GOLDMARK KÁROLY ZENEKÖLTŐ

Goldmark Reuben Keszthelyen a Festetics grófok szolgálatában állt, és a zsidó hitközség kántora volt. Családjával a Festetics uradalomhoz tartozó épületben lakott, a közelben volt a zsinagóga, mellette az imaház és az iroda. Fia Goldmark Károly 195 éve, 1830. május 18-án született. Keszthely őrzi a híres zeneszerző emlékét, a kastélyparkban mellszobra áll.

Károly csak négyéves volt, amikor a sok gyermekes család a Sopron melletti Németkeresztúrra költözött, és az apa az ottani felekezet kántora és jegyzője lett. A nehéz anyagi körülmények miatt csak a legidősebb fiú taníttatását tudta az apa fizetni, a gyermek Károly libapásztorkodással segítette a családot. Zene iránti fogékonyságát felismerve a zsinagóga egyik énekese ismertette meg a hegedűvel. A 12 éves fiú a soproni Zeneegyesületben kezdett hegedülni tanulni. Sokszor gyalog tette meg az utat a Soproni-hegyek lábánál fekvő otthona Németkeresztúr (1899-óta Sopronkeresztúr, ma Deutschkreutz) és Sopron között. Sopronban látott először színházi előadást, hallgatott zongora- hangversenyt. Féltestvére támogatásával négy évig a Bécsi Konzervatórium növendéke volt. Az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcban önkéntesként vett részt, a szabadságharc után Sopronban, majd Győrben színházi zenészként működött. 1850-ben rövid időre visszatért Sopronba, ekkor ismét az Ógabona téri kis szobában lakott.

Két évig Budán, majd 7 évig bécsi színházi zenekarokban játszott. Ebben az időben kamaradarabokat komponált. Első sikeres szerzői hangversenye 1857- ben volt Bécsben, majd Pesten is nagy sikert aratott. Bécsben telepedett le, és élete végéig ott volt állandó lakhelye, de elismert zeneszerzőként néhány alkalommal visszatért Sopronba, – ahogy visszaemlékezésében írta: „egzisztenciám szülőhelyére”. Nemzetközi sikert az 1865-ben bemutatott Sakuntala című nyitánya hozta meg. A vallásos családi háttér miatt az Ószövetségi Bibliában leírt történetet, – amikor Sába királynéja meglátogatta a bölcs Salamont, – jól ismerte. Lehetséges, hogy eredtiben is olvasta, vagy Károli Gáspár fordításában:

„A Sába királyné-asszonya hallotta Salamonnak hírét és elment hozzá, hogy megkísértse őt nehéz kérdésekkel. Bejöve Jeruzsálembe igen nagy kisérettel, tevékkel hozott fűszereket, sok aranyat és drágaköveket ajándékba, és Salamon elé ment és szólt vele mindenekről, amelyek a szívén voltak. És Salamon megfelelt neki mindenre”. (Királyok I. könyve 10:1-4)

Bécsben megismerkedett Salomon Hermann Mosenthal íróval, és az általa írt „A Sába királynője” szövegkönyvével. Az egzotikus, 4 felvonásos nagy opera a beteljesületlen szerelemről mesél, és a varázslatos kelet világába röpíti nézőjét. A gyönyörű Sába királynőjének leírása megragadta Goldmark érzékeit, mert egy tanítványának szépségére emlékeztette. A szép tanítvány hatása és bibliai ismeretei alapján Goldmark Károly is dolgozott a szövegen. A bibliai tárgyú, szerelmi háromszög történetben a szeszélyes Sába királynő elcsábította Salamon fiatal hadvezérét Aszádot, aki egy főpap lánynak Szulamitnak jegyese volt. A bölcs és igazságos Salamon elkergette Aszádot a sivatagba. Hatalmas vihar tört ki, és az igaz szerelemnek tragikus vége lett, Aszád Szulamit karjai között halt meg.
A Mosenthal – Goldmark: Sába királynője 4 felvonású zenedráma ősbemutatója március 10-én, Bécsben volt. A darab Goldmark első műve volt az opera műfajban, és ez a magyar származású zeneszerző számára meghozta a világhírt. Ez volt a legismertebb és legtöbbször játszott műve, amit a következő évben a pesti Nemzeti Színházban is nagy sikerrel adtak elő. Ezt az operát még Goldmark életében kilenc nyelven, a világ 30 operaházában mutattak be. Sajnos napjainkban műveit jobban ismerik Amerikában, Japánban vagy Izraelben, mint itthon.

Goldmark zenéje egyik „iskolához” sem köthető, konzervatív, de kísérletezik disszonáns hangzatokkal is. Ezt változatos művei bizonyítják: Falusi lakodalom szimfónia 1876, Hegedű verseny 1877, azután kamarazene, kórusművek és dalok bizonyítják tehetségét. A német és francia romantika, Wagner és Mendelssohn hatottak rá, de nem másolta őket. Halálának 100. évfordulóján, 2015-ben, Budapesten a Margit szigeten A Sába királynője előadásával, Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum gazdag Goldmark-anyagának kiállításával emlékeztek meg. A kiállításhoz kapcsolódva dr. Károly Róbert egyetemi tanár, zeneszerző, karnagy magával ragadó előadást tartott életéről, zenéjéről. Előadását Kóczán Péter segítségével soproni középiskolásoknak is megszerveztem. Ő mondta: „Goldmark legnagyobb érdeme, hogy az első magyar operaszerző, aki világsikert aratott, mégpedig, A Sába királynője című operával. Aztán hozzátette, hogy Erkel Ferencet azért ismerik kevésbé külföldön, mert az ő operái a magyar történelemhez kötődnek, csak mi, magyarok értjük meg.
Operáinak zenéjét német nyelvű szövegkönyvekre komponálta, de műveiben magyar kötődése is felfedezhető, például a Zrínyi címmel írt szimfonikus költemény, néhány darabjának verbunkos dallamai, Magyar ábránd című zongoradarab stb.

Goldmark Károly 80 éves korában így írt magyar gyökereiről: – „Hatvankét éve élek Bécsben, németekhez is számítom magam. Szeretem is beérésem és kialakulásom e második otthonát, amelynek mindazt köszönhetem, ami vagyok, és amit jelentek. De mindez nem oltotta ki a szülőföld iránt érzett erős, mélyen gyökerező érzelmeimet. Kiszáradt, elcsontosodott szívnek kell lennie annak, amelynek a rög, amelyen bölcsője állt és boldog gyermekkorának édes emlékei nem drágák. Ebben az értelemben megőriztem szülőhazámhoz való hűségemet.” Az idén 110 éve, 1915. január 2-án hunyt el Bécsben. Goldmark Károly az ottani zsidó temetőben nyugszik.

Szalay Csaba

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék