A TESTET-LELKET GYÓGYÍTÓ SZÉKELYFÖLD

Erdélybe nem menni, hanem visszatérni kell! Aki valaha is járt már a természeti csodákkal megáldott és megható vendégszeretettel váró térségben, az egészen bizonyosan vágyik is vissza. Minden alkalommal felfedezhetünk újabb csodákat és megtapasztalhatjuk az őszinte figyelmességet és fogadtatást…

Rangos történelmi városok

Nagyvárad az első város, ahol megpihenhetünk, hiszen az út hosszúnak ígérkezik. Mindenképpen megérdemel egy rövid sétát az a város, amely az 1900-as évek elején Magyarország egyik kulturális-szellemi központjának számított. A városhoz fűződik például Szent László kultusza. A legenda szerint a király holttestét (akaratától eltérően) nem itt, hanem Székesfehérváron szándékozták eltemetni. De a földi maradványokat szállító szekér magától elindult Várad irányába. Az eltemetett, s később szentté avatott király sírhelye már a középkorban zarándokhellyé vált. A hajdan virágzó város az elmúlt időkben ipari nagyvárossá alakult. Látnivalóinak nagy része a város központban található. A Püspöki Székesegyház 1780-ban épült, amely a legnagyobb barokk templom Romániában. Az Ady Emlékmúzeum a költő kedvenc cukrászdájának épületében kapott helyet – Léda lakóháza ma látogatott diszkóklub. Az 1905-ben épített Megyei Könyvtár épülete a Mária Terézia alapította görög katolikus püspökség palotája volt. Az egyik legszebben felújított épület az 1981-ben épült ortodox zsinagóga. A várostól pár percnyi távolságra található Félix-fürdő, valamikor elegáns monarchiabeli világhírű gyógyfürdő volt, amely ma is igen népszerű a látogatók egyre bővülő táborában.

Tovább haladva szemben a Sebes-Kőrössel tart utunk. Európa bórvízforrásainak kétharmada Székelyföldön található, vulkáni hegyek között. Kolozsvárott, Erdély fővárosában mindenképpen meg kell állnunk a Mátyás Templomnál és Mátyás lovas szobránál, amelynek tervével Fadrusz János a Párizsi Világkiállításon díjat nyert. Kalotaszeg faragott fakapui, fatornácai és égbe törő tornyai az Erdélyi-medence jellegzetességei. Bánfihunyad új épületei egy másfajta ámulatba ejtenek – a több tucat toronnyal hivalkodó, csillogó tetejű vakolatlan paloták a máról adnak furcsa képet.

Mindenütt emlékezetes gyógyulás

A Görgényi Havasok irányában folytatjuk utunkat, s az este már Parajdon, a híres sóvidék fővárosában fogad bennünket. A vidék évszázadok óta az erdélyi sóbányászat központja. A kitermelés helyén óriási csarnokok alakultak ki, ezek közül néhányat a gyógyulni vágyók és az érdeklődők számára megnyitottak. Ma szervezett terápiás kezelés folyik itt a légúti megbetegedésben szenvedők, allergiások és asztmások gyógyítására. A zárt tér gyógyhatása abban rejlik, hogy a só a nedvességet magába szívja, így pusztítva el a kórokozókat. A két-három hetes kúrák jelentős állapotjavulást, akár végleges gyógyulást is jelenthetnek. Gyermekek és felnőttek (alkalmi illetve rendszeres kúrák után) válnak rendre egészségesebbé. A bányában hintával, csúszdával kialakított játszótér, kápolna és a sóbányászat történetét illetve módját bemutató kiállítás található.

Az itt eltöltött időt különböző lehetőségek és játékok teszik kellemessé: a többi között sakk, kártya, életmód-tanácsadás. A kúra időtartama alatt helyi programok, túrajavaslatok, hagyományos ünnepségek és például Nemzetközi töltött káposzta Fesztivál is szerepel a kínálatban. Kiváló családi program is épülhet a gyógyulásra.

Szováta e sóvidék legnagyobb települése, Székelyföld legnépszerűbb nyaralóhelye. Ezen a területen már a XX. század elején elegáns üdülőhely épült a sós vizű tavak körül. A magyar arisztokrácia és a román királyi család rendszeresen fordultak meg itt. Területén évmilliókkal ezelőtt tenger volt, visszahúzódása után a helyén leülepedett a só. A kialakult só réteg alatt a víz barlangokat vájt ki. A Medve-tó egy ilyen barlang felszínének beomlása nyomán keletkezett az 1870-es évek végén, s az egyetlen heliotermikus tó Európában. A tó fenekén felgyülemlett sót a Nap felmelegíti és az hosszú időn keresztül tartja a meleget. A felső réteg, az édesvízből származó csapadék átveszi a hőt, így a tó vize kellemes meleg, lebeghetünk a húsz fok körüli vízben. A közelben több kisebb tó is található, amelyeket gyógyiszap-fürdőként lehet használni.

A teljesen felújított szállodák (Lajtán túli mércével mérve is megállják helyüket!) luxus szolgáltatásain kívül számos igen színvonalas hotel és szálláslehetőség várja a vendégeket. A gyógyászati központban megtalálható a legmodernebb technikai felszereltség. Az orvosi vizsgálatokat követően balneo- és hidroterápia, mechano-, kino- és fototerápia, inhalációs és bőrgyógyászati kúra várja a gyógyulni vágyókat. Külön ki kell emelni a meddőség gyógyítására ajánlott gyógyiszapos kezelést, amely egy komplex kúra része. A Medve-tó vizét egyébként a XIX. század óta használják a meddőség gyógyítására, de különböző reumatikus- és gyulladásos betegségek kezelésére is. A tizennégy napos kúrák tartalmazzák a kezdő és záró szakorvosi vizsgálatokat is.

Természeti csodák sora

A környék természeti ritkaságai egyedülállóak a világon, csodaszámba is beillenek. A Gyilkos-tó valódi természeti ritkaság: 1897-ben a nagy esőzések következtében a Békás-patak feletti Gyilkos-kő egy része leszakadt, s elzárta a patak folyását. Az így kialakult tóban a víz speciális kémiai összetételének köszönhetően a víz alá került fenyőfák konzerválódtak – csonkjaik ma is az ég felé meredve állnak ki a tó vizéből. Nevét a földcsuszamláskor itt legeltető pásztorok maga alá temetéséről kapta, akik a tó vizét vérükkel festették vörösre – román neve Vörös tó (Lacul Rosu). A tó fokozatosan töltődik fel hordalékkal, s egyes előrejelzések szerint 2080-ra teljesen feltöltődik. Úgyhogy aki még nem látta, igyekezzen!

A Békás-szoros a Kárpátok legfélelmetesebb átkelőhelye, ahol az út 2–300 méter magas meredek sziklafalak között visz. A gyakorlott hegymászók kedvelt csúcsa az Oltárkő, amelyet egy gyergyószentmiklósi fiú mászott meg 1940-ben, s tette fel oda a mai is látható keresztet. A mesés

Bálványosfürdő a legtöbb borvízforrásból, gyógyfürdőből és mofettából álló üdülőtelep, amit elsősorban termálvizes gyógykúráiért keresnek fel a világ szinte minden tájáról érkező vendégek. A Szent Anna tó is valódi ritkaság, Dél-Kelet-Európa egyetlen vulkanikus krátertava, amely szabályos kör alakú, amelyet hegyek alkotta gyűrű vesz körül. A tóhoz több legenda fűződik: a vizében egykor élt veszélyes tündérekről és a szerelmes parasztlegényről, illetve Anna hercegnő tóvá duzzadó könnyfolyamáról. A környék a barnamedvék kedvenc lakóhelye. Bár számuk évről-évre csökken, sötétedés után azért találkozhatunk velük, amint a turisták által hátrahagyott maradékok közt keresgélnek csemegét. Persze az út hazafelé hosszabbnak tűnik, mint induláskor. Magunk mögött hagyva a felejthetetlen romantikát, felidézve Wass Albert „beleköltözős” könyveit, feltöltődve vágunk neki a hazatérésnek.

Hagyomány és kultúra szinergiája

Korond község fazekas kerámiái jellegzetes színeiről és motívumairól ismertek. A falu főutcája egyfajta kirakodóvásár, egyfajta árufolyam. Az étkezési- és díszkerámiákon kívül faragott fatárgyak, gyapjútakarók és fonott kosarak, csodálatos kézimunkák sokasága közt válogathatunk.

Marosvásárhelyen, a virágok városában is meg kell állnunk! A belváros szecessziós épületei a XX. század elején, a város látványos fejlődésének időszakában épültek. A Kultúrpalota díszítésében a gödöllői művésztelep alkotói is részt vettek, hangversenytermében Európa egyik legnagyobb, különösen értékes orgonája látható. Márványlépcsőn jutunk fel az exkluzív Tükörterembe, amely a palota legszebb része. Üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek.

Csíksomlyó Erdély leghíresebb búcsújáró helye, az erdélyi ferencesek székhelye, a római katolikus székelyek és csángók vallási központja. A neobarokk Ferences Kegytemplom építése 1804-ben kezdődött és hetvenkét évig tartott. A főoltár fából készült XVI. századi reneszánsz Mária-szobra a világ legnagyobb kegyszobra, amelyhez számtalan történet fűződik. Csodatevőként bíznak az elébe járuló betegek a gyógyulásukban. Itt tartják 1567 óta a pünkösdi körmenetet, ahonnan napjainkban is a világ minden tájáról érkeznek a résztvevők. Kulturális rendezvényekben gazdag környezete adott helyet tavaly az István a Király előadásának, amelyen becslések szerint mintegy 300 ezer ember, köztük nagy számban Magyarországról utazó vett részt a fergeteges sikerű előadáson.

Epilógus

Végül néhány, tapasztalatokon alapuló gondolat. Bátran vágjunk neki a kirándulásnak, üdülésnek avagy a gyógykúrának. Garantáltan nagy szeretetben és kiváló vendéglátásban lesz részünk! Minden igényt kielégítően találunk szállást vendégházakban, panziókban, akár elegáns szállodákban is. Semmiben nem fogunk hiányt szenvedni, az árak korrektek, s a pénztárcánkhoz mérten válogathatunk. Kóstoljuk meg a különleges áfonyapálinkát illetve – likőrt, az igazi házias finomságokat. Tartsunk egy kis pihenőt a nagy rohanásunkban és beszélgessünk az ott élőkkel. Szép magyar beszédért, a hagyományos értékek őrzésének tiszteletéért már önmagában érdemes Székelyföldre utazni!!!

Szalay Attila

• Kapcsolódó hozzászólások
• Könyvjelző
• Címkék