Abony a tarkaborjú és a kúriák városa

A tizenötezres lélekszámú kisvárosban járva mindig rámosolygok egy pillanatra, a szépen rendezett főteret egyik oldalról lezáró s reformátusból, katolikussá lett templomra, amelynek tornya egy szintben van, az alig 15 kilométerre folyó Tiszával. Ennek a tetőzetére kötélen húztak föl állítólag egy borjút, hogy ne vesszen kárba az ott kisarjadt fű. Még néhány évtizede is, a környékbeli települések báljain, ha valaki beszólt egy idevalósinak, hogy: tarkabornyú, bizony felhorgadtak az indulatok.

Dolgos, békés, vallásos jóravaló nép lakja a szép, rendezett kis települést, amely a történelem viharai során néhányszor szinte teljesen kiürült, majd újra benépesült. A városi rangját is elveszítette egyszer. Nyáron ünneplik majd a 30. évfordulóját, hogy ismét a városok sorába került.

„Sej Nagyabonyban…”

A helység szépszámú ünnepségén gyakran felcsendül, a „Sej, Nagyabonyban csak két torony látszik” című dal, A Háry János című darabból. A szerző Kodály Zoltán levélben igazolta, hogy annak szövegét ezen településen gyűjtötték, míg a dallama a Csallóközből származik. A két torony egyikének Szent István katolikus templomnak alapkövét 1773 júniusában tették le, az építkezés 1785-ig tartott. Az épületet mindkét világháború megtépázta, az első alatt teljesen kifosztották, a harangokat rekvirálták és csak 1926-ban pótolták. Az újak sem zúghattak sokáig, 1943-ban ismét hűlt helyük maradt a toronyban, 1944-ben pedig egy bomba is eltalálta a templomot. Az ezt követő évtizedekben többször felújították az épület egyes részeit, a mindenre kiterjedő renoválásra azonban a templom 200. születésnapjáig kellett várni.
A másik torony a református templomé. A református istentiszteleteknek 1740-től több mint negyven éven át egy fából készített templom adott otthont, a felekezet ma is álló kőtemploma 1786-ban épült meg. A 30 méter magas, órapárkányos torony mai formáját 1822-ben nyerte el. A templom fakarzatának alját díszes kazetták ékesítik.
Abony központjában, a Kossuth téren áll a városháza. Az épület elődjéről kevés információ maradt fenn, azt azonban tudjuk, hogy egy 1847-es dokumentum a meglévő helyett egy új megépítését javasolja. Feltételezhetően a régi épületnél hívta hadba a lakosságot Kossuth Lajos 1848 szeptemberében. A néhány éve ismét felújított épületben jelenleg a polgármesteri hivatal és a kormányablak működik.
Abony utcáit járva, öt kúriát és egy kastélyt is találhatunk. Az új abonyi zsinagóga, mely ma is áll, négyoszlopos előcsarnokával kiemelkedik a XIX. századi klasszicista imahelyek közül. A második világháború után a TSZ terményraktárát helyezték el benne, mely jelentősen hozzájárult az épület mai, romos állapotához. Az Ungár kúria felújítására pályázatos forrást nyert el Abony. A projekt egyeztetés, terveztetés alatt van. Magyarország Kormányának támogatásával újult meg a Sívó kúria. Egy gyönyörű szecessziós kicsiny kúriát most újított fel az önkormányzat, Civil Házat alakítanak ki.

Programajánló Abonyban

Pető Zsolt polgármester elmondta, hogy a település nevét említő legrégibb írásos emlék 1238-ból maradt fenn. A 13. században Szolnok várához tartozott. 1450-ben Aban néven szerepelt az írásos forrásokban. Nevét vélhetőleg az Abaházy nemzetségtől örökölte.1597-ben a tatárok teljesen elpusztították. A tatárok 1597-ben elpusztították. Az idők során volt Kinizsi Pál, Werbőczy István és Batthyány Ferenc birtoka. A városvezető jogos büszkeséggel említette, hogy Kossuth Lajos többször is járt a helységben. Ugyanis harmadik húga Lujza az abonyi földbirtokos, táblabíró és postamester Ruttkay József felesége volt. Petőfi is megfordult Abony szállodájában.
Hallgattam a polgármesterre és most én ajánlom az olvasónak, hogy Abonyban járva okvetlenül nézze meg a Falumúzeumot, amelyet 1959-ben alapították. A hihetetlenül gazdag gyűjtemény egy szépen helyreállított 18. századi, kétszintes magtárban található. Létrehozásához, az a cél vezetett, hogy a 22 ezer holdas alföldi település megszűnőben lévő tanyagazdálkodásának eszközeit begyűjtsék, a paraszti világhoz kapcsolódó, de fogyatkozó, eltűnőben lévő kismesterségek használati tárgyaival együtt.
A földszinti enteriőr egyike az aratás, csépelés, magtisztítás eszközeit és az aratókoszorúkat, míg a másik a tanyai jószágtartás és szőlőművelés eszközeit mutatja be. Az emeleti rész egyik felében a kötélgyártó, a szíjgyártó, a takács, cipész műhelyének részletei, tárgyai, a másikban a konyha-kamra sarok berendezési tárgyai, a tartósítás (káposztasavanyítás, aszalás, lekvárfőzés), valamint a tejfeldolgozás, disznóvágás munkaeszközei láthatóak.
Pető Zsolt polgármestertől tudom, hogy nagy gondot fordítanak a jó közösségi programokra, amelyeken egyre több vendéget látnak a környék településeiről.
Március 25-én rendezték meg a harmadik Abonyi Pecsenye Parádét, amely a település leglátogatottabb és legszínesebb rendezvénye. Kora reggel főzősátrakban kezdték meg a disznó feldolgozást. Jó néhányan jelentkeztek a pálinka-, az édes sütemény- és a kolbászversenyre. Majd’ ötven kézműves jelent meg a vásáron. Ötezer ember élvezte a változatos színpadi programokat. Bevált ötlet, hogy az ingyenes és fizetős rendezvények váltogatták egymást.
Pünkösdvasárnap négy zenekar ad majd hagyományosan térzenét. Az Abonyról elszármazottak májusi találkozójára egyre többen érkezne. Augusztus 5-én kerül sor a Parkerdőben a Tarkaborjú főzőversenyre, s a fesztivál része a Nemzeti Vágta egyik futamaként megszervezett lovasverseny, az Abonyi Vágta, amire mintegy harminc lovast várnak. A Parkerdő látnivalóit gyarapítja a közelmúltban a közmunkaprogram keretében elkészített Állatsimogató is.
Kellemes időtöltést kínálnak a határában található horgásztavak, a Mikes-tó. A lovassport, az akrobatika és a birkózás kifejezetten népszerű a városban. Új birkózócsarnokuk Varga János, a Nemzet Sportolójának nevét viseli. Az elmúlt években több törekvés is irányult arra, hogy Abony a mikró térség központjává váljon.
A Bihari János Alapfokú Művészeti Iskolának meghatározó szerepe volt és van Abony város művészeti-szellemi életében. Az abonyi Bihari János Zeneiskola 1952-ben az ország első falusi zeneiskolájaként nyitotta meg a kapuját a tanulni vágyók előtt. Jelenleg 14 tanszakon foglalkoznak a gyermekek művészi képzésével, nevelésével. Az intézményben nagy múltú fúvós és vonós zenekar működik. A modern épületet folyosó köti össze Abonyi Lajos Művelődési Ház, Könyvtár és Múzeumi Kiállítóhellyel, ahol szakkörök, kórusok, színjátszó-körök és tánccsoport is működik. A színházteremben gyakran tartanak előadásokat.
Jandácsik Pál találmánya, a történelmi és logikai feladványokat a képzeletbeli időutazással kombináló szabadulós játéka – amelyet a művelődési házban szerveznek, a karantén ideje alatt pedig online is elérhetővé tettek – díjat is nyert. Nem csak a városi rendezvényekre rendszeresen meghívják testvér-településeiket. A lengyel Skrzyszów, az erdélyi Farkaslaka és a felvidéki Nagyabony zenészeit, sportolóit, táncosait, gazdagítva ezzel is a település kulturális életének színvonalát.

Megújul a fürdő egészségközpontja

A város és a környező települések lakóit is vonzza a nyári szezonban működő Abony Városi Strandfürdő, mely a városközpont közelében fekszik. A fürdő területe 15219 négyzetméter, s kétharmada parkosított zöldterület. Az évtizedek óta meglévő fürdőben a környéken először volt lehetőség a termálvízben megmártózni. A 630 méter mélyről kinyert 44°C-os természetes melegvíz ásványvíz minősítéssel rendelkezik, hűtés után, vegyszeres kezelés nélkül kerül az ülőmedencébe. A fürdőben 5 medence található. Nagy közkedveltségnek örvend a strandmozi.
A strandfürdő területén elhelyezkedő műemléknek nyilvánított patinás kúriában, pillanatnyilag a felújítás miatt ideiglenesen áthelyezett Egészségmegőrző központ kapott helyet. Súlyfürdő, szauna, fizikoterápiás kezelési lehetőség, gyógymasszázs, pezsgő- és ülőfürdő, gyógymedencék kínálják majd a gyógyulást a korszerűsítés után ismét a régi helyen. A páratlanul szép, műemlék Sívó kúria homlokzati tatarozását kormányzati támogatással míg a teljes belső felújítást uniós forrásból valósítják meg.

Városnézéstől, rendezvényektől, fürdőzéstől elpilledve már találhatunk vadonatúj vendégházat is Abonyban. Aki éhes, az pedig ne hagyja ki a Marosvásárhely környékére hazajárók számára is közkedvelt Mészáros Vendéglőt, amely felirata szerint „Erdély felé félúton” található. Fantasztikus zamatú kemencében sült húsok, kenyerek és kelt tészták várják a betérő vendéget…
Kőhalmi Dezső

tabs-top
More in Utazás
Várja a termálfürdő és a hidak városa

Egy kellemes, napfényes novemberi napon a hajdani Moson vármegye székhelyének belvárosában, a XIX. századi paloták sorával ékes Mosonmagyaróváron jártam study...

Close