CSIPESZ, GYÓGYSZER, SEBÉSZET
Az orvostudományban, gyógyításban, ápolásban gyakran használt magyar szavak, és a többi, mint például a bonckés, csipesz, fehérje, fogász, ízület, kórtan, műtő stb. szavak Dr. Bugát Pál nyelvújító munkájának köszönhetőek. A XIX. században amikor Magyarországon a közép és felsőfokú oktatás kizárólag német nyelven folyt, Bugát Pál a Pesti Egyetem Orvos Karán magyarul tartotta előadásait.
Diplomatának nem lett volna jó, mert mikor az hátrányt jelentett, származásáról így nyilatkozott: „Minden Atyámfia, parasztember volt, parasznak lennem a büszkeségem.” Pedig szülei már Gyöngyösön iparosként éltek, apja szabó volt. Fiuk Gyöngyösön 1793. április 12.- én született, Pesten 160 éve, 1865. július 9-én halt meg. Elemi és Középiskoláját is Gyöngyösön végezte, majd jogot tanult az Egri Líceumban. Nehéz anyagi körülmények között, nélkülözve, de kiváló eredménnyel végezte orvosi tanulmányait a Pesti Egyetemen 1811-1816-ig. Orvos doktor lett 1818-ban, szemész mester (szemész szakorvos) 1820-ban, egyetemi tanársegéd 1819-ben. Több felvidéki városban főorvosként dolgozott, majd 1824-ben már a Pesti Egyetem Orvos Kar Sebészeti Tanszékén professzorrá nevezték ki, élettant, kórtant és gyógyszertant adott elő. A Magyar Tudományos Akadémia 1830-ban rendes tagjává választotta. A kolerafertőzés idején 1831-től a járványügyi intézkedések felelőse volt. Az 1841-ben létrehozott Királyi Magyar Természettudományi Társulat alapító tagja, szervezője és első, és még további két alkalommal elnöke volt. Bugát Pál, Toldy (Schedel) Ferenc orvossal adta ki Orvosi Tár néven, az első magyar nyelvű orvosi folyóiratot.
Budán „Természettudományi szóhalmaz” címen jelent meg, Bugát Pál 20 év munkájának eredményeképpen, 40.000 szót tartalmazó magyar nyelvkönyve a tudományban használt latin, német, francia és angol szakszavak magyarosítása. Szótárát az 1835 – 1848-ig uralkodó V. Ferdinánd magyar – cseh királynak ajánlotta. A „Jóságosnak” nevezett, testileg gyenge, nem józan eszű fiú, akit apja Ferenc király ki akart zárni a trónöröklésből, de az elsőszülöttség jogán mégis trónra lépett Habsburg uralkodó valószínűleg nem fogta fel a könyv jelentőségét, de uralkodói kegyként gyémánt-gyűrűt ajándékozott Bugát Pálnak. Ez az ajándék, 1844-ben – mikor a hatalmat ténylegesen Metternich W. herceg gyakorolta, – felerősítette az irigyek, és a Habsburg ellenes érzelmű emberek kritikáját. 1848. április 4.-én az országgyűlés felterjesztette törvényjavaslatát, mely szerint a nemeseken kívül az értelmiségi foglalkozásúak is szavazati jogot kapnak. Az 1848-49-es Szabadságharc idején Magyarország főorvosává nevezték ki, ezért 1850-ben megfosztották állásától, nyugdíj-jogosultságától. Visszavonult és nyelvújítással, nyelvek tanulmányozásával foglalkozott. Nem mindegyik magyarosított szava volt elfogadott, ezért is sok kritika érte.
Támogatást csak Vörösmarty Mihálytól kapott, aki az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc bukása után, Habsburg ellenes magatartása miatti üldözésben is mellette állt. Bugát Pál az orvosi hivatását példamutatóan, akarattal, szorgalommal gyakorolta egész életében.
1850. december 23-án a Magyar Tudományos Akadémiával együtt, a Természettudományi Társulat is megkezdhette működését. 1861-ben Bugát Pált, harmadízben kérték fel az elnöki tisztre, 4 évig töltötte be, amikor betegsége miatt lemondott. A Kiegyezést és I. Ferenc József és Erzsébet 1867. június 8-i koronázásával együtt járó amnesztiát már nem érhette meg.
Tóth Zita Klára
Forrás: Emlékkönyv a K. M. Természet-tudományi Társulat Félévszázados jubileumára. Budapest 1892.
Related Posts Title
Rekreátor magazin. Alapítva 2006. |
