Harminc esztendeje, 1996 szeptemberében második alkalommal látogatott Magyarországra II. János Pál pápa. A lengyel egyházfő személye akkor már világszerte ismert és nagy tekintélyű volt. Közel huszonhét éves pápasága alatt történelmi korszakokat ívelt át: tanúja, sok esetben pedig alakítója volt Európa és a világ jelentős változásainak. Karizmatikus személyisége nemcsak a katolikus hívekre, hanem vallási és nemzeti hovatartozástól függetlenül emberek millióira hatott.

Karol Józef Wojtyła 1920. május 18-án született a Krakkó közelében fekvő Wadowicében, mélyen vallásos lengyel családban. Gyermekkorát azonban korai veszteségek árnyékolták be: kilencéves korában elveszítette édesanyját, néhány évvel később pedig szeretett bátyja, Edmund is meghalt. Édesapjával ketten maradtak. A megpróbáltatások, a hit és az emberi szenvedéssel való korai találkozás egész életére, későbbi papi és pápai szolgálatára is mély nyomot hagytak.
II. János Pál pápa 1996. szeptember 6-án érkezett Magyarországra. A Ferihegyi repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula miniszterelnök, Gaál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint a kormány és a Magyar Katolikus Egyház képviselői fogadták. A hivatalos üdvözlésben külön hangsúlyt kapott a magyar államiság és a kereszténység ezeréves története, valamint az a kapcsolat, amely Szent István király és az Apostoli Szentszék korába nyúlik vissza.
A Szentatya útjának egyik kiemelkedő állomása Pannonhalma és Győr volt. Pannonhalmán a bencés közösség ünnepi alkalommal fogadta, majd a főapátság bazilikájában közös vesperásra került sor. Várszegi Asztrik főapát szavai jól kifejezték azt a lelki várakozást, amellyel a magyar katolikus közösség a pápát fogadta: imádságot kértek a múltért és a jövőért, valamint megerősítést a Krisztusba vetett hitben.
Győrben II. János Pál pápa magyarul szólt a hívekhez. Szavai különös jelentőséget kaptak, hiszen a magyar történelem és a keresztény örökség megőrzésére hívta fel a figyelmet. Arra biztatott, hogy kitartsunk a jó keresésében, és akár áldozatok árán is őrizzük és gyarapítsuk nemzetünk lelki értékeit. A közelgő kétezredik keresztény évfordulóra utalva úgy fogalmazott, hogy ez gondviselésszerű alkalom lehet a magyar nemzet hitének megújítására.

A pápa magyar szavai, a hívek szeretetteljes fogadtatása és azokon a szeptemberi napokon átélt közös imádság maradandó emléket hagytak. II. János Pál nem csupán egyházfőként érkezett Magyarországra: olyan emberként, aki történelmi tapasztalatával, hitével és személyes közvetlenségével közel tudott kerülni egy egész nemzethez.
Harminc év távlatából különösen is értékesek azok a pillanatok, amikor a Szentatya Győrben és Pannonhalmán a magyar emberekhez fordult. Üzenete ma is időszerű: a múlt értékeinek megbecsülése, a hit megőrzése, a jó keresése és a jövőért való imádság olyan örökség, amely nem veszít jelentőségéből az idő múlásával.
1996 szeptemberének emléke így három évtized után is velünk él. II. János Pál pápa látogatása a magyar történelem és a katolikus közösség emlékezetének olyan fejezete maradt, amelyre hálával és tisztelettel tekinthetünk vissza.
Kölcsei Tamás