Jó munkát cserkészek!

A világ legnagyobb ifjúsági mozgalma a cserkészet a múlt század elején született Robert Stephenson Smyth Baden-Powell lovassági tábornok kezdeményezésére. A magyar cserkészet az 1910-es években indult útjára. A második világháború szocializmust építő rendszere által 1948-ban beszüntetett szervezet a rendszerváltáskor, 1989-ben újjászületett. A Magyar Cserkészszövetség országos elnökével, Dr. Kovács Adorján cserkésztiszttel beszélgettünk a cserkésszé válása indíttatásáról és az ifjúsági mozgalom céljairól, mindennapjairól.

-Miként lett cserkész és hogyan került a szervezet élére?

-Mátyásföldön születtem, ahol nagyon aktív cserkészközösség van a plébánián. A bátyám és nővérem kitaposta előttem az utat a nagyszerű társaságba. Első élményem a cserkészettel az volt, amikor a szüleimmel együtt mehettem a bátyámért a nyári tábor végén, ahol elvarázsolt a sátrakban lakó fiatalok vidám csapata. Hétévesen csatlakoztam a piarista rendet megalapító szerzetes, Kalazanti Szent József nevét viselő cserkészcsapathoz. Végig jártam minden lépcsőjét a cserkész életnek. Őrstagként kezdtem, majd őrsvezető lettem, voltam rajvezető és csapatparancsnok is. Ezzel párhuzamosan kiképzőként, képzésvezetőként részt vettem vezetőképzésekben. Három évvel ezelőtt az ötödiktől nyolcadik osztályosig terjedő cserkészkorosztály nevelésére fókuszáltam. Két éve bekerültem a hat tagú elnökségbe, ahol a munkánkat tanácsadók segítik. Mindannyian önkéntesen, a szabadidőnkben végezzük ezt a feladatot. Én szerencsés vagyok, mert rugalmas munkaidőben dolgozó villamosmérnök vagyok, a cserkészeti tennivalóimat döntően esténként és a hétvégén látom el.

– Milyen erkölcsi iránymutatást ad a cserkészet 2024-ben és milyen egyházhoz, párthoz kötődik a mozgalom?

-Cserkésznek lenni egy meghatározott értékrend szerinti életformát jelent, amely vallási alapú. A cserkészfogadalom és köszönés felemelt jobbkezének kinyújtott három középső ujja jelképezi kötődésünket, sőt vállalt kötelezettségeinket Istennel, hazánkkal és embertársainkkal szemben. A magyar cserkészet sajátossága a Jó munkát! köszönés. Minden cserkész tudatosan végrehajt naponta egy “jótettet”.

A cserkészmozgalom jellemzően a 6-22 éves korosztály számára nyújt cserkész nevelési programot (bár a korhatárok országonként változnak). A közösség az értékrendje mentén felelős állampolgárokat formál, akik képesek kiállni és tenni egy jobb világért, a családjukban és a társadalomban. A nevelési programból kilépve a cserkészek vezetői szolgálatot vállalnak csapatukban vagy a Magyar Cserkészszövetség szervezetének más szintjein, illetve felnőttcserkész-közösségeket alkotva élik meg és erősítik egymásban a mozgalom értékrendjét.

Azért is tud a legnagyobb ifjúsági világszervezet lenni a cserkészet, mert országtól függően az adott kultúrában gyökerező valláshoz kötődik a spirituális töltet. A magyar cserkészet ennélfogva keresztény alapokon nyugszik, de különlegessége, hogy ökumenikus mozgalom, tagjaink között van katolikus, evangélikus, református, metodista, baptista, adventista is. A cserkészet ezek mellett kiemelkedően ökocentrikus, valamint megkülönböztetett figyelmet fordít a magyar kultúra és történelem hagyományainak őrzésére, ápolására.

Összegezve azt mondhatjuk, hogy a cserkészmozgalom egy önkéntes, pártpolitikától független, vallásos ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül. A keki színű egyenruhánk jó eszköz többek között a társadalmi egyenlőtlenségek elfedésére.

-A magyar cserkészet csak országhatáron belül működik?

-Nem. Magyarországon a cserkészet legfőbb szervezete a Magyar Cserkészszövetség. Ezen kívül a határon túli magyaroknak vannak saját cserkész szervezeteik: Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség, Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Vajdasági Magyar Cserkészszövetség, Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata. Működik továbbá a második világháború után emigráns magyarok által alapított Külföldi Magyar Cserkészszövetség. Informális kapcsolatban vagyunk egymással a Magyar Cserkészszövetségek Fórumán keresztül. Anyaországiként fontos számunkra, hogy a lehető legtöbb támogatást megadjuk a magyar ajkú cserkésztestvéreink számára.

-Milyen rendszerességgel, milyen szervezeti egységekben működik a cserkészet?

-Komolyan építünk a szabadban végzett elfoglaltságokra, többek között a táborozásra, erdei és vízi életre, túrákra és sportra, ami az éves munkákat megkoronázó nyári táborozásokon csúcsosodik ki.

A legkisebb szervezeti egységünk az azonos nemű és korú gyerekekből alakított hat-nyolc fős őrs, amelynek vezetője, az őrsvezető a tagoknál 4-5 évvel idősebb, vezetői képesítéssel rendelkezik. Az őrsök hetente tartanak változatosnál- változatosabb testi, lelki, szellemi, társas és érzelmi épülést szolgáló foglalkozásokat. Ez a működésünk alapja. Néhány őrs rajt alkot, képzett, felnőtt rajvezetővel, aki felelős a rajtagok neveléséért. A rajok csapatba tömörülnek, amelynek élén szintén kiképzett felnőttkorú csapatparancsnok áll. A középfokú szerveket, a cserkészkerületeket kerületi elnökség irányítja.

-Beszéljünk a táborozásról és annak költségeiről.

– Mint mondtam, az éves munkánk megkoronázása a 9/10 napos nyári táborozás, egyszere 50- 100- vagy 150 gyermek számára. A lurkók sátrakban laknak, patakban, vagy fürdősátorban fürödnek, latrinát használnak és az asztalaikat maguk építik kötözéses technikával. Van éjszakai őrség, zászlófelvonás, reggeli torna és tábortűz, meg sok játék, móka kacagás, a komoly programok mellett. Sokat túrázunk s van, ahol evezünk, járjuk az erdőt, mezőt, ismerkedve a természet csodáival. Az adott tábort mindig egy adott téma (keretmese) köré építjük fel. Ami például lehet a magyar történelem egy eseménye, a honfoglalás, vagy a Trianon történései különböző módon feldolgozva.

Alkalmasint magyar cserkészek is eljuthatnak több nemzetiségű nemzetközi táborokba, de van olyan is, hogy külföldi vagy határon túli magyar őröket látnak vendégül táboraikban a csapatok. A legjelesebb esemény a Dzsembori, vagyis a Cserkészek Világtalálkozója, amire négyévenként kerül sor. Hazánkban 1933-ban gyűltek össze a világ cserkészei Gödöllőn.

A nagycsaládosok, vagy szegényebb sorsúak táboroztatásáról a többi gyermekek szülei úgy gondoskodnak, hogy másfél gyereket fizetnek be. A költség rendkívül méltányos, a hasonló időtartamú, bejárós gyermektáborok díjának felébe, ha kerül. Utazással tejes ellátással átlagosan egy tíznapos tábor 30-35 ezer forint volt idén. Ezen a nyáron az MCSSZ-en belül 177 tábort szerveztek meg önkénteseink, összesen 12.993 résztvevővel. Ezen felül külföldön pedig közel 250 cserkészünk vett részt táborozáson.

-A cserkész világszervezet, így a magyar szövetség is az éves tagdíjakból fedezi döntően működésének kiadásait. A VIII. Nyugat-alföldi cserkészkerület 144. sz. Kossuth Lajos cserkészcsapatának két raja Cegléd általános iskolából verbuválódik. A helybéli cserkészeknek főként az öko programjai támogatása érdekében nemrégiben jött létre, döntően egykori cserkészekből a Cserkész Segítő és Támogató Egyesületet Cegléden. Céljuk, a környezet szebbé tétele és ebbe a tevékenységbe a cserkészeket is szeretnék bevonni. Hazánkban civil szervezetek gyakran segítik a cserkész csapatokat?

-Igen. Sok csapatunk mellett, mögött van különböző civil egyesület, alapítvány, amelyek vagy pályázatok eredményeként anyagiakkal, tárgyi javakkal, vagy rendezvények szervezésével, helyi érdekeltségű szervekkel való kapcsolattartással segítik a cserkészeket. Hála és köszönet illeti a munkájukat!

Kőhalmi Dezső
Fotó forrása: MCSSZ

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék