Egy város, két ország

A Duna két partján, két országban elterülő város szlovák és magyar önkormányzatai és idegenforgalmi szakemberei egyre sikeresebben munkálkodnak azon, hogy a korábban a helységeken Győr, vagy a Tátra felé utazókat megállítsák és bemutassák nekik nagyszerű látnivalóikat. Nem véletlen a szlogenjük: Komárom határtalanul jó.

A hajdan gazdag kereskedelmi városba hozták le a Vágon a tutajosok a rengeteg fát a Tátrából, és a szerb hajóépítők hajói Bécsbe és a Földközi tengerre is szállították a sokféle árut, közöttük tömérdek gabonát. Az ideális kereskedelmi központ csak cirka 100 kilométerre található Bécstől, Budapesttől és Pozsonytól.
A helység már a római korban is Pannónia katonai erődítménnyel védett települése volt, a Duna jobb partján található. későbbi Komáromot a honfoglalás idején alapították. Az első cölöpvár nyomait megtalálták a Duna és a Vág csücskében, ahol az öreg vár épült. Mátyás király idején virágzó város volt. A király, aki szívesen vadászott a környéken és az asztalára nemegyszer került a Dunából fogott viza is. A város sikertelen török ostromára 1594-ben került sor, majd ennek után kezdődött meg a komáromi erődrendszer fokozatos kiépítése. A jobb parti településrészek védelmére épült erődök ezután fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is, amely során három ütközetre is sor került a Habsburg Birodalom és Magyarország csapatai között. A délceg Klapka György várkapitány az Aradi fegyverletétel után is sokáig tartotta a várat, végül a védők menlevelet kaptak és megúszták a vagyonelkobzást is. A komáromi Jókai Mór szépséges felesége, Laborfalvi Róza szerzett az ura nevére egy menlevelet Klapkától, pedig nem is harcolt a védők sorában
A geológiai törésvonal mentén található várost két ízben is földrengés sújtotta, de Mária Terézia nem törődött annak helyreállításával. Ám amikor Napóleon elfoglalta Bécset I. Ferdinánd osztrák császár és magyar király a komáromi öreg várba menekült udvartartásával és kincstárával. Az uralkodó itt döntötte el, hogy egy 200 ezer főt befogadó erődrendszert épít a megerősített vár köré. A Monostori Erődöt és a Csillag erődöt 1850 és 1872 között építették. Készültek bástyák is. A tájba besimuló, földdel borított „Láthatatlan” erődök a Dunát és az Öreg várat védték ágyúikkal. Észak-Komárom öreg vára elé is épült egy erőd bástyákkal, vizesárokkal. Ám a teljes körfal nem készült el, mert az elöltöltős ágyúkat a sokkal nagyobb erejű hátultöltős ágyúk cserélték fel, amik ellen már az erődök nem tudtak ellenállni.
A Trianoni Békeszerződés Észak Komáromot Csehszlovákiához kapcsolta, a horthysta hadsereg csak rövid időre tudta visszacsatolni a felvidéket. A város kettészakítása a második világháború után megpecsételődött. A déli Komáromban az erődök az 1945-től 1991-ig tartó szovjet megszállás ideje alatt a város a szovjet déli hadseregcsoport állomáshelye volt. Észak Komárom várát 1968-tól 1991-ig szintén a Vörös Hadsereg vette birtokba.

Dél-Komárom
A Dél-Komáromnak is nevezett magyarországi település három helység egyesüléséből létrejött húszezer lakosú járási székhely. A Kisalföld keleti szélén elhelyezkedő város fontos közúti és vasúti csomópont. Közúton az Erzsébet híd, vasúton a Komáromi vasúti összekötő híd kapcsolja össze a Szlovákiához tartozó Komárommal, illetve Érsekújvárral.
A Duna jobb partján állt a Római Birodalom egyik jelentős határvárosa, Brigetio. A török hódoltság ideje alatt a Duna jobb partja elnéptelenedett, Komárom pedig a királyi Magyarország végvárává vált. A város sikertelen török ostromára 1594-ben került sor, majd ennek után kezdődött meg a komáromi erődrendszer fokozatos kiépítése. A jobb parti településrészek védelmére épült erődök ezután fontos szerepet játszottak az 1848–49-es szabadságharcban is, amely során három ütközetre is sor került a Habsburg Birodalom és Magyarország csapatai között. A bal parti városrészt az első világháborút lezáró, 1920-ban elfogadtatott trianoni békeszerződés elszakította Magyarországtól. Itt húzódott az új csehszlovák–magyar határvonal, és ekkor indult meg a déli városrész valódi fejlődése is. A város megosztottsága a második világháborút követően is megmaradt. Az 1945-től 1991-ig tartó szovjet megszállás ideje alatt a város a szovjet déli hadseregcsoport állomáshelye volt.
A Magyar Királyság idejében a település neve eredetileg Új-Szőny volt, amelyet csak 1896-ban egyesítettek a Duna bal partján fekvő Komárommal. A római katonaváros romjai fölött épült Szőnnyel pedig csak 1977-ben egyesült.

Dél-Komárom látnivalói

Komárom legfőbb nevezetessége a várost körülölelő erődrendszer, mely az UNESCO világörökségi javaslati listán jegyzett. A hozzá tartozó Monostori erőd különösen fontos szerepet tölt be a város kulturális életében, az állandó kiállítások mellett hagyományosan itt rendezik meg a Nemzetközi Amerikai Autó Fesztivál, de több ízben adott helyet a Komáromi Napoknak is. A Monostori erőd Közép-Európa legnagyobb újkori erődje, 1850 és 1871 között épült. Az erőd 25 hektár területet foglal el. A lőterekkel együtt 70 hektáros területű. Az épületek alapterülete 25 680 négyzetméter, helyiségeinek szám 640. Korának legfejlettebb haditechnikai elvei alapján épült. Az erőd megépítését követően egy évszázadon át a magyar honvédség katonagenerációit szolgálta
A négyágú csillagot formázó Csillagerőd elődje 1586-ra épült meg, mai formáját 1870-re nyerte el. Az Öregvárhoz vivő hidat védte. 2015-19 között teljesen felújították. A múlt év őszén nyitották meg az erődben az Európában is egyedülálló gipszmásolat gyűjteményt, amit a Szépművészeti Múzeumból szállítottak ide át. Az alkotások a kiemelkedő antik és reneszánsz kori európai szobrok, domborművek másolatai, amelyek negatívját viasszal másolták le. Döbbenetes a nagy római császárok, vagy a Dávid -szobor fejének, valamint a milói Vénusznak s a Laokoón szoborcsoportnak a kézközeli látványa. A múzeumpedagógiai foglalkoztatóban gyakran kézműveskedhetnek az idelátogatók.
A belvárosban található termálfürdő, illetve a város határán felépült vízparti szabadidőpark minden évben számos látogatót vonz. A gyógyfürdő a hajdani római kori település Brigetio nevét őrzi. A fürdőben számos gyógyászati kezelés vehető igénybe. Található egy beltéri és két kültéri gyógymedence, A területen található jakuzzi, több szauna. Van fedett és szabadtéri úszómedence és élménymedence is. A szállodák olcsók és jókora kempinget is üzemeltetnek. A WF Szabadidőparkban játszóterek, kondigépek és horgásztó várja a vendégeket. Kényelmes elhelyezést kínálnak diákoknak felnőtteknek a különböző méretű faházak. A nyári hónapokban remek szórakozást nyújtanak a medencéik, csúszdáik.
Komáromban, a városháza alagsorában található dr. Juba Ferenc magyar tengerészettörténeti kiállítása. A Bécsben élő egykori hajóskapitány és hajóorvos gyűjtőmunkája eredményeként. A Klapka György múzeum 1995-ben nyílt meg. Itt látható Komárom római kori történetét bemutató állandó kiállítása. Ami mellett időszaki kiállítóterem is működik. A múzeum legnagyobb gyűjteményi egysége a régészet, nagy részét a Szőnyből származó római kori leletek adják. A Komáromi kenyérmúzeum egy egyedülálló szakmúzeum, melynek a Monostori erőd ad helyet. A kiállítás Magyarország sütőipari értékeit mutatja be kronológiailag, és főbb tájegységek szerint.
A helységben található hazánkban az egyetlen lovasszínház.
Ki ne hagyja a Jánoska Cukrászdát, ahol megkóstolhatja a tulajdonos Sztracsek Ádám mestercukrász által megalkotott a 2018. év Országtortáját a fahéjas, diós Komáromi kisleányt és még számos finomságot, például az Aranyribiszkét.

Észak-Komárom látnivalói
Észak-Komárom vagy Révkomárom város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál terül el. Járási székhely és 33 927 fő lakosával a Nyitrai kerület harmadik legnépesebb városa Nyitra és Érsekújvár után. A szlovákiai magyarság legfontosabb kulturális és politikai központja. A város fontos gépipari (hajógyártási) központ, valamint forgalmas dunai árukikötő. A magyarországi Komárommal közúton az Erzsébet híd, vasúton a Komáromi vasúti összekötő híd kapcsolja össze. Komárom 2004 óta egyetemi város is, itt alapították meg első szlovákiai magyar nyelvű egyetemként a Selye János Egyetemet. Komárom legfőbb nevezetessége a várost körülölelő erődrendszer, amely szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján.
A Dunán átívelő híd lábánál a város híres szülöttének Lehár Ferencnek a szobra köszönti az érkezőket, a róla elnevezett parkban.
A városnézést a Klapka téren lévő 17. században épült barokk Zichy palotánál érdemes kezdeni. Az egyik szárnyában látható Dunamenti Múzeum gyűjteményének. Ahol a XIX. század elején bálokat és színi előadásokat is rendeztek. Fellépett ott többször is a kor leghíresebb színésznője Dériné Széppataki Róza. A tér másik érdekessége a neoreneszánsz stílusban épült városháza. Klapka tér 1. sz. alatt található. A neoklasszicista építészeti stílus legjellegzetesebb emléke Komáromban a Városháza épülete, a toronyóránál óránként és huszár trombitálja el a Klapka-indulót. A tér közepén Klapka György szobra áll. Itt található a város leghíresebb étterme a Klapka Étterem, amelynek jeles étkét a Komáromban született íróról nevezték el Jókai bablevesnek, amit itt tejföllel és a kovásszal készült kenyérrel tálalnak fel máig.
Az Európa-udvar egy különleges építészeti együttes, amely tervei a komáromi Európa Ateliér építészeitől származik, stilizált formában mutatja be Európa egyes részeinek építészeti stílusait. A történelmi városkapuk magyar királyok nevét viselik.
A több erődítményből, bástyákból álló komáromi erőd a legnagyobb és a legjelentősebb műemlék a maga nemében egész Szlovákiában. Öreg és új erődből és bástyarendszerből áll. komáromi erőd a legnagyobb és a legjelentősebb műemlék a maga nemében egész Szlovákiában. a felújított VI. Bástyában a Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma római lapidáriumának (éremgyűjteményének) kiállítása található.
Észak-Komáromban is található termálfürdő és aquapark. Különleges programot kínál a saját kezű csokikészítést lehetővé tévő Chocomaze gyár.
Kőhalmi Dezső

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék