A varázslatos Kibédi népmesék

A Hagyományok Házának még 2020 őszén megjelent “Hallgasd – Olvasd – Mondd!” címen a mellékletes népmeseválogatás-sorozatának első kötete a Kibédi népmesék, a mesehallgatást népszerűsítendő. Ez a téma varázsolt el minket is, amelyet szívből ajánlunk tisztelt Olvasóinknak is.

Nem lehetünk eléggé “felnőttek” ahhoz, hogy ne tudjunk belefedkezni egy-egy akár ismerős, akár az újdonság erejével ható mesébe. Gyermekeink, unokáink, dédunokáink (ha megéljük) pedig élnek-halnak a meséért, főleg ha anyu, apu, vagy nagyi adja elő. A mi képzelőerőnket, fantáziavilágunkat is mesék formálták pici korunktól fogva, akárcsak a mai kicsikét (ha hagyják). Ez erőt adhat nekik is az időnként sziszifuszi küzdelemnek tűnő élet-harcaikban, nemcsak a felnőttek A mese ugyanis terápás, gyógyító célokra is kiváló, ahogy a zenében Mozart zenéje. Hallhatatlannak tűnő művek születhetnek a sok mesehallgatásból: A gyűrük ura című regény írójának halálosan beteg édesanyja meseszereplőnek átlényegülve olvasta azokat a hihetetlen történeteket fiainak gyertyafényes estéken, sejtelmes gyertyaláng mellett a kemény munka után, amiktől Tolkien maga is eljutott a mesemondásig. Sőt a fantázia regény írásáig, lenyűgözve kicsiket és nagyokat. Ő ugyan még nem hallgathatott meséket internetten, de ezet a ma gyermeke megteheti.
A jó mesén felcseperedő gyermekek hallgathatják, olvashatják, akár maguk is szőhetik a történetek szálait. Így, mikor a kezembe vettem a Hagyományok Háza által kiadott Kibédi népmesék című könyvet, ki is próbáltam ezt nagyóvódás gyermekemen, miként reagál rá. Meseolvasás közben játszottunk is: vagy én kérdeztem meg, vagy ha ő kíváncsiskodott néhány kevéssé vagy egyáltalán nem ismert szónál, mit is jelenthet ez. Először jött a sokszor szokásos egyszerű “nem tudom” válasz. De mint edzett anyukák vagy akár nagyik, akik nem adják fel soha, visszadobják a labdát: “te mit gondolsz?”. Akkor kiböki a gyermek. Szinte mindig eltalálta a szó jelentését. Aztán egy-egy mesei fordulatánál megállva megkérdeztem néhány mese meghallgatása után, szerinted mit válaszolhatott erre, mit tehetett az épp aktuális szereplő arra, mi történhetett. Ügyesen megfelelt erre a kérdésre is. Majd legközelebb csak a mese címét árultam el neki, ő milyen mesét találna ki hozzá – kicsit lehet segíteni neki a mesebonyolításban, megmutatva a korántsem szokványos illusztrációkat ehhez a könyvben – például mely három szín és fantáziadús ábrázolás tetszik nekik. Szereti, hogy a kicsi, a védtelen, a kiszolgáltatott, az esetleg butuskának, esetlennek kinéző, amilyennek ő érezheti magát időnként, okos, talpraesett, és minden akadályt legyőz a szeretetével, az odafigyelésével – mint mesehős.
Hogy mennyire tetszik a gyerekeknek a Kibédi népmesék? Nagyon. Ugyanis amikor befejezzük az utolsó mesét is, a gyermek azonnal javasolja, kezdjük elölről. Annyira lenyűgözték a mesék. A mesebonyolítás mesteri, a legkisebb győzelme a gyermek önbizalmát erősíti: ő is valaki. A nem szokványos mesékre rácsodálkozik. A Hamus Pipejke címet felolvasva megkérdeztem, szerinte miről szólhat a mese. Én a Hamupipőkére gondoltam, ő nem. Neki volt igaza, ő a hamuval hozta kapcsolatban. A “Hallgasd – Olvasd – Mondd!” elnevezésű sorozat “olvasd” része után így egy kicsit bemelegítettünk a “mondd” részhez…
Nálunk az olvasás után jött maga a mesehallgatás a mai mesélők előadásában. Nem lehet elégszer meghallgatni, mert ízes nyelven adják elő igazi mesemondó szakértelemmel, játékos hanghordozással, igazodva az épp aktuális nézőközönséghez – egy kicsit a comedia del arte rögtönző középkori műfaja jutott eszembe. A kicsik által is értett humorral szövik át a mesélők a korántsem hétköznapi meséket, és énekekkel színezik az izgalmas, időnként “ki-tudja- hogy- folytatódik” történetet.
Ha már iskolás a gyermek, akkor a mesék azt is megmutatják, hogyan lehet az olvasmányból a magyar mesemondás hagyományait figyelembe véve élőszóban történetet alkotni, hiszen össze lehet vetni a leírt szöveget és az elhangzó mesét. Így a szülők, nagyszülők, mesemondók mellett pedagógusoknak is ajánlják.
A Hallgasd – Olvasd – Mondd! a Hagyományok Háza új sorozatának az alapelvét tükrözi. A sorozat első kötete Dala Sára népmese szakelőadó szerkesztésében készült, az irodalmi köznyelvhez közelítő huszonegy népmese-válogatás Kibédi népmesék címen. Ráduly János erdélyi tanító, folklorista folytatta és teljesítette ki a hetvenes-nyolcvanas években Ősz János és Seprődi János népmesegyűjtő munkáját. A Kis-Küküllő menti Kibéden hallott meséket a néprajztudomány is nagy kincsnek tekinti. .A kibédi adatközlők magyarok és magyar anyanyelvű cigányok voltak, az eredeti népmeséket a kutató magnetofonra rögzítette, majd leírta a felvett szöveget. Ráduly, mint ahogy minden kötetében jelezte is, a hallottakat stilizálta, s az irodalmi köznyelvhez közelítette úgy, hogy a székelyes, “kibédies” íz a történetekben ne csorbuljon. A gyűjtések archaikus, régies elemekben gazdag meseanyagot dokumentáltak, amelyek különlegesen szép nyelvi fordulatokat őriztek meg. Az összeállítás újdonsága abban rejlik, hogy a leírtak mellett a meséket élőben is meg lehet hallgatni a magyar mesemondás hagyományos stílusában, vagyis nem felolvasva, hanem fejből, improvizálva elmondva. Ezeket a Hagyományok Háza egy a kötetben megnevezett weboldalán lehet meghallgatni Bukovics János, Dóra Áron, Fábián Éva, Klitsie-Szabad Boglárka, Kovács Marianna és Soós Emőke előadásában.A kötetben dr. Sándor Ildikó szakmai utószava, a régies és tájszavak jegyzéke, a népmesék forrásmegjelölése és tipológiai besorolása, valamint a mellékleten hallható mesemondók bemutatása is segíti az olvasót. Az archaikus motivikájú tündérmesék, hazugság- formula- és rászedettördög-mesék, tréfás- és állatmesék világának, hangulatának mélyebb megismerését, átélését Streicher András grafikái is segítik.
Bodrog Beáta

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék