Szabó Szilárd

Első cikkei még az 1960-as – 1970-es évek fordulóján jelentek meg a Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) lapjában, az Egyetemünkben, valamint a Veszprémi Naplóban.Az egyetem elvégzése után vegyészmérnökként az akkoriban nemzetközi rangot élvező Vegyipari Tervező Vállalatnál (VEGYTERV) helyezkedett el. Ott ismerkedett meg az akkoriban még újdonságnak számító számítástechnikával. Öntevékenyen tanulta meg a Kelet-Európában élvonalbelinek számító GIER [ Geodætisk Instituts Elektroniske Regnemaskine—Institute of Geodetics Electronic Calculator—néven 1961-től a dán Regnecentralen] típusú számítógép kezelését és programozását.

Mind eközben foglalkoztatta a műszaki újdonságok társadalmi hasznosulása. Részt vett a MTA Szociológiai Kutatóintézet innovációkutatással foglalkozó munkájában, ahol Tamás Pál témavezetésével részt vett az akkori KGST (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) országokban folyó, számítógéppel segített mérnöki tervezés kérdéskörének kutatásában. E munka kapcsán került kapcsolatba az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottsággal (OMFB), valamint az Innoteam nevezetű munkacsoporttal, akik az akkori gazdasági élet megújításán munkálkodtak. Az ő biztatásukra készítette el doktori disszertációját.

Programozóként részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) tagnyilvántartó rendszerének elkészítésében, mely Commodore számítógépen készült. Ekkor figyelt fel az akkoriban még csak ötletszinten létező, később Mikrovilág néven megjelent szaklapra, mely az első kifejezetten fiataloknak szóló számítógépes kiadvány volt, s melynek alapító tagja lett.

Részben e munkájához kapcsolódóan készitette el az akkoriban a fiatalok körében igen nagy népszerűségnek örvendő Commodore Plus/4  játék- és felhasználói programjainak leírását tartalmazó 100+4 című könyvsorozatát.

Később a Mikrovilág, az akkor már létező Számítástechnika c. lappal együtt az IDG tulajdonába került. Itt átkerült a cégcsoport zászlóshajójának számító Computerworld-Számítástechnikához; ott készítette el Térinformatika hírlevelet, a hamarosan tényleges szaklappá váló Térinformatikát. A Kiadó azonban nem találta ezt gazdaságosnak, emiatt kenyértörésre került közöttük sor. Ő ekkor a kifejezetten nagy kockázattal járó Térinformatikát választotta, mely ezután végig az ő vezetésével készült.

A lapszerkesztés munkája mellett részt vett a térinformatika hazai szakmai életében is. Tagja volt a Magyarországi Térinformatikáért Alapítvány (HUNGIS) kuratóriumának, valamint az évente megrendezett Országos Térinformatikai Konferenciák szervezőbizottságának.

A HUNGIS Alapítvány kuratóriumi ülése:
Dr. Prof. Detrekői Ákos, a BME rektora (áll), mellette Szabó Szilárd

Számos szakmai konferencián vett részt, sok esetben előadóként.

Szakcikkei jelentek meg neves külföldi szaklapokban, pl. a GIS Worldben. Több kutatásban is részt vett. Az ő vezetésével készült el éveken keresztül a Térinformatikai Forráskönyv. Kiemelt figyelmet szentelt a szakma történetének dokumentálásában. Ennek keretében készítette el társszerzővel a „Fejezetek a magyarországi térinformatika történetéből a kezdetektől 2000-ig: Csak a szépre emlékezem…” c. könyvet, valamint e szakterület korán elhunyt kiemelkedő személyiségéről, Szilágyi Jánosról szóló emlékkötetet.

Szép Magyar Térkép pályázathoz kapcsolódóan a szerkesztőség évente ‘Szép Magyar digitális térkép‘ címmel díjat adott ki, melynek ünnepélyes bejelentése az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermében történt.

‘Szép Magyar digitális térkép‘ díjátadása. Balra, kissé takarva Dr. Prof Klinghammer István az ELTE rektora

Nyugdíjasként, 2017-ben részt vett az NJSZT díjazottjai adatainak összegyűjtésében. Jelenleg a Rekreátor című internetes újság főszerkesztőhelyettese, és műszaki-tudományos szakértőjeként tevékenykedik.