Nágák, elefántok, madarak – délkelet-ázsiai textilek a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeumban

2017. május 1-ig új időszaki kiállítás látható az Andrássy út 103-ban lévő Hopp Múzeumban. Délkelet-Ázsia szárazföldi térségeiből ruhák, tekercsképek, szobrok, ékszerek képviselik az ott élő népek máig szakrális kultúráját – kezdte a tárlatvezetést dr. Fajcsák Györgyi igazgató. A szót azután Kardos Tatjána kurátor vette át.

A számunkra jórészt ismeretlen népek: khmerek, hmungok, taiak, jaók, lantenek, brú törzsek ma is vándorolnak Mianmar, Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Vietnam és India hegyes vidékein. Művészetük, hiedelemviláguk, ünnepeik kötődnek a buddhista és a hindu vallásokhoz. Neves utazóink (Pekáry Emil, Ráday Ödön, Vargyas Gábor) gyűjtötték a múzeum számára az itt lévő díszes textil, kerámia és fém tárgyakat, mintegy kétszáz darabot, a muzeológusok pedig készítették hozzá az oda illő kisfilmeket és montázsokat.

Jellegzetes minta a nága kígyó, amelynek geometrikus dísze a bajelhárítást szolgálta, akárcsak az elefánt vagy a madarak. Megismerjük az udvari kultúrák és az egyszerű népek öltözékeit, a temetési vagy az ünnepi szertartások textiljeit, a szentélyek figuráit. Az előtérben egy fejedelmi öltözetű khmer kapuőr aranyozott szobra áll. Viseletén látjuk a khmer birodalom tipikus ruháit. Utána a rituális tekercsképek termébe érkezünk. Ezek jeleneteket mutatnak be Buddha életéből, de kísérőjeként megjelenik Visnu és Brahma istenség is. A 18-19. századi burmai és sziámi (thaiföldi) udvari kultúra ruhái, ékszerei megegyeztek a buddhista istenalakok szentélybeli öltözetével. Koronás, karperecekkel ékesített, díszes öltözetű buddhák, bódhiszattvák figuráin, ünnepi alkalmakkor használt tekercsképein megfigyelhetjük a finom, remek részleteket. A takarók, zászlók a szakrális teret választották el a többitől. Az indiai selymeken kívül vannak itt fa-, lakk-, kerámia- és pamut textiltárgyak is.

A Kínától Délre fekvő hegyvidékeken a ruhák nyílásán lévő hímzéseknek (gallér, kézelő, öv) és az ezüst ékszereknek óvó-védő szerepe volt a külső ártalmak ellen. A női turbánt nemcsak a napszúrás ellen használták, hanem a koponya sérülékeny csontjait is védték vele. A színes, bő női szoknya a termékenység szimbóluma, s mivel fehérneműt nem hordtak, ezért gyakran kellett mosni. A szerzetesek ruhái dísztelenek – őket nyilván védte a vallási szolgálat. A vietnami hegyek között élő brú nép kutatója, dr. Vargyas Gábor antropológus gyűjtéséből érkeztek ide a háncsruhák. A textileket Indiából hozták. Az ő hitvilágukat idézi a sámánoltár.

Utolsó érdekesség a sörtartó kerámiaedény, amelyből a férfiak a rizsből erjesztett italt bambusz-szálon szívták fel.

A Hopp Múzeum a kiállítás időtartama alatt ún. pop up bemutatókat tart. Öt-hat hetente kortárs magyar művészek délkelet-ázsiai ihletésű tárgyait vonultatja fel egy sarokban. Gyakran tart tárlatvezetéseket a különleges kiállításon.

Az épület földszintjén pedig a múzeumpedagógiai program keretében babákon jeleníti meg a délkelet-ázsiai viseleteket, amelyekre pályázatot hirdetett. A nyertes munkákat kiállítja. Kreatív kézműves foglalkozásokra várnak jelentkezőket a hoppmuseum.hu/foglalkozasok és a hoppmuseum.hu/muzeumpedagogia oldalakon.

Dobi Ildikó

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék