RÖVIDEN A MAGYAR FELTALÁLÓKRÓL…

Mint tudjuk, a hazai feltalálóknak sokat köszönhet az emberiség. E témakörben amikor Enrico Fermi Nobel-díjas atomfizikust megkérdezték, hisz-e a földön kívüliek létezésében, így válaszolt: Már itt vannak közöttünk… magyaroknak hívják őket.

Legendás tudásuk, zseniális fantáziájuk, egymás közt beszélt különös nyelvük, furcsa angol kiejtésük miatt amerikai tudós-körökben tréfásan marslakóknak nevezték azt a mintegy 50 magyar tudóst, akiknek a XX. század legnagyobb felfedezéseit köszönheti a világ.

Egy amerikai tanulmány szerint a múlt századot Budapesten készítették elő, hiszen magyar anyanyelvű volt, és valamelyik híres budapesti iskolában tanult szinte minden tudós, aki ezt a korszakot meghatározó számítástechnikát, az atom- és űrkutatást elindította, illetve továbbfejlesztette. Neumann, Szilárd, Wigner – mars ki a Városligetbe!

– Ezt nem három vásott kölyöknek mondta a számtantanár, hanem három
matekzseninek: Neumann Jánosnak, Szilárd Leónak és Wigner Jenőnek, akik osztálytársak voltak Budapesten a Fasori Gimnáziumban, s oly döbbenetes volt a matematikai tudásuk, hogy dolgozatírás helyett inkább levegőzni küldte őket a tanáruk, hiszen pillanatok alatt megoldották a legnehezebb feladatot is. Később mindhárman világhírűvé váltak. Wigner Jenő az atomreaktor, Szilárd Leó az atombomba, Teller Ede a hidrogénbomba feltalálója.

Tudásukkal hatalmas erőt szabadítottak ki a palackból, de mindhárman tiltakoztak az ellen, hogy háborús célra, emberek ellen használják az atomenergiát. Neumann János a számítógép atyja, korának egyik legnagyobb lángelméje. Az általa 1943-ban megépített computer akkora volt, mint egy szoba, de kétségtelenül ez az őse a mára már táskányira zsugorodott számítógépeknek. Neumann János Eisenhower amerikai elnök tanácsadója volt, ő beszélte le Kína megtámadásáról. Halálos ágyánál a hadsereg magas rangú tisztjei váltották egymást, nehogy lázálmában
katonai titkokat beszéljen ki. Fölösleges volt. Neumann János haláltusájában
magyarul beszélt…

Kemény János a legelterjedtebb programozási nyelv, a Basic nyelv és a világot meghódító e-mail rendszer megalkotója. Simonyi Károly fejlesztette ki az Excel táblázatkezelő programot, õ a híres Microsoft cég második embere, Bill Gates neki köszönheti, hogy a világ leggazdagabb emberévé válhatott. Lovász Lászlót és Bélády Lászlót a szoftverfejlesztés, Gróf Andrást a mikroprocesszorok illetve a személyi számítógépek megalkotása miatt tartják az informatikai forradalom legnagyobb alakjainak. Lánczos Kornél kiváló elméleti fizikus és matematikus Einstein munkatársa volt, akinek azt írta a relativitáselmélet megteremtője.

A magyar tudósok különösen vonzódtak a repülés tudományához. A levegőt
meghódító felfedezéseik évtizedekkel megelőzték korukat. Asbóth Oszkár az Arad megyei Pankotán született, Aradon tanult. Kármán Tódor munkatársaként a helikopterek történetének kimagasló alakja. A Kennedy elnök által kitüntetett, harminc egyetem díszdoktorává avatott Kármán Tódorról a Holdon és a Marson krátert neveztek el. Ő az első helikopter és a sugárhajtású repülőgépek kifejlesztője. Kármán kutatásai alapján valósulhatott meg a hangsebességet túllépő repülőgép és a rakétatechnika. Fonó Albert a sugárhajtás elvének atyja. A Hoff Miklós által kifejlesztett vékony falú szerkezeteket alkalmazzák ma is világszerte a repülőgépek,
űrrakéták, tengeralattjárók építésénél. Bay Zoltán az űrkutatás úttörője, akinek 1946-ban amerikai kutatókkal egy időben sikerül Budapesten felállított radarjával a Holdra jeleket irányítania, és visszhangot érzékelnie.
Szebehelyi Győzőnek döntő szerepe volt abban, hogy az amerikaiak eljutottak a Holdra: Ő tervezte meg az Apolló űrhajók pályáját.

Csonka János és Bánki Donát nevét mindenkinek ismernie kellene, aki autóba ül: a világon burrogó sok száz millió benzinmotor mind az általuk feltalált porlasztóval működik. A benzint levegővel keverő karburátor ötletét egy virágáruslánytól „kapták”, aki vékony csőbe levegőt fújva permetezett vizet a rózsákra.

Ma stresszes napom volt” – meséled édesanyádnak, de vajon tudod-e, hogy a stressz fogalmát magyar tudós, Selye János ismerte fel, és határozta meg pár évtizeddel ezelőtt. Mihály Dénes a televíziós közvetítés, a hangosfilm, Goldmark Péter a színes televízió, Csicsátka Antal a sztereó technika feltalálója. Rubik Ernő zseniális találmánya, a világot meghódító bűvös kocka nem gyerekjáték – bár lehet, hogy nektek is sikerült már kiraknotok mind a hat oldalát. Valójában igen bonyolult matematikai tudást igényel mind az alkotó, mind a játékos részéről.
Hat amerikai elnöknek magyar tudós volt a tanácsadója. Teller Ede anyanyelvünkben találta meg a titkot: bámulatos és hatalmas a szép magyar nyelv kifejező ereje és hatása a magyar fiatalokra. Életem legnagyobb tudományos felfedezése, hogy csak egy nyelv van, és az a magyar.

Forrás: Világfigyelő (Várnay Krisztina)

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék