JUBILÁL (200 ÉVE SZÜLETETT) JÓKAI MÓR

Mikszáth Kálmán szerint Arany és Petőfi mellett Jókai Mór volt a harmadik hegycsúcs a magyar irodalomban. Úgy gondoljuk, nagyon megérdemli a megemlékezést. Anno a tanulmányaink kezdetén örömmel forgathattuk kötelező olvasmányként is remekműveit….

Jókai Mór 1825-ben látta meg a napvilágot Komáromban, és azt is tudjuk, hogy már kilencévesen verseket írt, amelyekből kettőt a lapok is lehoztak. Petőfi Sándorral Pápán, a tanulmányai során ismerkedett meg és mély barátságot kötöttek. Később azonban összezördültek, mert Jókai édesanyja mellett Petőfi sem helyeselte, hogy Jókai a nála nyolc évvel idősebb színésznőt, Laborfalvi Rózát veszi el feleségül, és mindennek hangot is adott.

 Jókai hajthatatlan maradt, és az idő őt igazolta: édesanyja idővel megszerette a menyét, a házaspár pedig harmincnyolc évig, Róza haláláig élt együtt. Részben feleségének, Laborfalvi Rózának is köszönheti, hogy a levert szabadságharc után nem esett bántódása, de egy ideig csak Sajó álnéven jelenhettek meg az írásai (a Sajó álnevet édesapja juhászkutyája után vette fel). Termékeny és ünnepelt szerző lett belőle, anyagilag sem volt gondja. Ennek jeleként

a Svábhegyen volt nyaralója, amelyről így írtak az újságok: „Igen csinos parkja van, ritka szép rózsákkal s a legfinomabb dinnyékkel bővelkedik.” Az utóbbi nem meglepetés, ugyanis Jókai, a világhírű Zsolnay-gyár tulajdonosához, Zsolnay Vilmoshoz hasonlóan rajongott a különböző dinnyékért. Ha tehette, a nyaralójában a rózsáit és a dinnyéket gondozta, de a lovait és teheneit is sokszor ő etette. Sőt, egy időben még gyapotot is termeltek a földjén. 

1868-ban találkozott először Erzsébet királynéval, méghozzá a Budavári Palotában, egy udvari estélyen. Sisi tudta, kit mutatnak be neki, mivel kifejezetten szerette Jókai könyveit: „Régen óhajtottam önt személyesen megismerni. Műveit régóta ismerem, azok között legszebbnek tartom Kárpáthy Zoltánt.” Jókai Mór válaszában udvariasan fogalmazott: „Háromszoros tisztelője vagyok: mint királynőnek, mint nőnek és mint irodalmunk pártolójának.” Később is találkoztak, akkor Jókai azt ajánlotta Sisinek, töltsön több időt a Balatonnál, mert nagyon szép. A válaszában a királyné elmondta, Gödöllőn és a budai Várban is remekül érzi magát: „Itt van ez a várkert, amihez hasonló semmi királyi palotának nincsen. Itt örökké szabadnak érzi magát az ember.”

Jókai Mór 1869-ben pisztolybárbajban vett részt azzal a Pulszky Ferenccel, akit ebben az évben neveztek ki a Nemzeti Múzeum igazgatójává. A párbaj során harminc lépésre álltak fel a felek, Pulszkynál volt az első lövés joga. A pisztolya csődöt mondott, Jókai azonban nem élt a lehetőséggel, és a fegyvertelen embert látva levegőbe sütötte ki a pisztolyát. A párbajban így senki nem sérült meg, tíz évvel később viszont majdnem végzetes balesetet szenvedett. Egy

ökrös szekeret előzött a hintója, az ökrök azonban megzavarodtak, és lelökték a hintót az útról. Jókai kiesett, a hintó pedig rázuhant. Mikor levették róla, kiderült, csak az egyik lábát fájlalta, szerencsésen megúszta a balesetet.

Majd 1882-ben Ferenc Józseffel is találkozott. Az osztrák császár és magyar király megjegyezte, hogy elolvasta a beszédet, amelyet a pesti Petőfi-szobor átadásánál

mondott Jókai. „Nagyon szép volt” – mondta Ferenc József. A király évekkel később az iránt érdeklődött Jókainál, hogy miért a Svábhegyen van a nyaralója? A népszerű szerző kifejtette, remek a levegő és „mi ott a kolerától sem félünk”. Jókai amúgy a legjobb viszonyban Rudolf trónörökössel volt, aki rajongott a könyveiért. Olyannyira, hogy mikor megjelent a Bálványosvár című kötete, az első példányt személyesen vitte el a trónörökösnek. Mikor 1886-ban meghalt Jókai felesége, Laborfalvi Róza, Rudolf trónörökös levélben fejezte ki együttérzését. Rudolf még ebben az évben felkérte Jókait, hogy legyen a szerkesztője

Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozatnak. Az író elvállalta, és mikor 1889-ben Rudolf tragikus körülmények között elhunyt, Jókai a következőket mondta szomorúan a lapoknak: „A magam részéről nagy súlyt helyezek arra, hogy a munka, amely a megboldogult nevéhez fűződik, tökéletes legyen.”

Erzsébet királyné 1898-as halála után is tollat ragadott, és megírta, életének egyik legszebb jutalma volt, hogy személyesen találkozhatott a királynéval, aki a gyermekét, Mária Valériát is bemutatta neki. Jókai idős korában elvette feleségül a nála jóval fiatalabb Nagy Bellát, aki első feleségéhez hasonlóan szintén színésznő volt. A jelentős – ötvenöt év – korkülönbség általános nemtetszést váltott ki az emberekből, főleg Jókai nevelt lánya, Jókai Róza tiltakozott. Egyébként 1904-ben, hetvenkilenc éves korában hunyt el az írófejedelem. A pályatársak közül többek között Mikszáth Kálmán is írt nekrológot, amelyben így fogalmazott:

„A negyvenes évek nagy nemzedékéből három hegycsúcs emelkedett ki: Petőfi, Arany és  Jókai. Most az utolsó is eltűnt, árnyéka elvonult a halhatatlanság fönséges boltíve alá, ahová csak azok léphetnek, akik vagy olyat cselekedtek, amit érdemes megírni, vagy olyat írtak, amit érdemes elolvasni.”

Nyugodj békében, Jókai Mór!

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék