ÉDESAPÁK, NAGYAPÁK NAPJA

Az Apák napját minden évben június 3. vasárnapján ünnepeljük, ez évben június 21.-re esik. Ez egy nagyon szép meghitt alkalom lehetne, – ha Magyarországon is általánossá válna. Ezen a napon az édesapák, nagyapák és a dédapák szeretetét, támogatását és gondoskodását köszönhetik meg a gyerekek, unokák, dédunokák.

Az apák részvételéről a gyereknevelésben a szintén kereső-munkát végző anyák is hálásan emlékezhetnének meg párjuknak, hogy az ünnep megtartása természetessé váljon. Az ünnep kezdeményezője Louise Smart Dodd volt, akinek az özvegy Édesapja, Jackson Smart Dodd az Egyesült Államok Washington államában egyedül nevelte fel hat gyermekét. A hálás gyermekek édesapjuknak szerették volna ezt megköszönni és javasolták az Apák Napja évenkénti megünneplését. Az első Apák napját 1910-ben tartották, az Egyesült Államokban jelenleg is elfogadott ünnep.

Magyarországon az apa és gyermek szerető, gondoskodó kapcsolatát még régebbi időpontra tehetjük: Benedek Eleknek hat gyermeke (három fiú, három lány) és tizenkét unokája volt. Apa mesél című mesekönyve 1888-ban jelent meg és a meséket esténként 4 éves Marczi fiának mondta el. A „nagy mesemondó” rövid meséket, verseket és képeket tartalmazó könyve olyan sikeres lett, hogy legidősebb fia felnőttként már apja könyvének 6. kiadását jelentette meg.

Benedek Elek székely író, Erdélyben Kisbaconban 1859. szeptember 30-án Benedek János és Benedek Marcella fiaként, parasztcsaládban született, és 1929. augusztus 17-én szülőfalujában, az akkor már Romániához tartozó Kisbaconban halt meg.

Olyan székely ember volt, aki 1921-ben a Trianoni békeszerződés után – amikor nagyon sok erdélyi maradt Magyarországon, vagy menekült haza, az Óhazába Magyarországra -, Ő visszatért Erdélybe, erősíteni az otthon maradottakban a magyarságot. Pedig Budapesthez is sok szál kötötte, a Tudomány Egyetem Bölcsész karát itt végezte, majd Budapesten telepedett le, újságíró, szerkesztő, író, és az Országgyűlés tagja lett. Budapesten a Kálvin téri református templomban 1884. július 29-én feleségül vette Fischer Máriát.

Az 1988-ban megjelent APA MESÉL c. könyvében a 4 esztendős Marczi fiának, később a még kisebb Jankónak és kislányának Aranyvirágnak elmesélt történetek jelentek meg. Az életből vett eseményeket mesélte, amelyek megtörténhetnek a kisgyermekek életében is, és a gyermeki problémák megbeszélése lelki egyensúlyt, nyugodt alvást biztosítana a kicsiknek.

A mesék a nyulacskákról, kis cicáról, fecskékről, és a mama betegségéről szólnak, de felhívják a figyelmet a családi ünnepekre is. De különbözik a 2 kötetes, közel 1.500 oldalas, 2016-ban, a Szukits könyvkiadónál megjelent Benedek Elek összes meséi c. tartalmasabb inkább idősebb gyerekeknek szóló történetektől.

Benedek Elek úgy gondolta, hogy amint a házat is alulról kezdik építeni, azonképpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul a gyermeknél kell kezdeni. Később már az unokáknak mesélt és unokái kedvéért írta a „Nagyapó mesél Évikének” c. kötetet és az „Öcsike nagyszerű gondolatai” című művet is. A történetek rövidek és csattanósak.

Sajátos szép magyar stílusával kiemelkedik a korszak gyermekirodalmából. Gyermekei iránt megható féltést, aggodalmat fejezi ki az 1896-ban Budapesten megjelent Testamentum című könyve. A könyv lefényképezett példánya a Győri Népkönyvtár tulajdona volt, és a II. V.H. -ban lebombázott épület romjai alól került elő. Ha jogutód könyvtár igényli, szívesen átadom az értékes könyvet.

Az 1. részt az elsőszülött Marczi fiának írta: „Ne félj, nem akarok még meghalni, szeretném még megélni azt a pillanatot, melyben szárnyadra eresztlek. Majd elolvasod, a végrendeletemet, ha nagy leszel.” Vagyonról nem rendelkezett, csak pár könyv marad utána. Előnye volt a városban felnővő fia előtt az, hogy falun született, és gyermek éveit mezőn mesélő, nótázó parasztok között töltötte. Ezért tanácsolta: „az egész ember az, kinek könnyű a toll, s nem nehéz a kasza.” Legidősebb fia, Marcell (1885-1969), valóban követte apja példáját egyetemi tanár, író, irodalomtörténész lett. A Biblia ismerete családjában általános volt, ezért csak utalt a szamaritánusra, aki megkönyörül a kirabolt, félholt utason, akin nem segített sem a pap, se a Lévita, (Lukács 10:30-37). Erre hivatkozva, a tanácsa már nagyon is székely: „Könyörüljetek rajtam, de ne kérdjétek, paraszt vagyok-e vagy nemes, keresztény-e vagy zsidó. Vegyetek úgy, amint vagyok. Szeressetek, ha van bennem szeretni való, vessetek meg, ha van bennem megvetni való. De ne legyetek az őseimre kíváncsiak, mert ők alszanak, porladoznak régen. Az egyiknek gránit jelöli emlékét, a másiknak egyszerű fejfa, de porrá lesz mind a kettő!”

A 2. részt a 7 éves Jankó fiának írta: „Úgy tetszik nekem, a betű iránt nincs nagy
hajlandóságod, de a kezed rááll a faragásra. Ezért, ha a törvény-kötelezte iskolát elvégezted, és sem kedved, sem tehetséged a tanulásra, beadlak asztalos-inasnak. Nincs abban semmi szégyelni való, légy büszke rá, hogy olyan pályára mész, a hol talpig ember válhatik belőled.” Azt a pénzt, amit a manapság oly rettentő drága iskoláztatásra, s ezen felül még a tanárok megvesztegetésére is szánnék, félretenném és ha már önálló iparos leszel odaadom, „ezt a pénzt a te számodra takarítottam meg, kezdj vele valamit!” „S fogadván vendégeket ünnepi lakománkra, boldogan, büszkén mutatok rád: János, az iparos fiam.”

A 3. részt Aranyvirágnak, Marikának, édes, kicsi lányának írta: A női nem gyászos végzete, ha szép vagy, körül zsongnak a férfiak, mint a virágot a méhek. De én látok körülötted üres fejű, s még üresebb szívű, de gonddal öltözködő ifjakat, akik, majd sajnálkoznak: „de kár, hogy szegény!” Aranyvirág azt válaszd, aki azt mondja: „Kisasszony én szeretem Önt. Nem a szépségének – a lelkének lettem rabja. Nem ígérhetem, hogy élete gond nélkül való lesz oldalamon, de ha úgy tudna szeretni, mint én szeretem önt, aggodalom nélkül adhatja nekem kezét!

Az unokák közül Benedek István lett író. Mint elmeorvos legismertebb könyve a több kiadásban, több nyelven megjelent „ARANYKETREC Egy elmeosztály élete” című könyve. De legszórakoztatóbb, egyben legelgondolkodtatóbb regénye a CSINEVA, amiből megtudhatjuk mi történik a főhőssel, itt Európában, ha elhatározza, nem fog hazudni.

APÁK NAPJÁN este zárják el a TV-t és az apukák és meséljenek a kicsiknek. Szebb álma lenne a gyerekeknek, de az Édesapáknak, Nagyapáknak, Dédapáknak is.

Dr. Véghelyi Klára

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék