Dr. Szalay Attila: Felső-Stájerország gyöngyszeme – Präbichl

A télkedvelők körében közismert, hogy Ausztria a világ legnagyobb síhatalma, azt viszont – legalábbis a tapasztalatom szerint – kevesebben tudják, hogy a magyarok legkedveltebb régiója. A rendszerváltás után még a legközelebbi Semmeringbe utazgattak a téli sportok szerelmesei, ám érthetően – a zsúfoltság okán – egyre nyugatabbra tolódtak desztinációink. Az viszont meglepte baráti társaságunkat, hogy gyakorlatilag csak magyarokkal találkoztunk úgy a különböző szolgáltatások igénybe vételénél, mint a sípályákon. Előre leszögezhetjük: Präbichl-hez akár egy nap is elegendő, hiszen a hegyeshalmi határállomástól mintegy három órán belül kényelmesen már célba is érkezhetünk.

A közepes méretű síkomplexum legfontosabb paraméterei: hat sílift, húszkilométeres pályarendszer és közel hétszáz méternyi szintkülönbség (1116–1796 m). A Polster hegy csúcsára egy negyven éves egyszemélyes (tányéros) lifttel nosztalgiázhatunk, de természetesen kényelmesebben is feljuthatunk a Panorama Quattro ülőfelvonóval.

A völgy szemközti hegyoldalán a négyüléses lift (Grübl Quattro) ugyan kétszáz méterrel alacsonyabb végállomással landol, de onnan három irányba is startolhatunk. Egyébiránt 6 km a kék, 11 km a piros és 3 km a fekete színnel minősített siklási lehetőség e régióban. Végeredményben minden tudásszinttel érdemes ide eljönni, mivel vannak lankás gyakorlópályák, kezeletlen buckás lejtők, legfelül a fahatár felett egészen jó szűzhavas részeket lehet találni, de a carvingosoknak illetve snowboardosoknak is megfelelő szélességű pályák állnak rendelkezésre.

Következésképpen igazi családbarát e helyszín, ahol a gyerekeknek hangulatos gyakorlóteraszt építettek „törpierdővel és bukfencmezővel”. Kipróbálhatjuk a villanyfényes egy kilométeres szánkópályát, vagy elmehetünk sífutni a környéken. A kicsik úgynevezett hómobil expresszel három pontra vonatozhatnak, a legutolsó állomásra (Érchegy) tíz euróért. Egyébiránt az Alpfox síiskola oktatói köre zömében magyar profi szakemberekből áll. A bátrabb felnőtteket 62 eurótól helikopteres sízés csábítja, de lehet siklóernyőzni és kutyák vontatta szánkázásban részt venni. Az utóbbi esztendőkben egyre több a sítúrázó minden sícentrumban, ami ugyan nagy fizikai megpróbáltatás a lifteket nélkülöző műfajban, ám bárhová eljuthatunk az alpesi élményekért.

Egyébként az egyik legolcsóbb itt a sízés, hiszen a felnőtt bérlet 36 euró, míg a gyerekeké ennek a fele – nekik a szezonbérlet 125 euró, míg a nyugdíjasoknak 375 euró. A Leoben szomszédságában, a híres szerpentines vasérchegy árnyékában található korrekt síkomplexum – egyelőre még nem zsúfolt – hangulatos és varázslatos helyszín az egyik leghóbiztosabb a tartományban, amely ezúttal április harmadikáig várja az érdeklődőket speciális mikroklímájával.

Szalay Attila

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék