Mi lesz veled Föld?

Prof. Dr. Steier József nevéhez több különleges nóvum kötődik. Az egyik ilyen, a sivatag zöldítése. Afrikában gyermekkorában járt először. A sivatag olyan mély benyomást tett rá, hogy felnőttként sem mondott le a nagyszabású elképzelésről. Évtizedek óta munkálkodik azon, hogy a sivatagban élettel teli, zöld zónát hozzon létre. A klímavédelem jelentős mértékben határozza meg a munkáját. Olyannyira, hogy már 25 éve főszervezője, és előadója a Nemzetközi Energia és Innovációs Fórumnak. A konferenciasorozaton számos elismert hazai és nemzetközi szakember mutatják be legújabb kutatási eredményeit.

A Föld olyan élettér, ami nem csak bennünket kell kiszolgáljon, hanem a következő generációknak is élhető színtér kell maradjon. Ehhez azonban sok mindent meghatározó szemléletváltásra van szükség. Steier Professzor nem csupán szószólója ennek a kérdésnek. Tudósként a természet- és klímavédelmi megoldásokat kidolgozó kutatók egyike.

Arról beszélgettünk, hogy a nevéhez fűződő kutatási eredmények hogyan alkalmazhatók Magyarországon, hiszen bennünket sem kerül el a klímaválság, aminek már most is vannak látható jelei. Azonban úgy tűnik, hogy zseniális, és reálisan megvalósítható megoldások is a kezünkben vannak.

A sivatag zöldítése elképzelés hogyan kapott teret?

Két évvel ezelőtt Marokkóban került megrendezésre a 3. Szahara csúcstalálkozó, amelyre kormánymeghívásunk volt. Ahol az általam vezetett tudós csoport, a Sahara Scientists Summit(3S) felkérést kapott, hogy bemutassa a teljes koncepciót. Külön öröm, és megtisztelő számomra, hogy olyan kiválóság a társelnököm a 3S-ben, mint a Nobel-díjas Nguyen Huu Ninh professzor. A bemutatandó téma igazán nagyléptékű volt, azt taglalta, hogyan lehet 25000 hektáros ún. quadrátok, zöld cellák létrehozásával nekiindulni az Óceán partjáról a sivatag belseje felé. A telepítési program validálásra is került. Ennek köszönhetően, van egy meghívásunk a Marokkói Nemzeti Agrárkutató Intézettől, hogy egy 10 hektáros mikro-projektben, Agadirból elindulva a gyakorlatban mutassuk be a tervet. A projekt megvalósítása most a pandémia miatt csúszik valamelyest, mert a beutazási tilalom miatt átmenetileg nem tudok visszamenni Marokkóba.

Az afrikai kontinens számára nélkülözhetetlen sivatag zöldítése programból mit lehet Magyarországon hasznosítani? Hiszen a klímaváltozás bennünket sem kímél.

Amikor elkezdtem a sivatag zöldítése programot megvalósítani, alapvetően globális kitekintésben gondolkodtam, a globális klímaváltozáshoz kerestem eszközrendszert. Olyan megoldásokra fókuszáltam, ami nem csupán a Szahara tekintetében alkalmazható. Annál is inkább, mert Magyarországon is lenne jócskán teendő. Nem csupán az egymillió hektáros Homokhátság érintett. Ezen kívül is vannak parlag területek, elsivatagosodó részek. Az Eger erdő erdészetvezetője, Dudás Béla éppen az augusztusban tartott előadásán hívta fel a figyelmet arra, hogy az őshonos növényeink, sziget-szerűen pusztulni kezdtek az éghajlati változásoknak köszönhetően. Nem képesek a légköri szárassághoz, a hőmérséklet emelkedéshez, alkalmazkodni, így kiszáradnak. Gondot jelentenek a kiszámíthatatlan ritmusú, özönvíz szerű esőzések is, amelyek szintén komoly károkat okoznak városokban és mezőgazdasági területeken egyaránt. A víz megtartásnak rendkívül fontos elemnek kellene lennie. A 60-as, 70-es években a kiváló szakmai kompetenciákkal rendelkező vízügyi szakembereink, a világ számos pontján építettek olyan beruházásokat, amely a vízmegtartó képességet volt hivatott segíteni. Amiképpen Magyarországon is nagyon komoly tervek léteztek ebben a témában. Egyik ilyen volt a Duna-Tisza csatorna, amelyből sajnos csak 30 km épült meg. Nem folytatódtak ezek a munkák. A másik előnytelen döntés az volt, hogy leállt a hazai rizs termesztés. Ennek következtében megszűntek azok a vízfelületek, – maga a vízkormányzás -, amelyek a Homokhátság északi szektorában, képesek voltak néhány Celsius fokkal mérsékelni a hőmérséklet csúcsokat. A leállt fejlesztéseknek köszönhetően nem csak a talajvíz szint süllyedt, hanem például a Debreceni tölgyerdők is károsodtak. A légköri szárazság pedig extrém értékekig növekedett. Mindezek a tapasztalatok arra sarkalltak, hogy a Szahara kutatásból áthozzak fejlesztéseket Magyarországra. Az egyik ilyen eredmény a 2019-ben Nagyberényben átadott Karbonklíma ültetvény.

Mi a hatása ezeknek az innovációs technikáknak Magyarország tekintetében?

Nem kérdés, hogy Magyarországon is nagy szükség van a csapadék irányított kezelésére amellett, hogy a vízhálózatra is jelentős figyelmet kellene fordítani. A vízhálózat tekintetében elindult már az öntözővíz területek és záportározók fejlesztése kisebb projektek formájában. Azonban ezek nem elegendő vízforrások ahhoz képest, amilyen mennyiséget elveszítettünk az elmúlt években és veszítünk azzal, hogy nagy folyóink hasznosítatlanul szaladnak át rajtunk. Egy a Szaharára fejlesztett innovatív, „Viharvadász” megoldással eredményeket érhetnénk el ezen a területen. A speciális lézer berendezést kamionra telepítve, az egyébként áradást okozó kritikus záporfelhőket megcsapolhatjuk a nagy tavaink, a záportározók, vagy akár a Homokhátság felett is. Így elérve Magyarországon is a tudományos alapokra helyezett, akár programozható csapadék irányítást. Ebben is lehetne a közeljövőben előre lépnünk.
Egy másik, magyar lehetőséget is hadd mondjak. A klímamelegedésnek köszönhetően, a Paksi Atomerőmű már megépült reaktorainak termelését a nyári időszakban, a jelentős Dunavíz-hőmérséklet emelkedés miatt időnként korlátozni kell, mert a felmelegedett hűtővíz túlmelegíti a Dunát. Ennek kapcsán született meg az elképzelés, hogy a Paksi hűtővizet átvisszük a Duna alatt a Homokhátság irányába, megnöveljük a párologtatást egy adott környezetben, ezzel a mesterséges páraképzésnek és mesterségesen generált esőnek teremtünk alapot, majd jöhet a viharvadászat. A Dunából kiemelt víz díját a Paksi Atomerőmű értelemszerűen kifizeti, milliárdos nagyságrendben. A működtetés kapcsán ez a víztömeg felmelegszik, majd visszakerül a Dunába. Ennél sokkal hasznosabb lenne, ha a vizet felhasználnánk a Homokhátság javára. Emellett télen hasznosulhatna akár fűtési konstrukcióban a fővárosban, természetesen rásegítéssel, vagy akár a Pakshoz közeli városokban. Ilyen lehet például Dunaújváros, Százhalombatta, vagy éppen a Duna másik partján Kecskemét. Ez a terv nem csak izgalmas, egyértelműen meg is valósítható. Egy igazi zöld klímaberuházás lehet.

A klímavédelem érdekében a Professzor Úr nem csak Afrikában tett lépéseket, hanem Magyarországon is. Ennek egyik kiemelkedő produktuma a Nagyberény-i Karbonklíma ültetvény is, amit 2019-ben adtak át ünnepélyes keretek között. Hogyan lehet a mezőgazdaságban, a természetvédelemben hasznosítani a zöldítési programot?

Összetett a kérdés, amin érdemes lépésenként végig menni. A karbonklíma ültetvény fő növénye a Smaragdfa, ami egy Paulownia fajhibrid, amit még szakmai körökben is tévesen szoktak a Császárfával, a Paulownia Tomentosa-val azonosítani. A két fa koránt sem azonos! Azonban az összekeverésük sok problémát vet fel, annál is inkább, mert a 2 fa hasznossága között óriási különbség van. A Smaragdfa kifejlesztésében 6 Egyetem, és több Kutatóintézet vett részt. A Smaragdfa esetében 27-féle hasznosságot állapítottak meg. A Karbonklíma ültetvény avatását követően, körülbelül egy év munkájával elvégeztük a Smaragdfa és a Karbonklíma ültetvénynek, az ENSZ fenntartható növekedési céloknak történő megfeleltetését is. Ehhez 17-féle szempontnak kellett megfelelni, amit tudomásom szerint a világon pillanatnyilag egyedüliként mi tudtunk megvalósítani a fejlesztéssel. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy hatalmas nemzeti értékké válhat, amennyiben szélesebb körben alkalmazásra kerül. A proteinben gazdag levele kiváló takarmány alapanyag. Emellett a levelek nitrogénben is gazdagok, így a levéltömeg természetes lehullását követően, talajjavító tulajdonságait is érdemes kihasználni. Virága nem csak gyönyörű, de rendkívül jó mézelő, így a méhészeknek is hasznot jelent Smaragdfa ültetvényekben gondolkodni. Érdemes megemlíteni, hogy a Smaragdfa sorok közé, egyéb haszonnövények ültethetők, ami a mezőgazdaság szempontjából érték.

A Karbonklíma ültetvényeket az energiaültetvények mintájára kellene létrehozni. Így nem konkurenciaként, hanem értéktöbbletként jelenhetne meg, ami a természet- és klímavédelem szempontjából, pozitív értelemben jövőt befolyásoló tényezővé válhat.

Ez azt jelenti, hogy a Smaragdfával és a Karbonklíma ültetvényekkel, éppen a klímaváltozás miatt veszélybe került őshonos növények védelmét lehetne megvalósítani?

Igen, pontosan ez történhetne. Ez lehetne a kulcs. Mégpedig többféle módon. Jelenleg az hátráltatja a Karbonklíma ültetvények és a Smaragdfa által létrehozható értékteremtést, hogy a magyar szakemberek egyelőre idegenkednek a számukra még nem kellőképpen ismert technológiától. A mostani koncepció szerint, a szakemberek oldaláról az őshonos növények preferálása a fő irányvonal, egyes esetekben a kizárólagosságig menve. Az őshonos növények védelme természetesen nem vitatható, fontos tényező. Azonban mivel ezek az őshonos növények pusztulni kezdtek a klímaváltozásnak köszönhetően, ezért olyan megoldásokat kell találnunk, amelyek alkalmasak az őshonos növények védelmére. Éppen erre szeretnénk megoldást kínálni a Karbonklíma ültetvényekkel. Az ültetvények klímavédelmi hatásaival támogatjuk az őshonos fajták megmaradását. Mivel koránt sem arról van szó, hogy az őshonos növények, az ebből álló erdők helyére kerülnének a Smaragdfák, és a Karbonklíma ültetvények, hanem az erdőtől független területeken telepítünk. A zöld cellák hatása, amit egy parlag területen vagy egy elsivatagosodott területen hozunk létre, éppen az erdők és az őshonos növények védelmét, megmaradását segíthetnék. Az ültetvények mikroklímára gyakorolt hatása az, ami kifejti a pozitív hatást.

Például a rendkívüli szárazsággal kapcsolatban a párásító képesség ilyen. Másik nagyon lényeges tényező, hogy a Smaragdfa rendkívül gyorsan nő, így egy 6 éves fa már kitermelhetővé válik, faipari termékként hasznosítható. Ezért úgy is védeni lehet az őshonos fajtákat, hogy a Smaragdfával csökkentjük, vagy kiváltjuk az őshonos fajták faiparban történő felhasználását. Hiszen a magyarországi őshonos fák növekedési ideje, kitermelhetővé válása jelentősen meghaladja a 6 éves idő intervallumot, általában 15-60 évet vesz igénybe! Így értelemszerűen a priorizált őshonos fajtákat nem, vagy csak kevésbé kell feláldozni a faipar oltárán. Azon túl, hogy a klímaváltozásnak kevéssé ellenálló fák pusztulása előbb-utóbb a faipari szakembereket is komoly nehézség elé állíthatja. Amiképpen ma is kénytelenek jelentős, külföldről történő alapanyag behozatalra ebben az iparágban, ami nyilvánvalóan az árakban is megjelenik amellett, hogy a beszállító országok erdőirtásaihoz is óhatatlanul hozzájárulunk az importtal. A Smaragdfa alkalmazásával az eddig kényszerű fa alapanyag import csökkenthető, ami akár az árak szempontjából is jótékony hatással bírnak, és néhány régi mesterség is új életre kelhet.

Ezért a Smaragdfa nagyon fontos erőforrást jelenthet a klímaváltozás, a környezetvédelem és az őshonos növények védelme érdekében, figyelembe véve a 27-féle, tudományosan megállapított hasznosságot. Amellett, hogy népgazdasági értékteremtő képessége, a magyar gazdaság, azon belül a faipari és mezőgazdasági vállalkozások eredményessége terén is fontos szerepet tölthet be.
A Smaragdfa 27-féle hasznosságából mit érdemes kiemelni a városi környezetben, illetve a magán szektorban való alkalmazás esetén?
Ahogy említettem, rendkívül gyorsan nő. Kiváló minőségű faanyaga van, nagyon szép erezettel, ami emellett meglepően könnyű a súlya tekintetében. Így a bútorgyártásban nagy jövője van, az ebből a fából készülő bútorok könnyű mozgathatósági paramétereinek köszönhetően. Ablak és ajtó már készült itthon is belőle, valamint a háziasszonyok örömmel használják a Smaragdfából készült konyhai eszközöket, vágódeszkákat is, éppen a kiváló tulajdonságok, és a kis súlya miatt. A felhasználás tehát nagyon sokoldalú. A szuperkönnyű gyermekbútorok fejlesztését is beindítjuk.
A fa kiváló árnyat is ad, így érdemes közterek, játszóterek hűsítését Smaragdfából kialakított öko-ligetekkel megoldani. Gondolkodhatunk zöld parkolók létesítésében is, ami szintén jelentős szerepet játszhat egy település klímavédelme szempontjából amellett, hogy egy Smaragdgyűrű, vagy ültetvény igazán impozáns látvány, különösen a virágzás időszakában.

Városokban emellett a hőmérséklet csúcsok mérséklésére, a mikroklíma alakításra is kiválóan hasznosítható. Ezen kívül por és pollen megfogó képessége kiemelkedő. Így a levegőminőség javításában érdemes számolni vele.
A Karbonklíma ültetvény gazdasági értelemben vett win-win-win game szituációja abban az értelemben is megjelenik, hogy nyertes a befektető, az üzemeltető, különösen akkor, ha Magyarország elsőként, bevezeti az Európai Unióban a magánkarbon kvóta rendszerét. Sokat nyer vele a környezet, a mikroklíma alakítása, ugyanis kedvező egészségügyi hatással bír a Stroke-csökkentésére, és nyer vele a globális klímavédelem, mivel a klíma alakulása független az országhatároktól.
Ezen kívül új kutatásba is kezdtünk. A Niacint, ami B3 vitamint tartalmaz és az immunerősítés terén egyik legjobbnak mondható, kivonjuk a fa leveleiből, ezzel természetes módon állítjuk elő, ami az emberi felhasználás terén hoz újdonságot.

Milyen területek alkalmasak a Karbonklíma ültetvény létrehozására? Bárhová telepíthető Smaragdfa?

Mindenképpen szükséges a talaj tulajdonságokat vizsgálni, hogy a Smaragdfa gyökér növekedési tulajdonságait figyelembe tudjuk venni. Ehhez az adott helyszín ismeretére természetesen szükség van. Dolgozunk már önkormányzatokkal. Az Ország több vidéki városában, településén hasznosítják már a Smaragdfa és a Karbonklíma ültetvény előnyeit. Nemrégiben felkérésre, egy közel 5000 fős kisváros klímavédelmi tervét dolgoztuk ki. Egyrészt öko-szigetek létrehozásával operáltunk, ez 5 fától, a néhány tucat fáig terjed, ami nem csak Smaragdfát jelent, hanem egy növény együttesből, biodiverzitást hozunk létre. Ennek egyébként megszemlélhető példája található Budapesten, a Pók utcai lakótelepen (Pók utca 15.), amely évekkel ezelőtt készült el, és remekül példázza a Smaragdfa és a helyi növények, klíma öko-szigetként történő együttes működését. Az említett vidéki kisvárosban az elhanyagolt magán kertek hasznosítását is javasoltuk, valamint a közterekre történő telepítést, ami a hőmérséklet szabályozását, értsd: 3-5 Celsius fokkal történő hőmérsékleti csúcs csökkentést, és levegő minőség javítását eredményezi. Ezen kívül a város köré ültetendő Karbonklíma sávval tudunk tenni a környezet- és klímavédelemért, az ott lakók, valamint a vállalkozók jobb helyzetéért.

Egy kisebb öko-sziget kialakítása egyébként magánszemély számára is abszolút mértékben elérhető. A saját ház kertjében, vagy a hétvégi pihenőház telkén 3-6 Smaragdfából érdemes kialakítani egy hűsölő ligetet, ami a levegő minőséget is javítja. Az emberek és a háziállatok is nagyon kedvelik ezt a teret.
Városok esetében az öko-szigetek mellett, a városok köré is érdemes telepíteni Karbonklíma ültetvényeket, mert a szmogtalanítási, a por elnyelő képessége a Smaragdfának kiemelkedő. Emellett pollen elnyelési képességgel bír, ebben is rendkívül hatékony. Mindez pedig jelentősen javítja a levegő minőségét. Ehhez minimum 500 fa ültetése szükséges. Érdemes azonban ezt a beruházást a városoknak, településeknek bevállalni, mivel a hő-dugók kialakulásának veszélye a sok betonnak köszönhetően itt sokkal nagyobb, ami extrém hőcsúcsokat generál. Ami pedig, már bizonyítottan a sztróknak is kiváltója lehet. 3-5 fokot is le tudnak csökkenteni a Smaragdfa szigetek és sávok, amikkel az extrém hőmérséklet okozta egészségügyi veszélyek is csökkenthetők.

Emellett megemlítenék még egy fontos nóvumot. Marokkóban, a Klíma Világfórumon, a COP22-ön vállalkozásunk, a Sunwo ZRT egyedüliként kapott kiemelt innovációs elismerést, az első szabadföldi Smaragdfa széndioxid öntözőrendszer megvalósításáért. A normális légköri széndioxid mennyiségének közel a négyszeresével tudjuk a növényeket táplálni, és ebből csinálunk haszon anyagot, például protein-dús takarmányt. Ez bevizsgált takarmány már, ami egyébként biogáz gyártására is alkalmas, helyettesítheti a kukorica szilázst az energetikában. Mindez jól példázza, hogy a nemzetközi színtér már felismerte a lehetőséget. Szívből reméljük, hogy hamarosan itthon is csatlakoznak a projektjeinkhez a döntéshozók a fenntarthatóság, a megújulóenergia, és a magyarországi környezet- és klímavédelem érdekében. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a Föld a következő időben is az a csodálatos smaragd bolygó maradjon, amilyennek az űrből készült fotók most mutatják.

Csaba Beatrix

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék