Nyolcvan év után újra megtekinthető a Szózat kézirata

Vörösmarty Mihály Szózatának történetéről, hatásáról, nemzeti kultúránkban elfoglalt helyéről nyílt csütörtökön délután kiállítás az MTA Könyvtár és Információs Központban. A tárlat szenzációja a költemény eredeti kézirata, amelyet hosszú évtizedek óta nem láthatott a nagyközönség.

„Rendületlenül” – szakrális szó minden magyar számára, amelyet tisztelettel ejtünk ki, s amelyről mindannyian tudjuk, honnan származik. A Vörösmarty Mihály által 1835-ben elkezdett és 1836-ban befejezett Szózat az egész nemzet közös kincsévé, nemzeti énekünkké lett.

A Magyar Tudományos Akadémia, valamint az MTA Könyvtár és Információs Központ közösen rendezett, november 3-án, a Magyar Tudomány Napján megnyílt tárlatának „főszereplője” a Szózat eredeti kézirata. Az MTA KIK Kézirattárában őrzött becses dokumentumot 80 éve nem láthatta a nagyközönség.

A kiállítást ünnepélyes keretek között nyitotta meg Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese, a Magyar Tudomány Ünnepe Programtanácsának elnöke.

Török Ádám arról beszélt köszöntőjében, hogy a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozata időben előre és hátra is mutat. A jövőt határozza meg például az MTA Vízkutatási Programja, illetve a Nemzeti Agykutatási Program, amelyeknek eredményeiről szó lesz az MTA rendezvénysorozatának keretei között is. A múltat pedig többek között a Szózat kéziratának és Vörösmarty Mihály életművének bemutatása idézi.

Barnabás Beáta a tudomány művelőire háruló feladatokról szólva kiemelte: a kutatóktól elvárható, hogy minél érthetőbben el tudják magyarázni, hogy hol tart, mire képes ma a tudomány, és melyek a legfontosabb jövőben megoldandó problémák.

A Szózat 1837-ben jelent meg. Futótűzként terjedt, rövid idő alatt országszerte ismertté vált. Mindenki idézte, és nagy szégyen volt, ha valaki nem ismerte. 1846-ban bekerült a felvilágosodás és a reformkor általános iskolai tankönyvébe. Gyakran idézték politikusok is.

Vörösmarty Mihály remekművében kimutatták Zrínyi Miklós és mások hatását, de abban teljes az egyetértés, hogy a Szózat szellemisége, sőt szókincse is Széchenyi István műveinek köszönheti a legtöbbet. Például, 1835-ben a magyar nyelv ügyét taglalva Széchenyi kijelentette, hogy „A magyarnak csak itt van egyedül hazája”, Vörösmarty pedig ugyanabban az évben vetette papírra: „A nagyvilágon e kívül / Nincsen számodra hely” A legnagyobb magyar teljesen azonosult a Szózattal, mert maga is viaskodott a nemzethalálnak a Szózatban felsejlő rémképével.

1843-ban pályázatot írtak ki a Szózat megzenésítésére, amelyet Egressy Béni nyert meg. A megzenésített változat még inkább elősegítette az elterjedését. Attól kezdve nincs olyan nagy állami ünnep, jelesebb iskolai rendezvény, amelyen ne csendülne fel. Az 1848-1849-es szabadságharcban a honvédek csata közben is énekelték.

A Szózat történetéről, hatásáról, nemzeti kultúránkban elfoglalt helyéről irodalomtörténészek állítottak össze izgalmas. A látogatók nem csupán a versről és szerzőjéről szóló legfontosabb tudnivalókat ismerhetik majd meg, hanem ízelítőt kapnak Vörösmarty kevéssé ismert nyelvtudósi pályájának állomásairól.

Nyelvtudományi munkássága főként akadémiai működéséhez kapcsolódik. Tagja volt a nyelvtudományi osztálynak, annak szinte minden munkájában részt vett, sőt döntően alakította. Vörösmarty volt az, aki javasolta helyesírásunk főbb szabályainak rögzítését, és a Tudós Társaság 1832-ben kiadta a Révai Miklós elveit követő első magyar helyesírási szabályzatot, A magyar helyesírás és szóragasztás főbb szabályai-t. A szabályokat Vörösmarty öntötte végső formába.

A kiállítás látogatói bepillantást nyerhetnek Deák Ferenccel folytatott humoros levelezésébe is.

A térítésmentesen látogatható kiállítás november 3-tól március 15-ig, hétfőtől péntekig 10.00–18.00 óráig, szombaton 10.00–16.00 óráig tekinthető meg.

Helyszín: MTA Könyvtár és Információs Központ, földszint, Vasarely-terem, 1051 Budapest, Arany János utca 1.

Csoportok előzetes regisztráció után, hétköznaponként 10.00–13.00 óráig látogathatják a tárlatot.

Regisztrálni a kiállítás honlapján lehet: vorosmarty.mtak.hu.

http://mta.hu/mta_hirei/nyolcvan-ev-utan-ujra-megtekintheto-a-szozat-kezirata-107010

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék