény, mely “Nemzeti nagylétünk nagy temetője, Mohács” után néhány esztendővel lett rom. Sorsára hagyottan és méltatlanul elfeledve lett így a természet láthatatlan foglya. Szinte semmit sem lehetett látni várból kezdetben, csak a műszerek jelezték, hogy itt például hatalmas, hat méteres felső átmérőjű árok húzódik a föld alatt. Később kiderült, ez a sziklába vájt illetve törtköves falazatú gödörféle lehetett az egyik ciszterna, melyet megemlít az az 1261-es kiváltságlevél is, melyet az újhelyi hospesek (a tatárjárást követően idetelepített vendégnépek) részére állítottak ki. Ugyanis az ő kötelességük volt a vár ciszternáját vízzel feltölteni háborús időkben. Ha ezt nem teljesítették, a várnagy kényszeríthette őket erre, sőt meg is büntethette őket.

A Vár-hegyen eddig feltárt vár – ez mind a föld foglya volt eddig. A romok az utóbbi hónapok, évek munkájának köszönhetően tűntek elő, sok-sok értékes lelettel. Ezért hever a feltárást vezető régész karrierje romokban…

Autóval 2020 végén felhajtva a látogatóközpontba és oda bekukkantva elolvashattuk a vár történetet, megtekinthettünk egy kisfilmet a feltárásról, és 3 D-s szemüveggel megcsodálhattuk madártávlatból a várat egy fali képen. Az építkezést elhagyva vagy negyedóra körüli idő alatt tudunk felsétálni a kocsiúton a várhoz. Felérve szinte el se tudjuk képzelni, hogy például a plató északnyugati csúcsán a háromszög alakú részt, amin a torony nyugodott valamikor, mekkora hangyaszorgalommal kellett a régészeknek kiásni, hisz a vár megmaradt részei eddig szinte mind a föld alatt rejtőzködtek. Ez a vár eddig feltárt legkorábbi részlete – az itt előkerült késő Árpád-kori kerámia igazolja ezt. Ezt a vélhetően 3 vagy 4 emelet magas tornyot adományozhatta István herceg 1262-ben Ubul fia Mihály ispánnak.. A földszintjén eredetileg nem nyílott bejárat, a déli falban feltárt ajtót a fal áttörésével valamikor a 15-16. században alakították ki. A torony első emeletéről nyíló eredeti bejáratát külső rámpán vagy létrán lehetett megközelíteni. Összedőlése után az omladékából 16. századi kerámia leletek és pénzérmék kerültek elő.. A feltárás során idáig mintegy 900 pénzérme látott napvilágot Ami ennél még érdekesebb, az az, hogy megtalálták a vár építésekor elhelyezett “időkapszulát is”: V. István dénárját, mely egyben építőáldozat is lehetett.

A vár ásatásain talált leletek a Kazinczy Múzeumban

A Várhegy platójának peremére merőlegesen nyitottak egy kutatóárkot, ahonnan előbukkant a mintegy 2,5 m vastagságú körbefutó külső várfal egy szakasza, mely plusz védelemmel látta el a magaslatot a meredek hegyoldal felől is.
A várat egy nyugat-kelet irányú száraz sziklaárok osztotta két részre. Az árok fölött egykor híd vezetett egy 2 m széles kapun át a közlekedő helyiségbe, majd a déli várrészbe. A helyiség keleti falában két ülőfülke maradványa került elő, köztük egy ajtóval.
A Várhegy platójának peremére merőlegesen nyitottak egy kutatóárkot, ahonnan előbukkant a mintegy 2,5 m vastagságú körbefutó külső várfal egy szakasza, mely plusz védelemmel látta el a Várhegy platóját a meredek hegyoldal felől is.
A nyugati külső várfal belső oldalán egy téglalap alaprajzú torony maradványa került elő, melynek bejárata valószínűleg ugyancsak az első emeleten nyílhatott. Az udvar felőli lépcsőn jöttek fel ide, innen meg egy belső létrán le földszintre. Ez mivel nehezebben volt megközelíthető, feltételezik, itt tároló lehetett vagy esetleg a börtön. Itt lelték meg az egykor az emeleten némi meleget adó szemeskályha lezuhant maradványait.

Bár a vár helyi kőzetből, dácit-andezitból épült, az egyes épületek nyíláskereteit (ajtókat, ablakokat), valamint a tornyok sarkán lévő kváderköveket a környék kőbányáiból származó, könnyebben faragható-alakítható tufából és mészkőből készítették. Az ásatás során a kövek kitermeléséhez, bányászatához köthető kőfejtő szerszámokat is találtunk, melyek közül a legjellemzőbbek az ékek és a csákányok. A vár feltárásának egyik különleges lelete a sötétszürkére égetett agyagból készült, zöldessárga ólommázzal bevont XIV. századi sátoraljaújhelyi harcos, mely sakkfigura lehetett. Mindezeket a Kazinczy Múzeumban, a városháza szomszédságában lehet megtekinteni a többi megtekintésre méltó lelettel együtt.

Maga a Szár-hegy már öt esztendeje a Zemplén Kalandpark része. A Szár-hegyről átgyalogolhatunk mintegy szűk tíz kilométert megtéve nagyjából szűk négy óra időtartam alatt a szomszéd Magas-hegyre (szintkülönbség: 290 m fel, 660 m le). De egyszerűbb innen a “dongóval” (kabinos felvonó) felkapaszkodni a Magas-hegyi kilátóhoz , majd akár vissza is repülhetünk ide a beülős, egyszemélyes átcsúszópályán élvezve a madártávlatot és a siklást.

A Vár-hegy (334 méter) a Magas-heggyel (514 méter) és a közöttük lévő Szárheggyel (345 méter) együtt a Zempléni-hegység legszebb hegyvonulatához, a vulkáni eredetű Sátoros-hegyek kúpláncolatához tartozik .Innen fog indulni a most még tervezési állapotban lévő egyedülálló “üveghíd”, mely 700 méterével a világ leghosszabb gyalogos függőhídja lesz a szemközti Szárhegyre. Itt feltétlenül nézzük meg a trianoni Magyar Kálvária. A négy méteres magasságú bástyakapun belépve érünk a centenáriumi békét jelképző turulszoborhoz. A turul szárnya ugyanis nem nyitott, hanem csupán repülésre kész helyzetben van. Ezután indulhatunk a tizennégy stációhoz. Az út Kassáról indulva a Szepességen, az ősi bányavárosokon, Komáromig, Pozsonyig vezet, majd itt délre fordulva Kismartonon, Csáktornyán keresztül Fiuméig jut, aztán a Délvidék városai után Erdélybe visz, s onnan kanyarodik vissza a Felvidékre, annak a keleti részére. Egy fülkeszerű mélyedésben láthatjuk az elszakított 38 város nevét címerével jelmondattal, idézettel a márványtáblákon. A hegy tetején a Szentkoronát formázó Szent István-kápolna és a 100. országzászló lobog hirdetve az egységet.

A kilátás fantasztikus a Magas-hegyről, a libegőről és a kilátóról

A Magas- hegyről akár gyalogosan is elérhető a Világörökség magterülete, az Ungvári Pincesor. A Zempléni Kalandpark Magas-hegyi bobját feltétlenül próbáljuk ki. Ugyanis ez Közép-Európa leghosszabb bobpályája, igazi adrendalinemelő. A start helyére nemcsak bobbal, hanem kétszemélyes, síliftet idéző libegővel is feljuthatunk (ez a libegő középső állomása), mely hazánk leghosszabbja. Utazás közben a hegyek, a város, a Hegyalja és a Bodrogköz panorámájába feledkezünk bele, és az előttünk elterülő Felvidékről eszünkbe jut: ma ott van a város termőföldjeinek nagy része elszakítva hazánktól, elszakítva a várostól . Nemhiába van itt a 100. országzászló, és a trianoni Magyar Kálvária.

Trianoni Magyar Kálvária Sátoraljaújhelyen

Bodrog Beáta

tabs-top
More in Kultúra
Petőfi, a bordalok isteni kezű dalnoka

Legnagyobb költőnk, Petőfi Sándor verseit böngészve gyakran találkozunk borszeretete, bor iránti lelkesedése hangulatos megnyilvánulásaival. Nemzeti költőink között ebben is kiemelkedve...

Close