ORSZÁGJÁRÁS DÉLI SZOMSZÉDAINKNÁL

A szomszédos Horvátország az Európai Unió legifjabb tagja immáron fél évtizede, amely mezőgazdaságának sikereiről júniusban meggyőződhettünk egy nemzetközi összejövetel kapcsán. Nevezetesen a Croation Agricultural Journalist Associaton (CAJA) elnöke, Martin Vukovic és a legrangosabb horvát Agro Klub ügyvezetője, Vedran Stapic meghívásának jóvoltából közel harminc újságíró (15 országból) képviselhette hazáját egy sajtó-tanulmányúton, méghozzá a három legfontosabb tartományukban. 

A varázslatos Zadar

Zágrábból startolva az első tartomány – lenyűgöző tájakon szerpentinezve buszunkkal – Zadar volt, amely sokszínűen változatos természetes/natúr területekből áll. Olivaolaj ültetvényeik több mint kétezer évesek, tehát gyakorlatilag Krisztus születésétől datálódik itt – bő háromezer hektáron. Mivel mediterrán klímáról lévén szó, egyértelmű a szőlőtermesztés is. Harmadik élelmiszer forrásuk a halászat (tonhal és fehér húsú fajták).

A régión belül Pag szigetén kezdtük a tanulmányozást, ahol nagyjából 120 ezer juh és kecske ad megélhetést a helybélieknek. Kolon faluban található például az egyik legnagyobb tejfeldolgozó üzem Sirana Gligora néven, melyet az első világháború befejezésekor alapíttotak. Az ötletadó unokája, Iván és felesége Marija 1995-ben (akkor 45 évesen) kezdett intenzív vállalkozásába diplomás szakemberként. Mindezt indokoltan tehette, hiszen két évtizedes gyakorlatot szerezhetett a nagy múlttal bíró zadari tejgyárban. A szigeten pedig hét év után már kamatoztatta is tudását, mivel világhírnevet szerzett speciális sajtkészítményeivel. Miután kezdte kinőni az üzem méreteit, majd egy évtizede modernizálta azt, több mint félszáz dolgozóval növelve a dolgozók létszámát. „Brendükben” ma már éttermek, butikok és raktárdepók is szerepelnek. Közel félezer tonna különböző típusú sajtféleséget termelnek évente, amelynek tíz százaléka nemzetközileg is elismert. Egyébiránt bő kétszáz partnertől gyűjtik be az alapanyagot, azaz a tejet.

Következő helyszínünkre egy életre szóló élmény közepette érkeztünk meg, ugyanis a tulajdonos lóháton fogadott bennünket csikajának kiséretében – birtokának határán felvezetőként. Apropóként jut eszembe, hogy másnap a napilapjukban – terjedelmes riportban számos fotóval illusztrálva – olvashattuk a kommenteket. Ugyanis Poljoprivredna Zadrugat csodálatos olíva- és szőlőültetvények tették rangossá, némi fügetelepítés mellett Palaca faluban. Ami a leginkább elgondolkodtató volt a kiváló végtermékeket kémlelve, hogy a jó eredményeket szinte kavicsok között kell kitermelniük. Persze „fecseg a felszín, s hallgat a mély”, merthogy a kövek alatti talaj hatalmas energiákat sejtetett. A kiváló eredményekhez természetesen a speciális klíma is hozzáadott értéket képvisel a három víztározón kívül. Merthogy az öntözés (csepegtetős technológiával) kihagyhatatlan, illetve elkerülhetetlen eleme a sikeres termesztésnek. Összegezve: bő negyven hektáron termelnek 140 ezer liter olíva olajat (12 ezres telepítéssel), szőlőből 45 ezer tőkével 11 hektárról palackoznak évente hatvanezer üveget francia és horvát fajták nedűiből, s három hektáron (600 fügefával) pedig újabban próbálkoznak a birtokon.

Valljuk be őszintén: mindenütt a világban van konkurencia, de itt valahogy úgy érezte a látogató, hogy egymás segítése adott esetben mindent felülír. Ravni Kotariban, a Benkovac-Skaulj pincészetben csak biobort készítenek. A tulajdonos ugyancsak egy évtizede kezdte el a minőségi bor készítést Cabernet Sauvignonnal, ám két év után már négyszáz tonna termést dolgozott fel a gazda. Öt esztendeje pedig Londonban már egy világversenyen ezüstéremmel büszkélkedhetett. S azzal is, hogy itt járt náluk akkoriban a svéd király Karl Gustanus és Szilvia felesége. Megjegyezzük, hogy a megtisztelő látogatást emléktábla is őrzi a patinás pincészet bejáratnál.

A tartomány utolsó állomása a zadari Cromarisnál (mintegy százfős cég) volt, a világ egyik legrangosabb halfeldolgozó üzemében. Az olaszokkal együttműködve tavaly több mint 7300 tonnányi árut értékesítettek a teljesen automatizált – a futószalagos autógyártáshoz hasonlítható – rendszerben. Óriási meglepetésre alig lehetett érezni a jellegzetes halszagot, amely a fantasztikusan megszervezett gyors feldolgozásnak és a szuper modern technológiának köszönhető. Ehhez pedig a saját halászatuk biztosítja a hátteret, ezáltal nem függnek a külsős beszállítóktól. Halállományukat máskülönben gmo-mentes takarmányokkal etetik, az Adria tengerben kialakított körkörös medencékben. Ezeket a hálókkal kiépített boxokat a tenger mélyéből alulról a delfinek veszélyeztetik, míg felülről a sirályok gyérítik a különböző halfajtákat.

Gazdag a főváros régiója is.

Másodikként Zágráb régiót vettük górcső alá, amelynek népsűrűsége száz felett van négyzetkilométerenként. Itt mintegy tizenötezer farmergazdaság működik és ennek bő kétharmada tíz hektár alatti családi vállalkozásként. Gyorsan előre bocsátva, hogy büszkén felvállalható eredmények közepette.

Példaértékűnek tekinthető sajtkészítés történik Dugo Setoban (Kusanovec), ahol átlagosan harminc szarvasmarhát tartanak, s ennek fele a fejőstehén. Romina asszony profi módon irányítja a családi vállalkozást – termékeik: füstölt- és kemény sajtféleségek, joghurt és túró. Naponta 250 liter tejet dolgoznak fel zömében túróként, főleg éttermeknek és pékségeknek értékesítenek.

A fővároshoz közel helyezkedik el (Rugvica) a BC Institut privát kézben lévő kutatóintézet, 130 dolgozóval és ötven partnerrel. Növénynemesítéssel és vetőmag előállítással foglalkoznak: kukorica, gabonafélék, szója, napraforgó, repce és takarmánynövények sok-sok fajtájával és különböző hibridekkel. Első sorban hazai piacra termelnek, de azért exportálnak az európai uniós országokon kívülre is. Ami a legfontosabb, hogy mindegyik gmo-mentes vetőmag. A jogelődöt ugyan 1897-ben alapították, de kukorica nemesítéssel csak bő hatvan esztendeje kezdtek el foglalkozni. A 100 éves Jubileumukon tudományos kutatóintézetté minősítették az állomást. Kísérleti fajtabemutatójukon sok ígéretes növény kultúrát tekinthettünk meg, piacvezetőként betudva őket Horvátországban.

A tradicionális agrárium.

Harmadik tartományunk Bjelovar-Bilogora, a klasszikus mezőgazdaság központja tizenháromezer regisztrált gazdálkodóval. A két főágazat egymást segítve (a növénytermesztés és az állattenyésztés) szinergiában működnek együtt, tehát itt valóban dívik az agrárgazdaság. Egyébiránt itt a 150 ezer hektárnyi szántóterület kétharmada magántulajdonban van.

Az Agro Puskaric (Kaniska Iva) egy igazi vállalkozás, mert minden kunát a jövő érdekében invesztál a gazdaság. Alig negyven évesen már sikeres agrárius hírében állt a frontember, aki már a fiának is kinézte az agráregyetemet, hogy majd átadhassa neki a stafétabotot. Csupán az utóbbi esztendőkben négymillió eurót fektettek be a farmergazdaságukba, ahol 150 hektár a burgonya, 50 hektár a hagyma és 25 hektár a cikória vetésterülete. Az összes 350 hektárban a felsoroltak 225 hektárnyit képviselnek, s a fennmaradó rész a vetésforgó miatt a jó előveteménynek számító búza, kukorica és a szója. Gépparkjában a hét erőgép (150-300 LE között) évente 800-1200 órát teljesítenek.

Jól illeszkedett a programokba egy intenzív gyümölcsös megtekintése Velika Ludina település határában. A Vrtovi Voca Kft. vezetői szeretik a természetet, ennek igazolásául vallják: „mert azzal együtt élünk, azért kötelességünk visszaadni is”! A 45 hektáros almást 2011- ben alapították a legkorszerűbb új fajtákkal, high-tech technológiát alkalmazva biotermesztésük során.

A Trdenic Borászat (Popovaca) ugyan száz éves tradícióval rendelkezik, ám két évtizede jelentős változás történt a vállalkozó életében: kezdetben fél hektáron 1500 tőkével évente kétezer liter bort produkált, majd 15 hektárra felfuttatva szőlészetét 85 ezer tőkével immáron százezer liter a pincéjének kapacitása. Ars poétikája szerint túl rövid az élet ahhoz, hogy rossz bort igyunk – de mennyire igaza van!?

Ezután egy óriási cég mintagazdasága hívta fel magára a figyelmet, merthogy nagyban is lehet ám sikeresen gazdálkodni. OSATINA(Semeljciben) 1992-ben történt alapításakor még csak három alkalmazottal foglalkoztak gyógynövényekkel, ma negyed évszázad elteltével másfél ezer a dolgozói létszám. A több tucatnyi országot képviselő partnerekkel szoros együttműködésben folyamatos fejlesztéseken szorgoskodnak, a több lábon állás szemléletével. Egyszóval az agrárium összes fontos szegmensében érdekeltek, nevezetesen a több ezres szarvasmarha és sertéságazat a fő profiljuk. Ám hosszú a lista: elektromos energiaszolgáltatás, komposztkészítés, gombatermesztés, szántóföldi és üvegházi zöldségtermesztés biztosítja számunkra a perspektivikus megélhetést.

Azonban érdemes az óriási céget kissé közelebbről is megismerni. Nos, az ötezer hektár szántó terület önmagában nem elegendő a 12 ezres tehenészet és az 1350 anyakocától származó 45 ezres szaporulat ellátására, ezért felvásárolnak integrátorként különböző terményeket. Saját feldolgozó üzemben évente ötven ezer tonna takarmányt állítanak elő. Szinte amerikai mértékekben működnek, hiszen naponta 150 ezer liter tejet dolgoznak fel, s ez év végére megközelítik tervükben az 55 milliót. Sertéságazatuknál is negyven ezer hízóval számolnak, ezért a Vero nevű húsgyárukban naponta tíz tonnát dolgoznak fel. Elektromos áram szükségletüket 10 MW kapacitású hőenergiával, 6 MW biogázból származó energiával és 3 MW természetes gázzal biztosítják. Ebből következően megállapíthatjuk, hogy náluk az energiaellátás kardinális kérdésnek számít. Annál is inkább, mert harminc hektár üvegházzal rendelkeznek: 12 hektár paradicsom (a klasszikus fajtákból 7000 tonna, a fürtös koktélból két tonna a termésük) és tíz hektár uborka (6000 tonna) által összesen 15 ezer tonna árut értékesítenek az imént említetthez hasonló elnevezésű Vego kereskedelmének köszönhetően. Ezen divíziójukban bő három hektár epresükből mintegy kétszázezernyi (félkilós kiszerelésben) tétel műanyag csomagban jut el a fogyasztókhoz. Szabadföldi zöldségtermesztésük (36 hektár) növényei: káposzta, saláta, sárga és görögdinnye, karalábé, cukkini, karfiol és természetesen még paprika is. Durdevaci gyümölcsösüket (85 hektár) a közeljövőben ötven százalékkal tervezik bővíteni, merthogy náluk a folyamatos fejlesztés úgymond alap.

Végül lassacskán visszaérkeztünk a fővárosba, ahol a Sume Erdészet megismerésével zárult a felejthetetlen programsorozat. Horvátország erdőterülete hazánkhoz viszonyítva többszöröse (42 százalékkal 2,5 millió hektár), amelynek csupán egyötöde van a privát szférában, a többi állami tulajdonban. Ennek a hivatalos működtetése 170 hivatallal történik a 16 megyében. Az összetett feladatokra alapították az említett céget 7600 alkalmazottal, amelyből csupán az erdőmérnök ezer főt tesz ki. Alapelvük a fenntarthatóság, megcélozva a biodiverzitás megőrzését, a stabilitás és a jóléti funkciók növelését. A menedzsment tervében a termelés növelése, a vadállomány biológiai értékének javítása és az ökológiai egyensúly fenntartása szerepel. Más különben évente több mint 300 millió köbméter fát termelnek ki erdeikből.

Minden jó ha a vége is jó – mondáshoz igazodva a horvát RTV hetven éves jubileumát élő adásban ünnepelte, amelynek keretében elsősorban a résztvevő külföldi ország zsurnalisztáit szólaltatták meg rövid interjúk keretében. Engedtessék meg egy személyes megjegyzés, amelyet felelősségem teljes tudatában állíthatok: az ilyetén hasznos és tanulságos körutakra továbbra is szükség van szerte a világban, s szívesen ülök máskor is a volán mögé…

Szalay Attila

Röviden Horvátországról…

Hazánk déli szomszédjának államformája köztársaság, amelynek fővárosa Zágráb. A közel négy és fél millió lélekszámú Horvátország fél magyarországi felületet foglal el kontinensünkön, ebből következően hasonló a népsűrűségünk. Ráadásul a megyék száma is azonos, tehát húsz plusz a főváros.

Klímája északon kontinentális, míg délen mediterrán, ahol a csodálatos Adriai-tengerben mintegy 1300 sziget található. A horvát gazdaság egyik legfontosabb ágazata a mezőgazdaság és a halászat, összegezve a lényeg: kerekítve 450 ezer szarvasmarha, bő egy millió sertés, 650 ezer juh, 77 ezer kecske és több mint tízmillió szárnyas. Az átlagos gazdaság tíz hektár körül mozog (az EU átlag a 16 hektár). Vagyis csaknem 160 ezer farm működik 1,6 millió hektáron. Importjuk mintegy 86 százaléka érkezik az unióból, mig az exportjuk több mint hatvan százaléka landol az Európai Unióban.

Csaknem egy hét alatt tettünk meg több mint ezer km-t busszal, sőt két nagyobb szigetre is átkeltünk az Adrionline nevű komppal. Végeredményben három régiót ismerhettünk meg közelebbről – konkrétan Dalmáciát, Szlavóniát és a keleti nyúlványon a Bjelovar tartományt.

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék