Aki a kertet szereti…

A rendszerváltás óta gomba módra szaporodik az igényes kertek száma, környezetünk egyre inkább elsődlegessé válik mindennapjainkban. Ma már a kertkultúra – sokunknak – rohanó világunk természetes életeleme. Tucatnyi magazinban olvashatunk híres emberek, a magyar művészvilág és a média sztárjainak ezirányú nyilatkozatairól. Többségük tősgyökeres városi polgár volt, de vágyott arra, hogy közel kerüljön az ember természetes környezetéhez. Egyébiránt mindannyiukban közös, hogy ezt a környezetet saját kertjükben óhajtják élvezgetni. S ami örvendetes tény immáron: mindez napjainkban már nemcsak egyes emberek kiváltsága, hanem a kevésbé tehetős emberek is igyekeznek széppé tenni környezetüket.

Természetesen ahány ember, megannyi ízlés és stílus lelhető fenn a kertekben. Kicsi vagy beláthatatlan, ápolt vagy őspark, magyaros vagy délszaki, csak növényzet borítja vagy állatok is lakják – egyben azonban egyformák: mindegyik változat gazdájának lelkét tükrözi. A gondos környezet egyfajta személyi igazolványnak is tekinthető, mert a kulturált rezidencia és az egyén igényessége között párhuzam vonható. A szép kert egyfajta viszonyt fejez ki a természethez. A kert összbenyomása nyugalmat áraszt, a gazdag növényválaszték és a színpompás virágok az újdonság erejével hatnak.

Nincs szemet gyönyörködtetőbb látvány annál, amikor a napsütötte tarka virágdíszbe öltözött kertben pillangók vagy méhecskék röpködnek egymást váltogatva. Ahhoz, hogy ezek az állatok megtelepedjenek otthonunkban, a kertünket igényeiknek megfelelően kell kialakítanunk. S a látvány mellett óriási ajándékot kapunk a különleges és változatos illatokkal is, amely jó néhány növény esetében nem a virágában, hanem a leveleiben hordja ezen tulajdonságokat. Magyarán: a kertészkedés a szabadban tartózkodásunkat teszi kellemessé, amelyhez sok használható ötletet leshetünk el a természettől.

Kép és szöveg: Szalay

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék