Augusztus végén startolt (immáron a 47. alkalommal) egy hat napos nemzetközi szenior teniszverseny Keszthelyen (MT-700 ITF minősítéssel), amely – idén először viseli a Pintér Marie Emlékverseny elnevezést – szeptember 1-jén zárta be kapuit a Helikon teniszcentrumban. A közel húsz országból érkezett több mint kétszáz amatőr és profi versenyzővel a meglevő új hat pálya nem volt elegendő a találkozó lebonyolítására, így a szervezők igénybe vették a szomszédos két komplexumot is- sőt még világítás mellett esti meccsekre is szükség volt.
A versenyről dióhéjban néhány informális azon érdeklődőknek, akit valamennyire is vonz ez a csodálatosan izgalmas sportág. Az egyik legrangosabb hazai nemzetközi szenior tenisz verseny egyúttal a város legnagyobb sportrendezvényének is számít. Egyébiránt végig az idén megszokott nyári forróságban, zömében 30 °C feletti, embert próbáló hőmérsékleten zajlott mindez…
Nos, a beszámoló ízelítőül – ezúttal is az aktív részvételem miatt – személyes
tapasztalatokra korlátozódik, merthogy a csodálatos hobbihoz kedved szeretnénk adni a szimpatizáns olvasóinknak. Ráadásul a 30-90 év közötti korosztályok sorában a miénk 32-es táblán indult az egyenes ági kieséses versenyben, ami a legnépesebb csoport volt a megmérettetésen. A startolók között kilenc magyar induló nevezett, amelyek sorában az első körben – dr. Orosz György kivételével – mindenki kiesett.
E sorok írója például egy osztráktól simán kikapott a két szettes megmérettetésen, nagyjából egy óra alatt. Megjegyezzük, hogy a hasonló nullás szettek olykor már fél órát sem vesznek igénybe, azonban akár a dupláját is meghaladhatja. Természetesen ebből lehet következtetni a tudás különbözőségére. Esetemben például háromszor is lehetőségem volt egy gém elnyerésére, de sajnos egy sem sikerült. Így talán nem nevezhető túlzottan megalázónak a meccs, magyarán illetve pestiesen szólva nem mostak le a pályáról.
A kiejtőmet egyébiránt a világranglistán anno a top 10-ben jegyezték, aki hosszú évtizedek óta járja a világot ennek a hobbijának köszönhetően. Zárójelben annyit, hogy ebben az egyéni számban a fél évtizedes versenyzői múltammal csupán a 780 volt a legjobb helyezésem a világranglistán, jelenleg pedig – mivel a mostani tudással egyelőre még nem érdemes külföldre utazgatni – nem férek be az ezerbe sem. Viszont vegyes párosban egy tavalyi mallorcai MT-100-es megmérettetésen majdnem sikerült az elődöntőbe kerülnünk és az ottani ötödik helyezéssel már feljuthattam a világranglista legjobb harmincasok táborába (persze csak pár hónap erejéig).
S a lényeget nem győzöm hangsúlyozni, miként az élet egyéb területén is tapasztalhatjuk: minél többet áldozunk e népszerű sport fortélyainak elsajátítására, annál inkább rájövünk arra, hogy milyen keveset tudunk! Szóval a fejlődés szinte végtelen és korlátlan.
Terhes János barátommal párosban viszont közel voltunk a bronzéremhez, mivel a második szettben háromszor is küzdhettünk a kiegyenlítéséért, amelyet tie breakben (a nem teniszező olvasónak rövidítésben) sajnos elveszítettünk – a különben abszolút pszihés mérkőzésen.
A felvezetőben említett névadó Pintér Marie egyébiránt Marie Neumannová néven látta meg a napvilágot 1946. augusztus 16-án. Profi tenisz karrierje1969- ben kezdődött, és csupán három évvel később megnyerte a floridai WTA tornát, majd az 1974-es Francia Nyílt teniszbajnokságon egészen a negyeddöntőig jutott. 1981-ben megszerezte második WTA címét is, ezúttal Tokióban győzedelmeskedett. Profi karrierje során olyan legendás neveket győzött le, mint Billie Jean King vagy Martina Navratilova.
Emlékeztetőül lehozzuk az elmúlt esztendőről írt tudósításunkat abban a reményben, hogy aki hasonló megszállottként netán eddig nem tudott/hallott ezen lehetőségről, az a főszervező Szenior Tenisz Szövetség (SZTSZ) honlapján érdeklődhet illetve minden információt megkaphat: https://www.aktivpihenes.hu/mozaik/vilagklasszis-teniszezok-keszthelyen/
Szalay Attila
Hazánkban ez évben már harmadjára lépett életbe a vörös kód riasztás a rendkívűli hőség miatt, s ezen belül is Csongrád...