Budapesten a világ legjobb szenior teniszezői

A Körmöczy Zsuzsa emlékverseny a világbajnokság mellett a kontinens-bajnokságokkal azonos szintű viadal Budapesten, amely a Földünk legnagyobb fedett pályás Masters avagy Senior  (ITF MT1000-es) találkozója. Merthogy a Raffael Nadal fővédnökségével Mallorcán megrendezett évenkénti összejövetel pedig, a nyílt salakpályás kategória legnagyobbja – az évente mintegy félezer megrendezett versenyek sorában.

A tenisz az egyik legnépszerűbb és legegészségesebb sportág, ezért érdemes a témát röviden közelebbről is elemezni!!! Természetesen a rendszeres testmozgás önmagában is védi a szívet és az érrendszert, ám egyes sportágak gyakorlásától tíz évvel tovább élhetünk a kutatók szerint – jelesül a tenisz által. A testmozgás hasznos segítség a betegségek megelőzésében: csökkenti a túlsúlyt, valamint a szív- és érrendszeri rendellenességek (mentális problémák) kialakulásának kockázatát is. Sőt, helyreállítja a vérnyomást, de segít legyőzni az alvászavart is.  A tudósok már azt is górcső alá vették, melyik sportág a legeredményesebb. A kutatások tanúságai szerint az aerob mozgásformák a legjobbak az egészségvédelem szempontjából. Az általános javaslat szerint pedig heti minimum 150 perc alacsony intenzitású vagy 75 perc intenzív mozgásra van szükség az érrendszer védelméhez. A kansasi Saint Luke’s Health Center tanulmánya szerint az említett betegségek megelőzésére a leghatásosabbak az ütős sportok, amelyek még a kerékpározást, a futást és az úszást is megelőzik. Számításaik szerint a tenisz egészen pontosan 3 tized híján – tíz évvel hosszabbítja meg az életet!!!

Nem véletlen tehát, hogy Földünk mind az öt kontinenséről érkeztek “pontvadászok”- újra hangsúlyozva: sok hajdani profi bajnok, egykori és jelenlegi szenior világelső tette tiszteletét Budapesten. A világ egyik legrangosabb fedett pályás szenior teniszversenye február első hetében emlékezetes lesz sokunk számára! Összegezve a lényeget: csaknem félezer játékos adta le a nevezését az egyéni és páros versenyszámokra közel negyven országból, közöttük számos egyéni és  párosban világbajnoki címmel is rendelkező! E tény önmagában is hírértékű, amire a fővárosunk méltán lehet büszke a rendezők és résztvevők mellett…

Egyébiránt a profik sorából sokan vélekednek ekképpen a 30-90 év közötti korosztályban versenyző szeniorokról: „lelkesek, imádják a sportágat, örülnek, ha játszhatnak, ha társaikkal találkoznak. Sugárzik belőlük, hogy jól érzik magukat. Függetlenül attól, hogy mi a meccsük eredménye. Természetesen győzni akarnak, küzdenek, de a találkozók végén szívesen ülnek le a büfében egy jót beszélgetni, kortyolgatni. Egyértelmű, hogy fontos nekik e közeg. Kell a társaság, s a teniszezéssel – tudatosan vagy sem – azt erősítik az érintettekben: az együttlét életminőségüket emeli illetve élettartamukat növeli.”

Pedig az efféle versenyeken ritkán van pénzdíjazás illetve támogatás, mindenki saját maga fizet az utazásért, a szállásért és az étkezésért. Tehát önmaga teremti elő a nevezési költségeket. Mégis, szerte a világban egyre többen kapcsolódnak be a szeniorok World Tennis Masters Tour sorozatába – tulajdonképpen nekik is van kontinens bajnokságuk, sőt világbajnoki vetélkedőjük egyaránt. Egyébiránt a világranglistájuk  minden korosztályban tetten érhető ugyanúgy, mint a profiknál. Ráadásul a hajdani/korábbi sztárok közül mind többen csatlakoznak a színvonalában is tiszteletet parancsoló szenior mozgalomhoz.

Az ITF Masters/Seniors Tour egy nemzetközi teniszverseny sorozat, amely minőségi és élvezetes versenyélményt nyújt a 30 évnél idősebb játékosoknak. Mintegy hetven nemzetből közel 30 ezer regisztrált játékosa van a sorozatnak, akik évente több, mint félezer versenyen mérhetik össze tudásukat. A sorozat csúcspontja az éves világbajnokság, amelyet három helyszínen, s három különböző korcsoport számára rendeznek: fiatal időskorúak (young seniors 35-45 éves korig), időskorúak (seniors 50-60 éves korig) és a szuper szeniorok (super seniors 65-90 éves korig). A világbajnokság végeredményeit (egyéni és csapat szinten is) folyamatosan frissítve ranglistán jegyzik – miként az aktív profikat is.

Röviden a névadóról is illik megemlékeznünk! „Jaj, de aranyos kislány! A copfja nagyobb, mint az ütője!“ Ilyen, és ehhez hasonló kiáltások fogadták a tizenhárom és fél éves kislányt a Budapesti Lawn-Tennis és Korcsolya Egylet (BLKE) budai tenisztelepén, anno 1938-ban egy idénynyitó versenyen. A kupát szimbolizáló Körmöczy Zsuzsa azonban nemcsak copfokba rendezett hajviseletével aratott feltűnést. Az épp Magyarországon versenyző amerikai Gracyn Wheeler – az aktuális világranglista 3. helyezettje – rögtön az első fordulóban megismerkedhetett az ifjú tehetség varázslatos ütéseivel. A legendák szerint az apró leányka futballistának készült. Órákig rugdosta a labdát nagyapja balatonföldvári nyaralójában, sajnos azonban az 1920/1930-as években női futball Magyarországon még nem létezett. A szomszéd házban viszont három teniszpálya is működött. Nyaranta, öt órakor kezdődött a földvári páros parti, amelyet az időközben futballista álmainak búcsút mondó fruska a világért sem mulasztott volna el. Tizenhatodik születésnapján (1940. augusztus 25-én) a magyar bajnokság döntőjében legyőzte a korszak legendás játékosát, Somogyi Klárit. A bakfis akkor már sportos rövid hajat viselt, s a tenisz sortot csinos rakott szoknyára cserélte. Rakett és rakott, ez volt akkortájt a teniszhölgy divat. Zsuzsi nagyszerű játékával a magyar válogatott – a Közép-európai Kupa elődöntőjében – végeredményben 3:2 arányban legyőzte a címvédő Olaszországot, ám a németországi döntőn azonban a legjobb magyar teniszező „útlevélnehézségek“ miatt nem vehetett részt! Szerencsére most már elárulhatjuk: a döntő mérkőzésről Zsuzsi származása miatt és nem útlevele okán maradt távol. Egyébiránt a legjobb magyar női teniszező az 1940-es években nemhogy versenyeken nem indulhatott, de klubedzéseken sem vehetett részt! Bármily furcsa, a régi szerelem, a futball azért segített. Az FTC „származásilag korrekt“ labdarúgói a velük baráti sportkapcsolatot tartó, lassan felnőtté váló ifjú hölgyet egy-egy külföldi mérkőzésük után teniszlabdákkal látták el. Sőt a klubvezetés azt is megengedte, hogy olykor Sárosival vagy Toldival teniszezzen is egy kicsit! Utóbbit lenyűgözte a kislány gömbérzéke, akiről így nyilatkozott : „Zsuzsi egy kis teniszlabdával úgy dekázott, hogy az egy profi fradista NB I-es játékosnak is becsületére vált volna. Arról nem is szólva, hogy természetesen teniszben jól elverte az egyébként kiválóan játszó zöld-fehér focistákat is. Nos, idővel aztán ennek is vége lett, Zsuzsi a német megszállás idején „Pintér Klára“ álnéven élete legnehezebb mérkőzését is megnyerte. Születésének 93. évfordulóján különben utcát neveztek el Körmöczy Zsuzsáról, a Roland Garros bajnokáról. A Vasas pasaréti sportközpontjának szomszédságában, a Radna utcából nyíló lépcső kapta meg a francia nemzetközi torna 1958-as győztesének nevét. Egyébként a hősünk Budapesten hunyt el, s a Farkasréti Temetőben nyugszik – sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2012-ben).

Igazi logisztika a verseny zökkenőmentes lebonyolítása – nyilatkozta Erdei Csaba, aki a Magyar Szenior és Szabadidős Tenisz Szövetség elnökeként valamint a verseny egyik “mindeneseként” sokak segítségével szervezte a találkozót. Az úgynevezett szokásos/hagyományos Players Partyra több százan érkeztek a Mercury Hotel dísztermébe, ahol Bibók Tamás főtitkár és Lukács Andrea mindenes szervező tolmácsként is besegített a fogadásba. A csapatmunkára nagy szükség volt, hiszen adódott, hogy valaki a hivatalos szállóból startolva a Feneketlen tó melletti Park Teniszklub pályán vívta reggeli egyéni meccsét, ám a délutáni párosra már a külső pesti Ázsia Center szomszédságában levő MiniGarros sátrában kellett  játékra jelentkeznie. A szóban forgó Körmöczy kupa kereken egy hetes programként – nem eltúlozva illetve hazabeszélve – valódi világesemény volt fővárosunkban. A versenybíró és az egyik főszervező Beöthy Bernadett–nek és az egész csapatnak kijár a maximális elismerés. A versenyigazgató Szávai Tibor a két hazai tenisz szövetség vezetőségének tagjaként szorgoskodott, olykor mindannyian aktív versenyzőként is – persze  ha nagy ritkán megtehetik.

Végül kicsit statisztikázzunk: számok nélkül kerekítve a külföldiek jöttek el bő   háromnegyed arányban, így a trófeák zöme érthetően nem a magyarok tulajdonába került.  Mindenesetre ha csak egy személyt szabadna megemlíteni a nyugdíjas korosztályunkból, akkor az Fuchs Anna nevét jelentené. Ugyanis az egyéni kategóriájában a dobogó csaknem legmagasabb fokára állhatott (persze az ezüst is szépen csillog), ám vegyes párosban már az arany dukált neki. A hajdani magyar ifjúsági válogatott profi versenyzővel szerencsémre több alkalommal is sikerült edző meccseken játszani, akinek a tanácsait jó volna adaptálni – a még kezdő amatőrnek számító – fél évtizedes versenyzői tapasztalataimat illetően. Érdekességként megjegyzem: az egyik amúgy két szettes meccsen mindegyik páros 6:1-re győzött egymás ellen, s a mérleg nyelvén a döntetlen utáni rövidítést 10:8 arányban nyerte egy  spanyol-magyar páros. Gondolom, a ritka eredményhez nem szükségeltetik különösebb kommentár. S talán ahhoz sem, hogy az egyes mérkőzések időtartama elég nagy intervallumban ingadozik a tudás függvényében. Konkrétan az alapban két szettes meccsek fél órától kezdve akár négy óráig is eltartottak. Míg a mérvadó szervák sebessége – ugyan ritkábban, de 200 km/óra sebességgel is landolhatnak a hajdani profik jóvoltából.

Epilógusként:ahogy mondani szokás, egy ekkora világversenyen leginkább a részvétel a fontos. Természetesen akit a konkrét eredmények is érdekelnek, azok a sportág szakmai médiumában (www.totaltenisz.hu) sokkal részletesebb információkat kaphatnak az egy hetes megmérettetésről… 

Szalay Attila

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék