Intelligens emberek a mesterséges intelligenciáról

Átvette az uralmat az Általános Mesterséges Intelligencia (AMI)? Vagy történt, AMI történt? Miért (NEM) veszítjük el az állásunkat? Ezekről a kérdésekről cseréltek eszmét az Infotér Egyesület által meghívott szakértők.

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a gépek már nem csak az összeszerelő üzemek állandó lakói, hanem képesek zenét komponálni, regényeket és verseket írni emberi beavatkozás nélkül! Ez már nem fikció és a távoli jövő, hanem a jelenünk.
Az Infotér Egyesület nemrégiben tartott Szakmai Napján megkísérelték a lehetetlent: segítő kezet nyújtani a vezetőknek és döntéshozóknak, hogy megértsék és megtanulják kezelni ezt az új helyzetet, hiszen a fejlődés és innováció mind a társadalom, mind pedig az ipar szereplőinek elengedhetetlen.

Mi a legfontosabb különbség az emberi és a mesterséges intelligencia között?

Az emberi és a mesterséges intelligencia közötti legfontosabb különbség az, hogy az emberi intelligencia biológiai alapokon nyugszik, míg a mesterséges intelligencia programozott algoritmusok és számítógépes rendszerek által működtetett technológiai megoldásokon alapul.
Az emberi agy rendkívül komplex és többfajta feladatot tud végrehajtani egyszerre. Az emberi intelligencia képes megérteni és feldolgozni a nyelvet, kreatív gondolkodásra és problémamegoldásra, adaptív döntéshozatalra és az érzelmi élet kezelésére is. Az emberi agy nagyfokú rugalmassággal rendelkezik, és képes alkalmazkodni és tanulni új környezetekhez és helyzetekhez.

A mesterséges intelligencia rendszerek csak azokat a feladatokat tudják végrehajtani, amelyekre programozták őket, és nem rendelkeznek a biológiai agy rugalmasságával. A mesterséges intelligencia általában nagy mennyiségű adatfeldolgozásra, mintázatfelismerésre és döntéshozatalra képes, és számos területen alkalmazzák, mint például a játékokban, a képfelismerésben, az autonóm járművekben és a robotikában.
Az emberi és a mesterséges intelligencia közötti másik fontos különbség az, hogy az emberi intelligencia több dimenziós tapasztalati világra épül, míg a mesterséges intelligencia csak a rájuk vonatkozó adatokra támaszkodik. Az emberi agy érzékelői, mint az érintés, hallás, szaglás, ízérzékelés és látás, közvetlen kapcsolatot tartanak fenn a külvilággal, míg a mesterséges intelligencia csak a rájuk vonatkozó adatokra támaszkodik.

Az AI forradalma: Kinek lesz barát, kinek lesz ellenség?

Néhány hónappal a chatGPT, és más általános mesterséges intelligencia (AMI) jellegű alkalmazások megjelenése után minden szakértő azt találgatja, vajon milyen hatást gyakorol ez a társadalomra, iparra, közigazgatásra vagy éppen a civil szférára. Sokan már kongatják a vészharangot és arra figyelmeztetnek, hogy minden technikai csoda, amit az ember megalkotott, rossz kezekben nem azt a célt szolgálja, amiért létrehozták. Szabályozási kérdés ez? Egyáltalán szükséges szabályozni vagy ezzel már rég lemaradtunk?

A rendezvény a téma hazai szakértőinek krémjét vonultatta fel. Az előadók Dr. Feldmann Ádám (PhD, adjunktus, Alkalmazott Adattudományi-és Mesterséges Intelligencia Csoport vezetője, Pécsi Tudományegyetem), Rab Árpád (jövőkutató), Dr. Csapó Ádám (kutató, Óbudai Egyetem, MyndsAI), Schin Lotár Csaba (mesterséges intelligencia COE vezető, OTP Bank iparági cég képviselője), Farkas Lóránt (Technológiai és Biztonság munkacsoport társvezető, MI Koalíció), valamint Kondé Bálint, (Adat és Mesterséges Intelligencia megoldás szakértő, Microsoft Magyarország) voltak. A moderátor pedig Szani Ferenc, Infotér oktatási szakértője volt.

Megvizsgálták az esetleges szabályozási lehetőségeket és feltárták azokat a tényezőket, amelyek forradalmasíthatják a munkavégzést, az információhoz, tudáshoz fűződő viszonyunkat és a mindennapi életet. Végül kitértek az AMI etikai, morális kérdéseire is és megnézték, hogy lehetséges-e bármilyen bizalom a felhasználók és az AMI között, vagy miképpen akadályozzuk meg, hogy ne állandósítsa a kirekesztést és a diszkriminációt.

Sok-sok kérdés…

Nehéz meghatározni az „intelligencia” fogalmát. Az emberi és a gépi intelligencia egészen más alapokra épül.
A mesterséges intelligencia programok sikerének két fontos kérdése van: az egyik a „jóság” a másik a „felhasználói bizalom”. Valójában egyiket sem egyszerű elérni. Mitől „jó” egy információ? Az önvezető autók például jelentősen csökkentik a baleseteket, hamarabb érünk el a célállomásra, és csökken a légszennyezettség. Igenám, de az emberek jelentős része szeret vezetni, és nehezen fogadja el, hogy ne ő, hanem egy számára ismeretlen erő vezesse az autót.

Ez persze csak egy kiragadott példa a sok közül. A lényeg, hogy ma már nem csupán a sci-fi irók fantáziájában létezik a mesterséges intelligencia, hanem legalábbis a szabadon használható megoldások, mint például a chatGPT – bárki számára is elérhető.

Szabó Szilárd

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék