Impresszum

Az Esterházy-hercegek kötődése Fertődhöz

Írta: Rekreátor Magazin 2025. Már. 23. Kultúra

A figyelmes olvasó – legyen az bennfentes fertődi vagy idegen – a címet olvasva rögtön felkapja a fejét. Mert az Esterházy-hercegek – és jócskán voltak közöttük ilyenek – nem Fertődhöz, hanem annak „elődjéhez” ragaszkodhattak. Süttörhöz? De ez sem egyértelmű, noha a József herceg által épített vadászlak igaz Süttör határában volt, de területileg Sarródhoz tartozott. Süttör ? Sarród ? Fertőd? A lényeg az, hogy a hatalmas birtokot magának tudó, dúsgazdag hercegi család több tagja a mai Fertődhöz, annak közvetlen környékéhez igencsak ragaszkodott. Közöttük Fényes Miklós pedig fanatikus rajongással volt iránta. Ha a Fertődhöz kötődő, szerteágazó, a genealógusoknak is fejtörést okozó, ágas-bogas hercegi család nemzedékeit emlegetjük, érdemes egy áttekintéssel kezdeni, egyáltalán kiigazodni a grófi és hercegi címmel felvértezett Esterházyak szövevényes világában.

Nevezetes Esterházy-hercegek

A család első jelentős alakja Ferenc volt (1533-1604), aki az anyjától örökölt galántai birtok jogán először használta a galántai előnevet. Illésházy nádor testvérével, Zsófiával kötött házasságából több gyermek született. Egyik fia, Miklós a fraknói, Dániel a cseszneki, Pál a zólyomi ág megalapítója lett. Fertődöt (=Eszterházát) a fraknói ág érinti közelebbről, hiszen ennek az ágnak egyes tagjai kötődtek a településhez. A fraknói ágat képviselő Miklós előbb bárói (1613), majd grófi rangot kapott (1626), közben vagyonszerző házasságaival (Dersffy Orsolya, majd Nyáry Krisztina) jelentős vagyonát tovább gyarapította. 1626-ban Kismartont és Fraknó várát kapta meg II. Ferdinándtól. Vagyonának gyarapodásával címeinek száma is gyorsan növekedett – melyek felsorolásától hely hiányában eltekintünk. 1621-ben országbíró, 1625-ben nádor lett.

Halálát követően László nevű fia (a „szép gróf”) egy török elleni csatában életét vesztette, így Pál nevű fia (1688-1721) követte a nádori hivatalban. Pál is (apjától »tanulva«) vagyongyarapító házasságokat kötött (előbb rokonával, Esterházy Orsolyával, majd annak halálával Thököly Évával. Így mesés vagyona tovább gyarapodott – előkelő címeinek megszaporodásával, amit a nádori cím után a hercegi cím koronázott meg. Így az Esterházy-családban elsőként ő lett herceg. A mesés gazdagságú hercegnek elsőszülött fia, Mihály lépett örökébe, de örökösök híján őt a testvére (Thököly Éva fia), József (1688-1721) követte. És itt álljunk meg egy pillanatra, itt találjuk az Esterházy-család első tagját, akinek felébredt az érdeklődése »Fertőd« iránt. Igaz, apja, Pál herceg vagyongyarapítása során már korábban (1681) Süttört és annak környékét megvásárolta, de Süttör iránt konkrét (építési) célja nem volt. Említett fia, József herceg rövid élete során egy termetes vadászkastély építésébe kezdett Süttör határában. A kastély építésével Anton Martinelli bécsi kőművesmestert bízta meg, aki egy 20 szobás, kétszintes vadászkastély építésére vállalkozott, szintenként 10 szoba plusz egy díszterem alkotta a vadászkastélyt. A főépület előtt egy díszes parkot hozott létre egy császári kertmérnök tervezésében. Mindez jól jelzi, hogy József hercegnek erős kötődése lett a településhez a kastély megépítésével. Korai halála miatt nem állt módjában élvezni a nagy vadászterülettel övezett vadászkastély előnyeit, az csak fiának, Pál Antal hercegnek adatott meg, akinek egyik kedvenc vadászhelye volt a kastélyt körülvevő erdő, de főleg kulturális, zenei érdeklődésének hódolt (Haydn »felfedezése«).

A magyar Versailles

Pál Antalt halála után a majorátus élén testvére, Miklós (1714-1790) követte. Mielőtt a birtokot átvehette volna, »szegényként«, 1737-ben megkötött házasságát követően az apjától örökölt »szerény« sarródi vadászkastélyban élt ifjú feleségével, tehát fiatal korában»ideiglenesen« e tájon lakott, kötődése már itt kezdett sarjadzni. Az külön fejezetet, talán egész könyvet érdemelne, hogy a pompakedvelő, illetve fényes jelzőkkel illetett Miklós az apjától örökölt szerény vadászkastély átépítésével, bővítésével és zene(Haydn!!!) – és kultúrtörténeti értéket képviselő épületeket létesítésével megteremtette a „magyar Versailles”-t, kortársai és az utókor csodálatát kiváltva. (Erről bőséges ismeretanyag van, szinte már köztudott, így ennek részletezése – helyhiány miatt – fölöslege is lenne.KT).

Szomorú sors Fényes Miklós után

Fényes Miklós fia, Pál Antal (1738-1794) semmilyen hajlamot nem mutatott apja Eszterháza-szeretete iránt. Kismartonba költözve az értékeket a kastélyból Bécsbe és Kismartonba szállította, pusztulásra ítélve a kastélyt és az ahhoz kapcsolódó, messze földön híres kulturális, zenei eseményeknek helyet adó épületeket. A katonai karriert befutó (altábornagy) herceg barbár módon apja híres zenekarát feloszlatta, de életében egyszer (és utoljára) 1791-ben Eszterházára fordult a figyelem, amikor is pazar ünnepséget rendezett főispáni beiktatása alkalmából. Az ünnep pompája apja szellemét villantotta fel. Csak és erre az egyetlen alkalomra, amikor is a parkot több ezer üvegmécsessel világították be, tűzijátékot tartottak, a bécsi udvari opera énekesének szereplése mellett. A pazar ünnepségre a trónörökösön kívül főhercegek, hercegek, európai diplomaták stb. voltak hivatalosak.

A pazar ünnepség végeztével csend ereszkedett a kastélyra, parkra, mindenre. Igaz, egy alkalommal még történt itt egy hercegi esemény, amikor is a kastélyt rútul elhagyó és azt pusztulása ítélő Antal Pál öccse, Miklós Lőrinc 1777-ben Eszterházán tartotta esküvőjét. De egy másik esküvőre is itt került sor, ugyanis Antal herceg lánya, Mária Terézia hercegnő Csáky Ferenc gróffal 1788-ban Eszterházán tartotta esküvőjét.

Fényes Miklós halálával tehát Eszterháza elvesztette a hercegi utódok további életében a jelentőségét, a kastély csendes pusztulása megkezdődött, „a kertek elhagyatva, a játékszínben szénát tárolva”.

A kastély újraéledése

A hosszú évtizedekre elhagyott és élettelen kastély romlását egy időre sikerült megállítani, amikor is IV. E. Miklós (Pál Antal) (1869-1920) szerelmi házasságával (a hercegi család némi ellenzése ellenére) a roppant mód szeretett, elbűvölő menyasszony, Cziráky Margit grófnő érdeklődése Eszterháza felé fordult, amikor Miklós herceg Eszterházát megmutatta bájos feleségének. A bájos grófnő szinte első látásra beleszeretett a család ősi, elhagyott fészkébe, így az ifjú pár Kismarton helyett Eszterházát választotta lakhelyül. Ezzel kezdődött Eszterháza második fénykora. Az esküvőre 1898-ban került sor a hercegprímás palotájának házi kápolnájában. Az ifjú pár ideköltözött, és, főleg Margit grófnő ízlését követve, a kastély rendbehozatala, az elhagyatott park, kert felélesztése lendületet vett. A kastélyépületet műszakilag modernizálták, a kertet kibővítették, szinte mindenbe életet lehelve. Maga a herceg keveset tudott Eszterházán lenni, szinte mindig úton volt a birtokot terhelő adósságok kifizetése, a kastély felújítása, a birtok fejlesztése érdekében. Eszterháza lakhelyül választásában imádott felesége kívánságának teljesítésén kívül az is szerepet játszott, hogy költségmegtakarítási okokból Kismartont, a bécsi palotát és más házakat lezárták, egyedül Eszterháza szolgált lakhelyül. Az igen elfoglalt hercegnek arra is volt figyelme, hogy gazdaságában a növénynemesítési, vetőmagtermesztési munkák is megkezdődjenek. A birtoka konszolidálásával elfoglalt herceg felesége hozományát arra fordította, hogy a kastélyt ízlése szerint renoválják és a park, a kert régi fényében pompázzon. A kastély korszerűsítésének műszaki tervei 1906-ra készültek el. A régi díszes parterre ezüstfenyők, Buxus –, Taxusbokrok kerültek. A grófnőnek szívügye volt egy 20 ezer tőből álló rózsakert létesítése, melynek gondozását egy magasan képzett kertészre (Hulesch Károlyra) bízták Margit grófnő nem csak kedvenc virágaival, ritka rózsakülönlegességeivel foglalkozott, de az egyszerű helyi emberek lelkével is. Köztudott volt róla, hogy érdekelte a helyiek élete. Gyakran tett látogatásokat a kastélyhoz tartozó majorok lakóinál és amiben lehetett segített nekik, illetve gyerekeiknek. 12 csodálatosan boldog évet töltött el az ifjú pár Eszterházán, 5 gyermeknek életet adva. A férje által imádott, mindenki által szeretett grófnő ötödik gyermeke, Bernadette szülése után hamarosan, 36 évesen Eszterházán elhunyt. Eszterházához kötődését jól jelzi az is, végakaratának megfelelően nem a családi kriptában (Kismartonban), hanem ebbe a földbe temették el. Lányát, Bernadettet Eszterházán keresztelték meg. Így ő volt az egyetlen az Esterházyak körében, aki itt született. Az özvegy Miklós herceg haláláig, 1920-ig Eszterházán élt. Halálát követően a kastély kevésbé szolgált lakhelyként, jobbára reprezentációs célokra használták. (Leszármazotti visszaemlékezés szerint a családot annyira megviselte a haláleset, hogy az emlékek miatt Eszterházát elhagyva Rédére költöztek át.)

Legújabb kötődés Antal herceg révén

Aztán a sors úgy hozta, hogy Cziráky grófnő imádott lakhelye, az Esterházy-kastély napjainkban is otthona lett a grófnő egyik unokájának, Antal hercegnek. Békés, meghitt otthonra talált Fertődön a kastély keleti szárnyában a földszinten kialakított hercegi lakosztályban, az ősi kastélyban. Az ősei emlékeivel körülvéve, a helybeliek tiszteletét tapasztalva itt lelt otthonra. Nagyanyja, Cziráky grófnő mennyből sugárzott szeretetétől áthatva, az évszázadokon átívelő hercegi kötődések Fertődhöz személyében így élnek tovább.

Az összeállítást készítette:

Dr.Kölcsei Tamás (egykori fertődi lakos)