A párizsi léghajós familíából származó Louis Godard kapitány működtette anno a pányvás léggömböt, amely 1896. április 29-én emelkedett először a magasba (12-14 utassal). Mindössze három ezüstforint ellenében 500 méteres magasságba emelte a kalandvágyó hölgyeket és férfiakat.
A jelenleg üzemelő léghajó, mint kilátópont a Garten Studio által 2016-ben készített tájépítészeti tervpályázat részeként valósult meg, ötlete a Városliget tervezője, Heinrich Nebbien koncepciójában is már helyet kapott. Nebbien a park tervezésekor a Városliget keleti határában meg akarta őrizni a természetes magaslatot, s ezt a részt kilátódombbá alakította át.
A május eleje óta működő Ballon-kilátó visszaidézi a nebbieni víziót. A városligeti Ballon-kilátó egy talajhoz rögzített, hatezer köbméternyi héliumgázzal töltött léghajó, amely szabadtéri liftként működik. A fővárosunk egyik látványossága nem hagyja el le- és felszállóhelyét, nevezetesen a Mimóza-dombot. A ballon öt perc alatt éri el a maximálisan elérhető 150 méteres magasságot, majd öt percet kapunk a festői körpanoráma gyönyörködésére és újabb öt perc alatt térünk vissza a kiindulópontra.
Tiszta, szélcsendes idő esetén Budapestet és környékét megcsodálhatjuk madártávlatból. A bátor utasok láthatják a Széchenyi Gyógyfürdő sakkozóit, a Hősök tere látogatóit. A Ballon-kilátó fedélzetén a pilótával együtt legfeljebb 30 utas szállítható. A hat éves kor feletti kicsik és nagyok egyaránt átélhetik a repülés élményét.
A hőlégballon tervezésekor kiemelt hangsúlyt fektettek a biztonsági előírások betartására, így annak minden eleme megfelel az EASA (European Aviation Safety Agency) szabványának. A rendszer szélsebesség- és iránymérővel, környezeti hőmérsékletmérővel, kupolanyomás jelzővel és töltőgáz hőmérsékletmérővel is rendelkezik. Természetesen a ballon csak megfelelő időjárási körülmények között emelkedik fel.
A ballon formája és színvilága Szinyei Merse Pál Léghajó című festményét idézi.
Szinyei Merse Pál egyik legeredetibb, a konvencióktól legtávolabbra került képötletének inspirációjául sógora, Probstner Béla 1878-ban tett léggömbös utazása szolgált. Innen ered a mű alapcíme is, miszerint „Probstner Béla búcsút int Sárosnak”. „Festményén így lett a nehézkedési erőt legyőzni képes léghajó lebegése egyben az emberi gondolatok szárnyalásának és művészi szabadságnak a szimbóluma.” (Szinyei Merse Anna). Szinyei Merse Pál egyébként komolyan érdeklődött a technikai újítások iránt : akadémiai évei alatt – egyebek mellett – a repülőgép összeállításával is megpróbálkozott…
Noszály-Szalay
Apró zörejek az éjszakai csendben, egy egy szívdobbanás Elmélázva régi szerelmek illatátsodorja ide a nyári szélÉs megrémülök fogom e érezni...