E címen jelent meg a közelmúltban Záruba Károly Valér második kötete, amelyhez a Könyvjelzőre c. verse felvezetőként jogosan ide illeszthető – íme:
„Itt van az új, írásos vétkeim összegezése,
Még nem kőbe, de már – egyelőre – papírba bevésve.
Nézzük, mit hoz a kép a borítón, s tetszik-e végre!
Jobbra egy ingás óra; idős, s mosolyogva zenélget,
Balra a cézium-űzött, új atomóra kevélyebb.”
Az alábbiakban közzé tesszük a kötet belső- és a fedlapon lévő recenziót Kutasi Horváth Katalin író és költő jóvoltából.
Záruba Károly Valér igényes nyelvezete, olykor régiesnek ható, különleges szóalakjai mindig egy különös poétai világba varázsolnak minket. Ezúttal nemcsak az eklogák, az időmértékek szépen hangzó közegébe kalauzol, s nemcsak a nyelvi – néhol a hangnemében is könnyed – játékosság, a virtuóz ritmikusság és a rímek által hat ránk, de elgondolkodtató prózái is felrepítenek egy különös, néhol fájóan szép, elégikus szférába.
A költő nemcsak ars poeticáját osztja meg, de beavat sokszor az alkotás folyamatába, bepillantást enged saját versműhelyébe is. Tanúi vagyunk, ahogy kételyei lassan bizonyossággá válnak, miközben akár alliterál, s az ön- és egyben az olvasót is megszólító sorai erőteljesen hatnak ritmikailag-tartalmilag ránk, hisz megérintenek minket.
Van, hogy a bölcselkedő jelleg kerekedik felül, máskor emlékidéző, vagy egy-egy eseményt, a mindannyiunk életét meghatározó napi történést ragad meg, s az aggodalom, a kritika, a vallomásos jelleg, a meghittség, az elfogódottság, a nosztalgia is megjelenik az életből, a saját emlékeiből vett hangulatképekben, jelenetekben. Míg olykor görbe tükröt mutat a mának, leleplezi a felszínt. Meghitten emlékezik meg a barátairól. Ragaszkodik az élet csodájához. Lét-szín-terei által megismerhetjük lelki színtereit is. Korképei néha kórképek. A környező világ dőrének, időnként kegyetlennek hat, de megőrzi benne magát tisztának.
Prózái (is) arról árulkodnak, hogy a víz szerelmese, szinte fetisizálja az úszás élményét, finom erotikával, ugyanakkor tisztelettel, vagy épp akaratos haraggal vall róla. Őszinte, önkritikus, elemző. Úgy idézi meg gyermekkorát, hogy azt a nehézségek ellenére is idillikusnak látjuk. Visszatérő – verseiben is megjelenő –
beszédes motívuma a kilenc lépcsőfok.
Trilógiái – főleg az Angyali védelem történetei – a legmegkapóbbak, hol a lágy, hol a feszültséggel teli, drámai hang erősödik fel bennük. Kiemelkedik
líraiságával és „csavarjaival” a Balatoni nász. Egy zenei és mérnöki-tanári karrier is kirajzolódik szemünk előtt. De filozofikus eszmefuttatást is olvashatunk a háború és a béke, valamint a szabadság kérdéséről. Szívvel ajánlom mindenkinek ezt az értékes könyvet!
(Kutasi Horváth Katalin)
Hátlapra – ajánló
Egy igényes nyelvezetű, különleges szóalakokkal tűzdelt írói világba varázsol minket ez a könyv. Poétánk az időmértékek szépen hangzó közegébe kalauzol, olykor nyelve és hangneme is könnyed, játékos, a virtuóz ritmus és rím is gyakran sajátja.
Elgondolkodtatnak a bölcselkedő, néha görbe tükröt mutató, sokszor emlékidéző, meghitt, vallomásos prózák, melyek felrepítenek egy fájóan szép, elégikus szférába. Olvasás közben elidőzhetünk a szerző lelki színterein is, és újra átérezzük: a környező világ néha kegyetlen, de megőrizhetjük benne magunkat tisztának. Lágy, finom erotika is fel- elbukkan a történetek hangnemében.
Az író a víz szerelmese, s egy zenei és mérnöki-tanári karrier is kirajzolódik a novellákból. Záruba Károly Valér úgy idézi meg gyermekkorát, hogy azt a nehézségek ellenére is idillikusnak látjuk. Megkapó trilógiák színesítik a könyvet, filozofikus eszmefuttatást is olvashatunk a háború és a béke, valamint a szabadság kérdéséről.
Szívvel ajánlom mindenkinek ezt az értékes könyvet!
(Kutasi Horváth Katalin)
Az alábbi vágatlan levelet országosan is példaértékűnek gondolom, amelynek korrektségét és őszinteségét személyes tapasztalataim alapján is igazolhatok. Nevezetesen Ottó Péter...